Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A családok vagy gyermeket nevelők egyszeri alkalommal – telekár nélkül – maximum 30 millió forint értékű új lakás vásárlásához vagy építéséhez valamelyik hazai pénzintézettől államilag kiemelten támogatott, úgynevezett kiegészítő kamattámogatású hitelt igényelhetnek, melynek mértéke a teljes vételár vagy építési költség 70 százaléka, maximum 10 millió forint lehet. A kormány döntése alapján ennek a kölcsönnek a felső kamathatára november 1-jétől (a kezelési költséggel, hitelfedezeti életbiztosítási díjjal együtt) a korábbi 8 százalékról 6 százalékra, némely pénzintézetnél pedig jóval ez alá csökkent. Ugyancsak a múlt év novemberétől – az állami támogatás emelésével – csökkent a Földhitel- és Jelzálogbankon (FHB) keresztül, a felújítás kivételével bármilyen lakáscélú felhasználásra (építés, új és használt lakás vásárlása, valamint bővítés, korszerűsítés) felvehető, általános kamattámogatású jelzáloghitel kamata. Ez utóbbi kölcsön kamatának mértéke az FHB által nyújtott ötéves futamidejű konstrukcióban 8,5 százalék, egyéves kamatperiódusnál pedig az első évben 10,1 százalék. Mivel a kamatok állami támogatásának növekedése visszamenőleges hatályú, mindazokat érinti, akik 2000. február elseje után új vagy használt lakásra valamilyen államilag támogatott kölcsönt vettek fel. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt év végétől a már korábban kölcsönt felvett polgároknak is lehetőségük nyílik a csökkentett összegű havi törlesztésre; erről a bankok már kiértesítették ügyfeleiket. Mindkét lakáscélú pénzintézeti kölcsön maximális futamideje 35 év, melyen belül az állam 20 évig nyújt kamattámogatást, vagyis garanciát vállal arra, hogy a kölcsönt felvevők terhei ez idő alatt ne növekedjenek. Mivel az állami kamattámogatás növelésével és a támogatott futamidő megnyújtásával ugyanannak a hitelösszegnek a havi törlesztőrészlete ezentúl érezhetően kisebb lesz, a kormányzat reményei szerint szélesebb rétegek juthatnak majd otthonteremtő kölcsönhöz.
A kormány lakástámogatási rendszerében kezdettől szerepelt a családok létszámának gyarapodásával szűkké vált otthonok bővítésének, például a tetőtér-beépítések támogatása. Ezt hivatott ösztönözni korábban az a támogatás, melynek összege a gyermekek létszámához kapcsolódó, régebben szocpolként ismert vissza nem térítendő lakástámogatási kedvezmény 50 százaléka, amellyel azonban eddig csak a három- és ennél több gyermekes családok élhettek. Az elmúlt év novemberétől ezt a korlátozást feloldották, s így a támogatást igénylők köre kibővült: a két gyermeket nevelők is kérhetik a támogatást házuk tetőterében lakrész kialakításához. A kedvezmény folyósításának feltételei azonban nem változtak, továbbra is szempont a méltányolható lakás mérete, az építkezés költségei, és kikötés, hogy az együtt élő, illetve a bővített lakrészbe költöző családtagoknak ne legyen másik lakóingatlan-tulajdona. A kedvezmény folyósításához előírt feltételek igazolásáért az igénylőknek a helyi önkormányzathoz kell fordulniuk, a támogatást pedig a pénzintézetek folyósítják.
A tavaly novemberi kormánydöntés alapján nemcsak az új lakások építéséhez, vásárlásához felvett hitel törlesztése utáni adójóváírás összege emelkedett az év folyamán törlesztett kölcsönrészletek 20 százalékáról 40 százalékra (illetve évi legfeljebb 35 ezer forintról évi legfeljebb 240 ezer forintra), hanem a kedvezmény mostantól a használt lakás vásárlásához igényelt kölcsönökre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy például havi 35 ezer forintos lakáshitel-törlesztés esetén az éves adóelszámoláskor jóváírható kedvezmény 168 ezer forintot tesz ki, ami havi 14 ezer forintos megtakarítást jelent az érintetteknek. A kedvezménnyel a lakáskölcsönt felvevők a személyijövedelemadó-bevallás elkészítésekor már idén – a tavalyi esztendőre vonatkozólag – is számolhatnak.
Továbbra is érvényben van az a tavaly bevezetett kedvezmény, amely szerint a vállalkozó által épített és értékesített, 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás első vásárlója mentesül az illeték megfizetése alól. Ez a korábbi, viszonylag szűk illetékkedvezményezett kör bővült ki most január elsejétől, mivel a hatályba lépett rendelkezés már mentességet biztosít a nem lakóházként vagy lakásként nyilvántartott, illetve ténylegesen sem arra használt – például volt laktanyaépület vagy diákszálló – ingatlanok átalakításával, átépítésével létrehozott új lakások első vásárlói számára is. Ugyancsak pontosan definiálta a mostani módosítás az új lakás fogalmát, amelyre azért volt szükség, mert korábban csak az 50 százalékot meghaladó készültségi fokú felépítményt sorolták ide, ami sok vitára adott okot. Az illetéktörvény a továbbiakban nem a lakás készültségének százalékos mértékéhez, hanem a szerkezetkész állapot meglétéhez köti a lakás fogalmát. Ugyancsak kedvező változás, hogy amennyiben a vállalkozó által épített és értékesített új otthon ingatlanforgalmazó közbeiktatásával kerül piacra, nemcsak az első vásárló ingatlanforgalmazó, hanem (a korábbitól eltérően) a második vevő, vagyis a végső felhasználó is illetékmentességet élvez. Szintén kedvezően érintik a változások azokat, akik úgynevezett megkezdett lakást vásárolnak, azzal a céllal, hogy az építést maguk fejezzék be. Eddig hasonló esetben 10 százalékos illetéket kellett leróni a vevőnek, ez évtől azonban a szerkezetkész állapotot el nem érő, de az építési engedély szerint lakóháznak készülő felépítmény után ugyanúgy igénybe vehető a kedvezmény, mint ha építési telek lenne. Feltétele azonban ennek is – miként a beépítetlen parcella négyéves illetékmentességet élvező vásárlása esetében –, hogy az adott idő alatt felépüljön a ház. A módosított rendelkezés mostantól azt is előírja, hogy a mentesség feltételeit a lakást vásárlónak az érintett illetékhivatalnál kell igazolnia, legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, azaz annak kézhezvételétől számított 15 napon belül.
Szilágyi Eta
