Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai kastélyok, kúriák jelentős része az önkormányzatok kezelésében, illetve tulajdonában van, a helyhatóságok azonban a pénzszűke miatt többnyire nem tudnak mit kezdeni az értékes, de már állagmegóvásukhoz is jelentős tőkét igénylő ingatlanokkal. Többnyire befektetők bevonásával próbálják - legtöbbször idegenforgalmi célra - hasznosítani, illetve értékesíteni ezeket, miközben a műemléki előírások figyelembevételével kialakítandó funkcióváltással többnyire ők maguk is szeretnének forrásokhoz jutni. Az eladásra szánt kastélyok sorába tartozik a Vas megyei önkormányzat tulajdonában lévő, néhány éve meghirdetett szombathelyi Erdődy-kastély is, melynek sorsa - miután nem sikerült értékesíteni - a közelmúltban végre megnyugtatóan rendeződött. A XVIII. században épült, egyszintes, 1177 négyzetméter alapterületű, jó állapotban lévő műemlék épület a jövőben a megyei múzeum háttérbázisának (raktáraknak, technikai helyiségeknek) ad majd helyet, a kúriához tartozó 700 négyzetméteres díszpark azonban továbbra is nyitva áll a látogatók előtt.
Másfél hónapja írta ki az értékesítési pályázatot a váli önkormányzat a három éve hozzá került Ürményi-kastély tulajdonjogára, amelynek pályázói között rövidesen végeredményt hirdetnek. Az 1780-1800 között épült, 1600 négyzetméteres, egyszintes, műemlék jellegű épület iránti érdeklődést a főváros és a Velencei-tó közelsége mellett fokozta, hogy az ingatlanhoz háromhektáros, erdős telek is tartozik, valamint az, hogy a település környezetében vadászni, horgászni lehet és lovaglásra is lehetőség nyílik. Hörich Ferenc jegyző lapunknak elmondta: összesen tíz pályázat érkezett a kiírt határidőig, egy külföldi (aki később visszavonta ajánlatát) és kilenc hazai.
Ezek közül - figyelembe véve az adásvételi ajánlatot, a funkcióra vonatkozó terveket, illetve azok műszaki tartalmát - első körben hármat emelt ki a pályamunkák értékelésére létrehozott szakmai bizottság, s végül kettő (nevüket nem kívánta elárulni a jegyző) maradt versenyben a május 10-i eredményhirdetésig. Az egyik pályázó információnk szerint idősek otthonát szeretne kialakítani az épületben annak becslések szerint ötszázmillió-egymilliárd forintot felemésztő felújítása után, míg a másik befektető az előírt idő alatt kulturális és turisztikai célú hasznosítást tervez.
Néhány éve szintén nagy reményeket fűz a Buttler-kastély hasznosításához Erdőtelek önkormányzata. A homokháti, mindössze 3600-as lélekszámú település nem ismeretlen a turisták körében, a község és térsége vonzerejét különleges természeti adottságainak köszönheti: a Mikszáth-regény révén megismert kastélyépület közvetlen szomszédságában fekvő héthektáros arborétum közelében például egy védett, 22 hektáros égerláp található, bányatavai pedig a horgászat, míg a gazdag apróvadállomány a vadászatot kedvelőknek nyújt kikapcsolódást. Ugyanakkor 30 kilométeres sugarú körben olyan idegenforgalmi szempontból keresett helyek érhetők el, mint Eger, Mezőkövesd, Jászberény, Gyöngyös és a Tisza-tó. Ez a kedvező környezet arra késztette az önkormányzatot, hogy a tulajdonában lévő, a XVIII. században Buttler János által épített kastélyingatlant hasznosítsa és bekapcsolja a turisztika vérkeringésébe. Oszlánci István polgármester szerint a mindössze 900 négyzetméteres, egyemeletes épületegyüttes földszintje alkalmas konferencia- és tárgyalótermek, kiállítási és egyéb funkciójú helyiségek, az emelet és a melléképület (melybe vendéglátóegységeket terveztek) padlásterén pedig kétágyas vendégszobák kialakítására. A helyhatóság, amely legalább 150 millió forintot szeretne kapni a viszonylag jó állagú ingatlanért, nem zárkózik el egyéb befektetői elképzelésektől sem.
A másik felújításra váró Heves megyei műemlék ingatlan jelenlegi tulajdonosa a hevesi önkormányzat, amely egy magántársaságtól több mint négy éve vásárolta meg 2,4 millió forintért az épületet. A százéves Semjén-kastély a helyhatósági tulajdonú, 47 fokos termálvizű strand területébe ékelődik, illetve csak arról közelíthető meg, így nem csoda, hogy a turisták körében már ismert és látogatott fürdőhely fejlesztését össze szerették volna kapcsolni a kastélyhasznosítással. Az elképzelések szerint a három objektum (egy kemping is működik a területen) bevonásával és felújításával, korszerűsítésével gyógy-idegenforgalmi centrumot alakítottak volna ki: erről néhány éve már tárgyaltak is egy angol befektetőcsoporttal. S hogy a tervekből mindeddig semmi sem valósulhatott meg, annak az az oka, hogy időközben a kastélyt eladó magáncég tulajdonosai között utólagos jogvita keletkezett. A per azóta is tart, a kastély sorsa így csak ennek lezárulta után dőlhet el. A hevesi önkormányzatnál elmondták: igény esetén hajlandók visszaadni a cégnek a műemlék ingatlant, természetesen a mai ingatlanpiaci vételár mellett felszámítva az eltelt idő alatt az épület állagmegóvására fordított összegeket is.
Szilágyi Eta
