Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A több mint háromnegyed éve, a Széchenyi terv lakáscsomagja részeként életre hívott bérlakásprogram iránt nagy az önkormányzatok érdeklődése. Jelzi ezt, hogy az elmúlt év júliusától az ez év áprilisáig eltelt idő alatt beérkezett közel száz sikeres pályázatra - a lakásügyi tárcaközi bizottság javaslata alapján - 12,968 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter. Ennek az összegnek a felhasználásával 2084 szociális és 1217 költségelvű bérlakással, valamint 28 garzonlakással gyarapodik a pályázó fővárosi kerületek és a vidéki helyhatóságok bérlakás-állománya.
Az állam által támogatott program keretében azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek szociális vagy költségalapon meghatározott lakbérű új otthonok építését, vásárlását, használt lakások, valamint nem lakáscélú ingatlanok korszerű bérlakássá felújítását, bővítését, átalakítását vállalják fel, de még nem kezdték el a beruházást. A pályázati feltételeknek megfelelt fővárosi kerületi és vidéki helyhatóságok saját forrásaik (például pénzeszköz, e célra felvett banki kölcsön vagy saját tulajdonú, e célra bevont ingatlan) mellé gazdasági helyzetüktől függően a tervezett bérlakás-kialakítás költségének 70-80 százalékát igényelhetik az erre elkülönített állami keretből. Idén februártól a program két új elemmel, a fiatalok számára garzonházak, a nyugdíjasok részére pedig nyugdíjasházak, idősek otthona létesítésének (ez utóbbira egyházak is pályázhatnak) a lehetőségével bővült. A 35 év alatti pályakezdők, nappali tagozatos hallgatók ideiglenes lakhatását segítő úgynevezett fecskeházbeli, maximum 40 négyzetméteres garzonlakásokat azonban csak azok vehetik - legfeljebb ötéves időtartamra - bérbe, akik vállalják, hogy ottlakásuk ideje alatt lakásvásárlás céljából előtakarékoskodnak: ennek során a szociális alapú díjért bérelt lakás építési költségének minimum 5 százalékát kell évente félretenniük (ez egy 5 milliós lakás esetén évi 250 ezer forintot jelent). A nyugdíjasházak - melyekben az üzemeltetőknek a rendszeres étkeztetés mellett az orvosi ellátást és a betegápolást is biztosítaniuk kell - olyan idős házaspárok, egyedülállók számára kínálnak megoldást, akik nem képesek fenntartani jelenlegi magas rezsijű lakásukat. A nyugdíjasházba való felvételi jogosultság feltétele azonban, hogy beköltözéskor már ne rendelkezzenek lakástulajdonnal.
Az állami források bevonásával megvalósított bérlakásbővítésnél és majdani működtetésüknél azonban szigorú követelményeket kell az érintett helyhatóságoknak teljesíteni. Ilyen például, hogy egy-egy új bérlakás építésének, kialakításának költsége nem haladhatja meg a hatályos közleményben megállapított, méltányolható lakásigény - jelenleg átlag 120 ezer forint négyzetméterenként - bekerülési költségét, valamint az is előírás, hogy az új építésű vagy átalakítással létrehozott bérlakásnak minimum komfortosnak kell lennie. Az önkormányzat a pályázat útján nyert állami pénzeszközzel épített, vásárolt vagy kialakított ingatlanokat húsz évig nem idegenítheti el - ez utóbbira egyébként a magyar állam javára a bérlakásokra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a biztosíték. Ugyancsak az állami támogatáshoz kapcsolódó követelmény, hogy az önkormányzatok nem vásárolhatnak vissza korábban elidegenített lakást, még abban az esetben sem, ha az többször piaci forgalomba került.
A tavaly július elején indult program keretében eddig jóváhagyott 13 milliárd forintból az idei első, március végi pályázati fordulóban 42 önkormányzatnak (a sikeres 49 pályamunka alapján) 3,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrás jutott, amelynek segítségével a pályázó helyhatóságoknak 838 - saját pénzeszközeikkel együtt 5,2 milliárd forint értékű - bérlakás építésére, vásárlására vagy egyéb ingatlan bérlakóingatlanná átalakítására nyílik lehetőségük. Az idén jóváhagyott állami forrással létesített 838 bérlakásból 322 az önkormányzatok szociális kontingensét gyarapítja, 488-at pedig költségelven adnak bérbe, míg 28 garzont fecskeházban működtetnek majd. A nyertesek között tavaly és idén is megtalálhatók a fővárosi kerületek, megyeszékhelyek mellett a nagyobb és kisebb városok, falvak. Ugyanakkor az ez évi pályázók között nőtt a kisközségek aránya: 18 olyan kistelepülés kapcsolódott be a programba, melyek állandó lakosainak száma nem éri el a 2000 főt. A legkisebb lélekszámú idei nyertes település a 278 lakosú Miklósi, amely egy költségelvű családi ház építéséhez nyert el több mint 8 millió forintot. A legalacsonyabb összegű támogatást (2,5 millió forintot) használt lakás vásárlásához és bérlakássá felújításához Hajós igényelte, két közelmúltban értékelt pályázó - Bicske és a főváros IV. kerülete - esetében pedig a megítélt állami támogatás mértéke meghaladja a 300 millió forintot. A pályázó helyhatóságok többsége egyébként továbbra is új bérlakásokat épít, de több önkormányzat döntött használt lakás vásárlása és bérlakássá felújítása mellett, számos önkormányzat pedig a tulajdonában lévő volt szovjet laktanyát, tiszti épületeket alakítja át, míg máshol a régi munkásszállóból alakítanak ki bérlakásokat, s arra is van példa, hogy az idősek otthona tetőterében hoznak létre új lakótereket.
Szilágyi Eta
