Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A telekárak felfelé araszolásának mozgatója - főleg Budapesten és a nagyobb vidéki városokban - idén is az egyre szűkülő kínálat. Két-három évvel ezelőttig ugyanis a budapesti és néhány vidéki nagyvárosi telekpiac szinte minden szegmensét a bő választék jellemezte: nemcsak a szabadpiaci paletta volt színes, de növelte a kínálatot, hogy számos önkormányzat területfejlesztésbe, értékesítésre szánt telkek parcellázásába fogott. Vas László, a Mareco Ingatlan Rt. üzletágvezetője szerint mindez kedvezően hatott a piacra, hatására gyakorlatilag a vásárolni szándékozók diktáltak, ami viszonylag kedvező telekárakat eredményezett. A beindult számos vállalkozói lakópark-, társasház-, valamint magánerős építkezés és egyéb ingatlanfejlesztés nyomán azonban mára nemcsak a telekkínálat szűkült jelentősen, hanem az árak is mozgásba lendültek, és eddig soha nem tapasztalt magasságba szöktek. Ennek eredményeként az áremelkedés csupán az elmúlt egyªmásfél évben átlagosan 50 százalékra tehető, de némely frekventált kerületben akár 80 százalékkal is többet kértek egy-egy kedvező adottságú, panorámás területért, mint 1998 végén, illetve 1999 elején.
A budapesti telekpiacon az árak és a kereslet szempontjából idén is a budai oldal a meghatározó. A Duna jobb oldalának belső, kiemelt - például a II. és XII. kerületek rózsadombi, szabadsághegyi - részein az átlagos négyszögölárak idén áprilisra-májusra elérték a 240-276 ezer, az I. kerületben pedig a 406 ezer forintot. Itt elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, míg a családi házat építő, a budai oldalhoz ragaszkodó magánszemélyek a II. kerület külsőbb, árban elérhetőbb II/A részeinek beépítetlen területeit keresik, ahol a négyszögölár jóval alacsonyabb, 110-150 ezer forint. A főváros III. kerületében idén is számos építési parcellát kínálnak eladásra, és a választék is nagyobb. Sík- és hegyvidéki területek, családi, társas- és sorházépítésre alkalmas telkek között lehet válogatni 95-100 ezer forintos négyszögöláron. A XI. kerület sashegyi részén már mélyebben kell az építkezőnek a zsebébe nyúlnia. Itt a jó adottságú, panorámás telkek négyszögöléért akár 200-250 ezer forintot is elkér a tulajdonosa, míg az átlagár 170 ezer forint négyszögölenként. Aki ragaszkodik Budához, de nem tudja az igen borsos árakat megfizetni, annak érdemes a XXII. kerület rohamosan fejlődő rózsavölgyi részén keresgélni a kínálatban, ahol az átlag négyszögölár idén áprilisra-májusra 86 ezer forint körül alakult. Új jelensége a fővárosi telekpiacnak, hogy a jó adottságú üres építési területek fogyásával és a vállalkozói lakásberuházások számának növekedésével mindjobban beindult a műszakilag elavult, lebontásra megérett épülettel ellátott, sor- és társasházi lakások építésére alkalmas telkek forgalma. A családi házak építésére alkalmas telkek piaca a centrumtól egyre távolodva áttevődött a külső, elsősorban pesti kerületekbe és az agglomerációba.
A főváros külső, főleg pesti kerületeiben a budainál jóval alacsonyabb árakkal számolhatnak a telekvásárlók, a szaporodó családi és társas vállalkozású építkezések hatására azonban itt is a piac beszűkülése várható. Ennek jó példája a XIV. kerület, ahol - miközben jelentős igény lenne rá - szinte nincs eladásra szánt telek, és ha elvétve akad egy-egy a kínálatban, az is kisebb házas parcella. A kerületben egyébként a jó fekvésű területek átlagos négyszögölára 145 ezer forint körüli, de a társasházi beruházásra alkalmas építési telkek ennél jóval magasabb áron cserélnek gazdát. Zugló mellé lassan kezdenek felzárkózni a többi pesti zöldövezeti kerületek is (XV., XVI., XVII. és a XVIII.), ahol jelenleg igen széles skálán, 42-75 ezer forint között szóródnak a négyszögölárak. Budapest építési telekkínálatának folyamatos beszűkülése, az árak rohamos emelkedése jótékonyan hatott a környező települések telek- és általában az ingatlanpiacára is, ahol szintén jelentős áremelkedést idézett elő. Eredményeként ma már a környező divatos településeken - mint például Budakeszi, Budajenő, Budaörs és Solymár - is 40-55 ezer forintos négyszögölárral kell a vevőknek kalkulálniuk, a hegyoldali, különleges panorámájúak négyszögöléért azonban már itt is elkérik akár a 120-130 ezer, de gyakran még az úgynevezett nadrágszíjparcellák esetében is a négyszögölenkénti 19-35 ezer forintot. Kissé távolabb a fővárostól, a jó beépíthetőségű, közműves területek négyszögölára már többnyire 40 ezer forint alatt marad. Diósdon például 26-30 ezer, Zsámbékon 25-30 ezer, Piliscsabán 22-25 ezer, Etyeken 20 ezer, Veresegyházán pedig 18-22 ezer, de Szentendrén már szintén a fővárosihoz hasonló áron lehet egy négyszögölhöz jutni, ez némely esetben háromszorosa az 1998 végén vagy 1999 derekán elért összegnek. A belvárosban átlag 100 ezer, a pismányi részen pedig 39-60 ezer forint között szóródik a telkek négyszögölára. Az ország nagyvárosaiban szintén kevés az építési parcella, és ha mégis akad néhány jó adottságú, igencsak magas áron cserélnek gazdát. Sopronban például 21-90 ezer, Debrecenben 18-65 ezer, Szegeden 17-60 ezer, Győrben pedig 12-54 ezer forint között mozog az építési területek átlag négyszögölára. Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton vezeti a listát, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavaink menti települések is népszerűek a befektetők körében. Ez utóbbiak közé tartozik például a Bánki- és a Tisza-tó környezete, bár a Tisza ciánszennyezése tavaly óta jelentősen visszavetette az itteni települések ingatlanforgalmát. A Balaton melletti 250-300 négyszögöles építési telkek esetében átlag 10-15 millió forint körüli árral lehet kalkulálni, de a Velencei-tó melletti településeken (Agárdon és Velencefürdőn) is elkérik egy-egy 300 négyszögöles, jó helyen fekvő telekért a 9-10 milliót, míg a Tisza-tó mellett akár már 2500-3600 forintos négyszögöláron hozzá lehet jutni egy parcellához.
Sz. E.
