Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt két évben a fővárosban, annak agglomerációjában és a vidéki nagyvárosokban egyaránt a négyszögölárak folyamatos, látványos emelkedésének lehettünk tanúi. Szakemberek szerint az árnövekedés Budapesten csupán tavalyelőtt átlag 40 százalékos volt, de némelyik frekventált kerületekben akár 80 százalékkal is többet kértek egy-egy kedvező adottságú, panorámás területért, mint 1998 végén, 1999 elején. A főváros telekpiacán az árak felfelé araszolása az elmúlt évben sem maradt el, de üteme valamelyest mérséklődött. A prognózisok tavaly januárban átlag 20 százalék körüli éves növekedést jeleztek, melyet az év első hat hónapjának adatai igazoltak: június-júliusban 10-15, a kiemelt családi házas övezetekben pedig 20-25 százalékkal kértek többet egy-egy parcella négyszögöléért, mint 2000 decemberében. Az üres területek árának emelkedése az év második felében tovább folytatódott és az esztendő végéig a budapesti építési telkek „teljesítették” a prognózisban megjelölt 20, esetenként 30 százalékos növekedési mértéket. Idén az ingatlanpiaci elemzők visszafogottabb áremelkedést, átlag évi 16 százalékos drágulást jeleznek; a felélénkült építési kedv és szűkülő kínálat mellett ez az egyik mozgatója a jelenleg is tartó, év eleji vásárlási láznak. A vevők többsége ugyanis tudja: március közepéig-végéig még tavalyi áron szerezhető meg a kiszemelt parcella, s akár százezreket is megspórolhatnak, ha minél előbb megkötik az üzletet.
A főváros telekpiacán az árak és a kereslet szempontjából évek óta, így idén is a budai oldal a meghatározó. A Duna jobb oldalának belső, kiemelt - például a II., illetve a XII. kerület rózsadombi, szabadsághegyi - részei továbbra is tartják magas, 200 ezer forintot meghaladó négyszögölértéküket, némely különleges adottságú építési terület négyszögölára pedig mára elérte a 300 ezer forintot. Budapestnek ezen a részein elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, míg a budai oldalhoz ragaszkodó, de vékonyabb pénztárcájú magánszemélyek rájöttek: érdemesebb a II. kerület külsőbb, árban elérhetőbb, II/A besorolású részeinek (például Pesthidegkút) beépítetlen területei között keresgélni, ahol a négyszögölárak jóval alacsonyabbak, a Mareco Ingatlan Rt. adatai szerint 120-170 ezer forint között szóródnak. A III. kerületben idén is számos építési parcellát kínálnak eladásra, átlag 86 ezer forintos négyszögöláron, míg a XI. kerületben már mélyebben kell az építkezőknek a zsebükbe nyúlniuk: a városrész egészében széles skálán, négyszögölenként 140-260 ezer forint között mozog a jelenlegi telekár, az építkezők körében egyre kedveltebb, rohamosan fejlődő XXII. kerületben pedig átlag 44 ezer forintos négyszögölárral kell a vevőknek számolniuk.
A budai oldal beépíthető területeinek fogyásával és az árak mind magasabbra emelkedésével a kereslet egyre inkább a külső pesti kerületekbe tevődik át, ahol a parcellák nemcsak jóval olcsóbban cserélnek gazdát, de a választék is bőségesebb. Ez alól egyedül Zugló jelent kivételt, ahol csak ritkán jelenik meg a kínálati palettán egy-egy eladásra szánt telek, és a jó fekvésűeknek ugyancsak megkérik az árát (az átlagár 145 ezer forint négyszögölenként). A Zugló mellé lassan felzárkózó többi pesti, külső zöldövezeti kerületben - ahol az árak nagy szóródást mutatnak - jelenleg még viszonylag olcsón, 42-85 ezer forint közötti áron hozzá lehet jutni az üres területek négyszögöléhez.
Ma már az agglomeráció divatos kisvárosaiban sem lehet olcsón parcellához jutni, példa erre Budaörs, Budakeszi, Budajenő vagy Solymár. A négyszögölárak általában itt is elérik a 40-55 ezer forintot, de a hegyoldali és különleges panorámájú telkek esetében tulajdonosaik elkérik akár a 120-130 ezer, de gyakran még a nadrágszíjparcellákért is a négyszögölenkénti 19-35 ezer forintot. Ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt években tágult a kivándorlási gyűrű és a keresett falvak, városok listájára Telki, Veresegyház, Szentendre, Göd mellé felkerültek a agglomeráció újabb részei is - Vecsés, Dunaharaszti, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, valamint a pilisi tájék és a Dunakanyar települései. Ez utóbbiak népszerűségét növelte, hogy ingatlanfejlesztők a helyi építési előírások figyelembevételével nagy területek fejlesztésébe fogtak, melynek eredményeként közművesített, lakókerti-lakóparki házépítésre alkalmas parcellákat dobtak piacra, viszonylag szélesebb rétegek számára elérhető áron. Ilyen például a piliscsabai Magdolna-völgy, ahol a több mint 300, egyenként 277-333 négyszögöles építési telek egy része már vevőre talált 23-27 ezer forintos négyszögöláron, vagy a Dunabogdány külső részén, a Bogonháti majorban 20 hektáron kialakított lakópark, ahol szintén egyedi családi házak építésére alkalmas, nagyméretű (800-1600 négyszögöles) parcellákat kínálnak 18 ezer forintos négyszögöláron.
Az ország nagyvárosaiban - ha nem is hasonló mértékben, mint Budapesten - egy-két éve szintén megugrottak a telekárak. Különösen igaz ez a nyugati határ mentén elterülő városokra, melyek között Sopron vezeti a listát 21-150 ezer forintos négyszögöláraival. Ezt követi Győr és Szombathely, ahol 15-50, illetve 16-52 ezer forint közötti négyszögöláron tartják magukat a közművekkel ellátott építési területek, míg Debrecenben 18-65 ezer, Szegeden pedig 17-58 ezer forint közötti összeget kell letenni egy-egy parcella négyszögöléért. Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton viszi el a pálmát a keresettség és az árak tekintetében, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavaink melletti települések is népszerűek. A Balaton környezetében a 250-300 négyszögöles építési telkek ára mostanra 10-22 millió, a Velencei-tó mellett 5-10 millió forint körül alakult, míg a Tisza-tó környéki településeken akár már 7800-16 000 forint közötti négyszögöláron is telektulajdonossá válhatunk.
Szilágyi Eta
