Az alacsony nyugdíjak miatt az időskori megélhetés napjainkban éppúgy gondot jelent, mint a kisjövedelműek számára a saját otthon megteremtése. Ezen próbált segíteni Angyalföld képviselő-testülete, amikor 1998-ban elindította a lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért programját, amelybe az azóta eltelt idő alatt 54 idős lakástulajdonos és 45, első otthonra váró család kapcsolódott be. A kétoldalúan kialakított - lakást felajánlók és lakásra várók - rendszer lényege, hogy amennyiben lakásának, házának tulajdonjogát a 62 évesnél idősebb tulajdonos személy (házaspár) felajánlja az önkormányzatnak, cserébe a haszonélvezeti jog megtartása mellett élete végéig - inflációkövető - rendszeres havi életjáradékot kap.
Ennek összege függ az idős ember életkorától éppúgy, mint a felajánlott lakóingatlan forgalmi értékétől. Ugyanakkor a megszokott otthonból sem kell kiköltözni, ha nem akar, de választhatja valamelyik nyugdíjasházat is.
A másik oldalon azok az önálló lakásra váró családok, személyek állnak, akik vállalják, hogy 4-12 éven át rendszeres havi befizetéssel úgymond előtakarékoskodnak. Az ezekkel a lakásvárományosokkal kötött szerződésben az önkormányzat vállalja, hogy az előtakarékossági futamidő lejárta után egy éven belül - a szerződésben meghatározott értékű - lakáshoz juttatja őket. Az új otthon lehet akár valamelyik megüresedett, idős személytől a rendszerbe bekerült lakás is, amelyre - a megtakarított tőke kamatokkal növelt összege szerinti sorrendben - az előtakarékoskodók elővásárlási jogot szereztek. (A tulajdonába került azon lakásokat, amelyek iránt nincs érdeklődés a rendszerbe belépők részéről, az önkormányzat várhatóan árverésen értékesíti.) A várományos által kiválasztott lakás forgalmi értéke legfeljebb háromszorosa lehet az előtakarékoskodással összegyűjtött tőkének, a vételár hiányzó részét az előtakarékoskodási futamidővel azonos idő alatt, havi egyenlő részletekben törlesztve kell kiegyenlíteni.
A lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért program iránt mind nagyobb az érdeklődés, nemcsak a helyiek, de más kerületbeliek részéről is. Ezt szakemberek azzal magyarázzák, hogy a választott képviselő-testületek iránt általában nagyobb a bizalom, mint az egyéb - piaci alapon működő és hasonló életjáradéki rendszert indító - szervezetek iránt. Jelenleg - mint azt Borszéki Gyula alpolgármestertől megtudtuk - 54 idős embernek (házaspárnak, akiknek egyharmada helyi lakos, a többi más fővárosi kerületbeli) fizet az önkormányzat életjáradékot, átlag havi 42 ezer forintot, míg az előtakarékoskodást 45-en vállalták fel, átlag havi 19 900 ezer forintos befizetéssel. Az önkormányzat a csaknem 500 milliót érő ingatlanvagyon, vagyis az 54 életjáradéki szerződés mellé saját költségvetéséből mintegy 35 millió forintot adott a rendszer működtetéséhez. A helyhatóság - mivel a sikeres rendszer iránt egyre nő az érdeklődés - forrásai szűkössége miatt banki tőkét szeretne a programba bevonni, erről már folynak a tárgyalások egy pénzintézettel.
A 35. életévüket be nem töltött angyalföldi fiataloknak jelent átmeneti lakhatási lehetőséget az a fecskeház, amely a helyhatóság saját erejéből, egy régi lakóépület felújításával készült el. A közelmúltban átadott, a Hajdú utca 3. szám alatt lévő volt önkormányzati tulajdonú lakótömbben 26, átlag 37 négyzetméteres lakást alakítottak ki, melyekre házas és élettársi kapcsolatban élő helyi fiatalok pályázhattak. A jelentkezőknek valamelyik bankkal öt évre szóló előtakarékossági szerződést kellett kötniük, melynek havi összege idén minimum 20 ezer forint. Pályázati feltételként szerepelt még, hogy a bérleti jogra jelentkező vagy annak házas-, illetve élettársa ne rendelkezzen önkormányzati bérleménnyel vagy beköltözhető lakóingatlannal. A fiataloknak úgynevezett befogadócímet is meg kellett jelölniük, arra az esetre, ha a fecskeházból nem tudnának saját lakásba költözni a vállalt öt esztendő után. A pályázat iránt többszörös igény mutatkozott, így a testület újabb hasonló ház kialakítását fontolgatja.
A Petneházy utcában 251 millió forintos költséggel épül az a 67 lakásos bérlakótömb, amelyhez a kerület a Széchenyi terv forrásaiból nyert el 188 millió forint vissza nem térítendő támogatást még az elmúlt évben. Az augusztusra elkészülő épület lakásaira - melyek alapterülete átlag 54 négyzetméter - a napokban írtak ki pályázatot. Az alpolgármester elmondta: a költségalapú bérlakásokra olyan kerületi családok jelentkezhetnek a május végi határidőig, akik már rendelkeznek önkormányzati bérlakással, de a család bővülésével kinőtték azt. Ily módon a régi otthont nagyobbra, korszerűbbre cserélik, míg a helyhatóságnak leadott kisebb lakást olyanok kapják meg, akik nem rendelkeznek önálló otthonnal.
Szilágyi Eta
