Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mintegy négymillió magyarországi lakásból több mint félmillió nagypaneles, csaknem háromszázezer pedig egyéb (blokkos, alagútzsalus, illetve öntött) ipari technológiával épült. A lakásállomány csaknem 20 százalékát kitevő ilyen otthonoknak az első épülettömbjeit még a hatvanas években adták át, így - jócskán túllépve a harmincéves élettartamot - a szakemberek szerint szigetelésük, nyílászáróik, gépészeti berendezéseik felújítását vagy korszerűbbre való cseréjét mielőbb el kell végezni. Az energiatakarékossá tételt szolgáló felújítások beindítására és támogatására 1997-ben kormányzati program is született, pénzügyi alapját pedig a német kormány által nyújtott - tavaly áprilisig pályázható - 30 millió márkás hitelkeret biztosította. Az eredetileg tízéves futamidőre tervezett, panelhitel néven ismertté vált felújítási program annak ellenére nem mondható sikeresnek, hogy az érdeklődés nem hiányzott e kedvezményes kamatozású kölcsönlehetőség iránt: a program négy éve alatt a hitelkeretnek mindössze egyharmadát helyezték ki. Ennek okát a szakemberek a szigorú pályázati feltételekben, a benyújtandó felújítási tervek magas költségigényében, a lassú ügyintézésben és nem utolsósorban abban látják, hogy a pályázó lakóközösségek tagjainak gyakran gondot okozott a kölcsön felvételéhez előírt önrész előteremtése.
A panelhitel leállásával az elmúlt évtől a Széchenyi terv keretében nyílik lehetőség az ipari technológiával épített lakóépületek energiatakarékos felújításához vissza nem térítendő állami források elnyerésére. A pályázat kétlépcsős, azoknak a társasházi közösségeknek, lakásszövetkezeteknek, amelyek igénybe szeretnék venni a költségvetési támogatást, első lépcsőben a helyi önkormányzat által meghirdetett, azonos célú pályázaton kell részt venniük és sikerrel szerepelniük, vagyis az önkormányzat támogatását kell megszerezniük. Az állami költségvetési támogatás igényelhető az említett technológiával épített lakótömbök utólagos hőszigeteléséhez (homlokzatok hőszigetelése, nyílászárók, tetőzetek, illetve pincefödémek szigetelése), valamint az épületek gépészeti rendszereinek felújításához, korszerűsítéséhez.
Igénybe vehető a támogatás fűtési, hálózati melegvíz-rendszerek modernizálásához, energiatakarékos rendszerekre való cseréjéhez, az épületek közös részei világítása, felvonók javításához, cseréjéhez, szellőzőrendszerek felújításához, korszerűsítéséhez is. Az összeg a beruházás mindenkori bekerülési költségének maximum egyharmada, lakásonként legfeljebb 400 ezer forint lehet. (Szakértői számítások szerint ezeket az épületeket lakásonként 1,2 millió forint árán a jelenlegi hőtechnikai szabványnak teljesen megfelelővé lehet tenni.) A költségek másik egyharmad-egyharmad részét az épület tulajdonosainak és az érintett önkormányzatoknak (ez utóbbiaknak a pályázat első lépcsőjében) kell vállalniuk.
A Gazdasági Minisztérium pályázati felhívása szerint a benyújtott pályamunkák elbírálásakor előnyt élveznek azok, akik nagyobb saját erőt tudnak biztosítani, akik nagyobb lakásszámú épülettömb felújítását vállalják, továbbá azok a pályázatok, melyeknél az éves energiamegtakarítás/összes beruházási költség hányadosa az adott feladatra vetítve a legmagasabb, valamint ha a felújítás során korszerű technikai megoldásokat alkalmaznak, ugyanakkor - azonos paraméterek esetén - minél alacsonyabb fajlagos költséggel végzik el a beruházási-felújítási munkálatokat.
Az elmúlt évben két fordulóban - augusztus végén és december közepén - hirdettek eredményt a panelfelújítási pályázatok esetében. A beérkezett, összesen 61 pályamunka közül 36-ot ítéltek sikeresnek a tárcánál, és közöttük az eredetileg e célra előirányzott 3 milliárd forintból 139 milliót osztottak ki (a többit érdeklődés híján átcsoportosították a bérlakásprogramra). Az elnyert állami forrással, az érintett önkormányzatok támogatásával és a lakóközösségek saját önrészével több mint 1900 - zömében a hatvanas-hetvenes években épült - panellakás felújítása, korszerűsítése indulhat el az elkövetkező hónapokban az országban. A beruházások összköltsége meghaladja a 430 millió forintot, a korszerűsítések eredményeként éves szinten várható energiamegtakarítás pedig a számítások szerint összességében 21,6 millió forint körül alakul. Idén e célra a költségvetésben újabb 4 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a tavalyi átlagos (lakásonként 80 ezer forintos) támogatási összeget figyelembe véve csaknem 50 ezer lakás energiatakarékossá tételére nyújt fedezetet.
Szilágyi Eta
