Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A VII. kerület 1999–2002 között megvalósuló kerületfejlesztési koncepciója ugyan már 1997-ben elkészült, a program azonban csak az elmúlt évben indult el. Ennek fő oka a pénzhiány volt, hiszen már az első ütemben tervezett felújítások is több száz millió forint saját erőt igényeltek az önkormányzattól. A kerületfejlesztés pénzügyi alapjainak megteremtésekor azért is nagy a jelentősége a helyi önrész biztosításának, mivel a program nem csak nyereségre irányul. Egy része nonprofit jellegű, ugyanakkor az önkormányzat saját ráfordításai teremtik meg azt a környezetet, amely vonzóvá teszi a területet a rehabilitációba beszálló vállalkozói tőkének. Az önkormányzati jelenlét – Gergely József, a kerületfejlesztési bizottság elnöke szerint – másrészt garanciát jelent, hiszen ezáltal válik a magánbefektetők számára beláthatóvá, illetve kiszámíthatóvá az adott, megújítandó városrész fejlődésének iránya és üteme.
A ferencvárosi és a józsefvárosi mintára épülő fejlesztési koncepció konkrét akcióprogramja három összehangolt fő tevékenységből áll: az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítása önkormányzati lebonyolításban (ennek során komfortos, korszerű lakásokat alakítanak ki); valamint az infrastruktúra fejlesztése, a már meglévő zöldterületek, parkok megújítása, újak kialakítása; illetve az elavult, fel már nem újítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése, amelyeken a befektetők lakóépületeket, kereskedelemi, kulturális és egyéb szolgáltató létesítményeket hoznak létre.
A teljes körű felújítás rá is fér a városrészre: a több mint százéves múltra visszatekintő kerület épületeinek jelentős hányada (csaknem kétharmada) ugyanis napjainkra meglehetősen elöregedett. Eltérő arculatú három része közül a Belső-Erzsébetváros épületállománya a legidősebb, így a legrosszabb állagú. Ezen a kerületrészen állami forrásból már a nyolcvanas évek végén felújítottak néhány épülettömböt (és többnek a rehabilitációs előtanulmányait is elkészítették az elmúlt években), ami akkor úttörő jelentőségű volt. E lépések hatásának tulajdonítják a szakemberek, hogy a főváros e területén elsőként jelent meg a vállalkozói tőke. A mostani fejlesztési koncepcióban a városrész adottságainak megfelelően nagy hangsúlyt kapnak a helyi önkormányzati források, valamint a fővárosi támogatások és csak ezt követően számítanak a vállalkozói tőke részvételére. A Madách sétány felújításával külön, részletesen is foglalkozik a program, mivel a főváros új általános terve, a fővárosi szabályozási keretterv az itt található tömböket, mint rehabilitációs akcióterületeket határolja le.
A Középső-Erzsébetváros kijelölt rehabilitációs akcióterülete a Rózsák tere és a környezetében fekvő épülettömbök. Ebbe a részprogramba már a fejlesztési munkálatok megkezdésekor bevonják a vállalkozói tőkét. Itt számos üres telket kínált a kerület értékesítésre már az elmúlt években is, a jelentkező vásárlók közül továbbra is előnyben részesülnek azok a befektetők, akik lakásberuházásra vállalkoznak az érintett területeken. A VII. kerület külső-erzsébetvárosi részén a múlt század végén épült a bérlakótömbök jelentős hányada, így az épületek zöme fiatalabb a Belső-Erzsébetvárosénál és jobb az állaguk is. Itt találhatók a kerület szociológiailag legmagasabb státusú részei – Városligeti fasor, Damjanich, Bethlen Gábor, Dembinszky és Rottenbiller utca –, amelyek épülettömbjeinek felújításánál az önkormányzat csak kisebb szerepet vállal, a terület rekonstrukcióját jórészt vállalkozói tőkével szeretné megvalósítani.
A kerületben ugyan még csak a közeljövőben alakul meg a rehabilitációt szervező és lebonyolító társaság, azonban tíz önkormányzati épület esetében a tavaly kapott 242 millió forintos fővárosi támogatással (melynek egy része vissza nem térítendő) és a saját önrésszel a városrész vagyonát kezelő ERVA Rt. irányításával már az elmúlt évben beindultak a rehabilitációs munkák. Ennek során a belső-erzsébetvárosi akcióterületi program első ütemében a Wesselényi és Klauzál utcák, valamint a Klauzál és Rózsák tere épülettömbjeinek felújítása kezdődött el. A munkálatok érintik a házak alapszerkezetét is: a gépészeti és tetőszerkezeteket megerősítik, majd felújítják a homlokzatokat. A rossz állagú, alacsony komfortfokozatú lakóépületeket pedig – bennük több mint 180 lakással – lebontják.
A felújítás szerves részét képezi az új építési program, vagyis a meglévő foghíjak és az épületbontások révén kialakult szabad területek beépítése. E program részét alkotja például a lebontott Continental szálló és a mellette lévő Hungária fürdő újjáépítése, illetve felújítása (melyekhez befektetőt keres az önkormányzat), valamint a Rózsák tere és környezete és a középső-erzsébetvárosi részek, ahol néhány helyen már javában folynak az új lakóház-beruházások. Az Erlak Kft. égisze alatt például a Dohány utca 104–106. alatti üres területen idén októberi átadással 30 lakásos, négy szint plusz tetőteres épülettömb munkálatait végzik, míg a Rottenbiller–Hutyra Ferenc utcák által határolt telken közel 80 fiataloknak szánt, 20–50 négyzetméter közötti alapterületű úgynevezett Magház stúdiólakás készül el, szintén idei átadással a Hérosz Kft. finanszírozásában. A Dózsa György út 40. szám alatti területen pedig a Liget Rezidencia Kft. adja át az év végén azt a földszint plusz hétemeletes lakótömböt, amelyben 40 lakást alakítanak ki. Az új lakótömbök mindegyikében – amelyek otthonait piaci, a mostani kalkuláció szerint 220–240 ezer forintos négyzetméteráron értékesítik majd – teremgarázsok épülnek, amelyek összesen több mint 150 gépkocsi elhelyezését biztosítják. A régi, lerobbant lakótömbök lebontása után a Rózsa utca 10–12. és 11. szám alatti területeken, várhatóan ősszel kezdődik el – szintén az Erlak Kft. beruházásában – újabb közel 100 lakás kivitelezése: ezekbe a tervek szerint jövő szeptemberben költözhetnek be tulajdonosaik.
A vállalkozói lakások mellett a kerület szeretné alig 10 ezerre lecsökkent bérlakásállományát is gyarapítani, ezért már készül a pályázat, amelyet ősszel nyújtanak be a Gazdasági Minisztériumhoz állami forrásokra. Az igényelt támogatással a Százház utcában lévő önkormányzati üres telken 100-120 bérlakás épülhet fel 2001 végére–2002 tavaszára. Közben folytatódik a társasházak már megkezdett felújítása is, amihez a saját erő mellett szintén fővárosi támogatásra pályáztak. A Gozsdu udvarban előreláthatólag szeptemberig tart a lakók kiköltöztetése, a lebontandó épületek helyén új lakásokkal kialakított lakótömbök és szórakoztatóközpont épül majd. A VII. kerület 2003-ig megvalósuló rehabilitációs programjának tervezett költsége meghaladja a 3,5 milliárd forintot, amelyhez a kerület saját, mintegy 1,8 milliárdos önrésze mellé a fővárosi rehabilitációs keretből vár vissza nem térítendő, illetve visszafizetendő kamatmentes támogatást.
Szilágyi Eta
