A hazai építőanyag-piacot évek óta a túlkínálat jellemzi; az ország felvevőpiaca ugyanis jóval kisebb, mint a szakma meglévő gyártókapacitása. Emellett az egyes termékfajtákból (például cementből és burkolóanyagokból) jelentős mennyiségű importáru is érkezik az országba, s ezért a piac szereplőinek az adott szűk keretek között egyre jobban éleződő versenyben kell talpon maradniuk. A korábbi évek alacsony újlakás-száma különösen a kereslet ingadozásait jobban megérző kisebb cégeket hozta nehéz helyzetbe, de a mélypontot jelentő éveket a nagyobb társaságok is szeretnék minél gyorsabban elfelejteni - mondta lapunknak Antoni Péter, a korábbi TÜZÉP-vállalatokat egyesítő Raab Karcher Rt. igazgatóságának elnöke. A szakember úgy véli: a piacon e tekintetben ugyan az elmúlt évben elindult egy pozitív folyamat, nagy áttörés azonban az elkövetkező időszakban sem várható az évente felhúzott lakások számát illetően. Ennek egyik legfőbb okát az alacsony hazai átlagjövedelmekben látja (különösen vidéken), ami gátat szab annak, hogy a kedvező banki lakáshitelkamatok ellenére a családok tömegesen vállalják a magas havi törlesztőrészleteket. Szerinte megoldást hozhatna az új lakásokat jelentősen terhelő - uniós viszonylatban igen magas - 25 százalékos áfakulcs csökkentése vagy eltörlése, ami lejjebb szoríthatná a négyzetméterárakat is.
(Folytátás a 13. oldalról)
Ugyanakkor az építőanyag-szakma rákfenéjének, a fekete- és a szürkegazdaságnak a felszámolása, visszaszorítása még mindig megoldásra vár. Az építőanyag-kereskedelem hálózata évről évre szakmai és hatósági felügyelet nélkül bővül: jelenleg mintegy ötezer vállalkozás foglalkozik mellék- vagy főtevékenységként építőanyag-kereskedéssel, s közülük mindössze 1500 rendelkezik minimális logisztikai feltételekkel és kevesebb mint 50 százalékuk felel meg a kor szakmai követelményeinek. Mivel nincsenek meg a minőség- és fogyasztóvédelemhez szükséges feltételek sem, gyakori részükről a vásárlók megtévesztése. A feketegazdaság visszaszorítása - amelynek súlya a szektorban megközelíti a 30 százalékot - jelentősen javítaná a legálisan tevékenykedő építőanyag-ipari cégek piaci pozícióját. A Raab Karcher kereskedéseinek tapasztalatai szerint az idei év első felében jelentős kereslet mutatkozott az építőanyagok iránt, ám ez a nagy vásárlói érdeklődés az év második felére annak ellenére csökkent, hogy az idei áremeléseket, melyek aránya átlag 10-12 százalék körül mozgott, szinte egész évben tartó árkedvezményes akciókkal kompenzálták a kereskedők.
Hasonlóan vélekedik a forgalom alakulásáról a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója, Bodnár György is, aki elmondta: az elmúlt év második félévében tapasztalható keresletnövekedés idén mérséklődött, ennek hatására új, tiszavasváriban tervezett gyártórészlegének építését a cég el is halasztotta. Ennek ellenére a tavalyi és az idei évet összességében jónak értékelik a tulajdonosok (idén a társaság 18 milliárdos forgalmat ér el, árbevétele pedig kétmilliárd körül alakul) és jövőre mintegy háromszázalékos piacbővüléssel számolnak. A cég tavaly háromszor - áprilisban, szeptemberben és decemberben - emelte falazórendszerei árát, 7, majd 6, végül 11 százalékkal (ez utóbbit a gázárak drasztikus drágulásával magyarázva), idén pedig augusztus elsejével, 6 százalékkal. A jövő évben szintén csak egy alkalommal kell a tégla drágulására számítani az építkezőknek: a tervek szerint tavasszal 5-7 százalékos gyártói árnövelés várható.
A hazai cementipar termékeinek belföldi felhasználása idén az import csökkenésével (2000-ben 800 ezer, idén 500-550 ezer tonna ukrán, orosz és szlovák cement jött be az országba) összességében várhatóan 2-3 százalékkal nő a tavalyi évhez képest. A termelést négy nagy gyár - Vác, Beremend, Hejőcsaba, Lábatlan - teljesíti, s hazai piac mellett exportra is jut. Belföldön cementből idén 3,6 millió tonnát használunk fel, ezt elégítik ki az említett gyárak termékei és az importáru. Az iparág a tavalyi és idei évhez hasonlóan jövőre is egyszer, februártól tervez árnövelést, arányáról azonban még egyik gyártónál sem tudtak nyilatkozni. Idén átlag 10 százalékkal kerültek többe a cementipari termékek, mint a megelőző esztendőben (ezen belül a lakossági 8, az ömlesztett, ipari felhasználású cement ára összességében 12 százalékkal emelkedett), várhatóan jövőre is hasonló drágulással kell majd számolni. A Duna-Dráva Cement Kft. váci gyárában lapunknak elmondták: a piacon a korábbi évekhez hasonlóan idén is megfelelő választék van minőségben és mennyiségben, és hiány jövőre sem várható. A társaság - mely éves (2,18 millió tonna) termeléséből 1,7 millió tonnát értékesített belföldi felhasználásra, a többit exportálta - ez évben szintén 2-3 százalékos forgalomnövekedést ért el és jövőre is hasonló belpiaci bővüléssel számol.
A többi építőanyag közül a burkolóanyagok körében is bő választék várható jövőre az itthon gyártott és az importtermékekből egyaránt. A mintegy évi 20 millió négyzetmétert felvevő belföldi piacra kerülő fal- és padlóburkoló lap 60 százaléka külföldről érkezik, a többit pedig a négy nagy hazai gyártóüzem, közte a Zalakerámia (ez utóbbi 22,5 százalékát) biztosítja. A társaság idén júliustól növelt árat, átlag 4 százalékkal, tervei szerint a jövő év második negyedéve végén is hasonló emelés várható. Az árak tekintetében nagy szóródást mutató tetőfedő anyagok területén - melyek árindexe idén 8,7 százalékkal emelkedett - várhatóan jövőre is hasonló mértékben nőnek az árak, a nyílászárók pedig átlag 6, a vakolóanyagok a tervek szerint 7-8 százalékkal kerülnek majd többe, mint az idei évben. Az építőanyag-ipari cégek szerint idén semmilyen termékből nem voltak és várhatóan jövőre sem lesznek ellátási gondok. A gyártók, forgalmazók akár 40-50 ezer új otthon építéséhez elegendő készlettel, illetve gyártókapacitással rendelkeznek. Többségük azonban nem számít az építkezések számának látványos megugrására: az idén kiadott 40 ezer építési engedély ellenére jövőre is maximum 28-30 ezer körülire becsülik az újonnan felépült lakások számát.
Szilágyi Eta
