Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Széchenyi terv a lakásépítők, önkormányzatok és pénzintézetek szemszögéből címmel rendezett vitafórumot nemrég az MLOSZ. A konferencián az előadók kiemelték: a lakásépítések száma az elmúlt évtized végén, 1999-ben érte el a mélypontot. Míg 1990-ben több mint negyvenezer lakást építettek, ez a szám három-négy év alatt a felére csökkent. Tavaly az újonnan kiadott építési engedélyek száma 44 700 volt, ez 46 százalékkal több, mint 1999-ben. A kedvező tendencia folytatódik 2001 első negyedévének adatai szerint, az új engedélyek száma 37 százalékkal, a befejezett lakásoké pedig 52 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Az új engedélyek 54 százalékát a KSH adatai szerint Budapesten, illetve Pest, valamint Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében adták ki és a lakások 42 százaléka is ezeken a területeken épült fel ebben az időszakban.
A legfrissebb adatok szerint a lakásépítés formáját tekintve is változás következhet be, ugyanis csökken a családi házak hosszú ideje tartó dominanciája. Míg az utóbbi két évben a családi házak az összes befejezett építkezés 78-79 százalékát tették ki, addig a többszintes, többlakásos épületben megvalósult lakások aránya 19-20 százalék körül mozgott. A negyedéves adatok alapján a családi házak aránya csak 63 százalék, amely 4 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. A vitafórumon az is kiderült, hogy manapság egyre több lakás épül gazdasági társaságok beruházásában, melynek célja az értékesítés. Ezzel együtt a lakások legnagyobb részét jelenleg is természetes személyek építik, ám részesedésük csökken. A gazdasági vállalkozások beruházásában épített lakások száma 2000-ben 43 százalékkal nőtt az 1999-es évhez képest, amely így tavaly az összes lakásépítés 15 százalékát jelentette. Tendenciájában érezhető a lakosság házilagos kivitelezésében készült lakások részesedésének csökkenése is. Ez a szám 1999-ben még 53 százalék, 2000-ben pedig csak 49 százalék volt. Területileg azonban nagy különbségek mutatkoznak, hiszen míg a Nyugat-Dunántúlon a házilagos kivitelezés csupán 32 százalékot tesz ki, addig az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon ez a szám 67-71 százalék.
A vitafórumon szó esett a bérlakásszektor jelenéről és jövőjéről is. A szektor Magyarországon a 90-es évek végére 8-9 százalékkal csökkent, részben a lakásprivatizáció következtében. Így jelentősen elmarad az Európai Unió tagállamaiban megszokott 20-60 százaléktól. Az önkormányzati bérlakásszektor aránya jelenleg 5-6 százalék körül van, ez megközelítőleg 200 ezer bérlakást jelent. Ezt a számot némileg növelheti a 2000-ben indult állami támogatású bérlakásprogram, amelynek révén tavaly 2500 bérlakás építéséhez kaptak támogatást az önkormányzatok. A lakásállomány alakulásáról szólva az előadók hangsúlyozták: pillanatnyilag túlzott mértéket képviselnek az 1-1,5 szobásak, így a kormányprogramban többszobás, nagyobb alapterületű otthonok építése az elvárás. A Széchenyi tervben szereplő koncepció szerint évente 40 ezer új lakás építése az elvárás.
Hofmeister Zoltán
