Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magánszemélyek a tavalyi szabályok szerint adózhatnak az ingatlan (például lakás, nyaraló) bérbeadásából származó jövedelmek után: vagy az összevont adóalap részének tekintik, vagy attól külön kezelve fizetik meg utána a 20 százalékos adót. Ez utóbbi esetben a megszerzett jövedelem egésze - beleértve a rezsiköltségekre kapott összeget is - jövedelemnek számít, tehát vele szemben sem az értékcsökkenési, sem a rezsi- és fenntartási költségek nem érvényesíthetők. Ezért kifizetődő a bérbeadás idejére a gáz-, villany- és vízórákat a bérlő nevére íratni. Ez a szabály nem vonatkozik azokra, akik az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként folytatják vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányadózást választották, valamint azokra a falusi vendéglátókra sem, akiknek az ebből a tevékenységből származó bevételük nem haladja meg az évi 400 ezer forintot.
Ha azonban a fizetővendéglátásból eredő jövedelem ezt az előírt értékhatárt túllépi, a teljes szállásadási bevétel után meg kell fizetni a 20 százalékos adót. A bevétel többi részére (étkezés, szabadidőprogram, egyéb szolgáltatások díja) pedig ilyenkor az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok vonatkoznak. Természetesen a szállásadásból eredő bevételre is alkalmazható az önálló tevékenységnél ismert adószabály. Ilyenkor a kapott jövedelem kétféleképpen, vagy a tételes költségelszámolással, vagy a 90 százalékos szabály alkalmazásával határozható meg. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából szerzett jövedelem után a magánszemélynek az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítania, mégpedig az adóévről benyújtandó adóbevallásában. Ez a választás azonban négy egymást követő adóévre való „elkötelezettséget” jelent: vagyis a választás évében és az azt követő három évben is hasonló módon - az összevont adóalap részeként - kell az ingatlan-bérbeadásból szerzett jövedelem után az adót megfizetni.
A 20 százalékos adót a kifizető (például egy társaság) állapítja meg és vonja le a bérleti díjból, kivéve, ha az ingatlant bérbe adó igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként vagy tételes átalányadózó fizetővendéglátóként folytatja, illetőleg ha a falusi vendéglátó írásban nyilatkozik arról, hogy az érintett adóévben az e tevékenységből származó bevétele várhatóan nem lesz több 400 ezer forintnál. Amennyiben a bérlő magánszemély vagy ha az úgynevezett kifizető a bérleti díjból nem vonta le a 20 százalék adót, akkor a bérbeadónak kell azt negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie. Ha a bérbeadó magánszemély év végén az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemmegállapítást választja, akkor az év közben általa megfizetett vagy a kifizető által levont adót adóelőlegként számolhatja el.
A termőföld-bérbeadást a személyijövedelemadó-törvény az önálló tevékenységek körébe sorolja. Ezt a tevékenységet általában vállalkozói igazolvány nélkül folytatják a magánszemélyek, ugyanis ennél az ingatlanfajtánál nem merül fel költség, a földterület értékcsökkenési leírását pedig a törvény nem teszi lehetővé. Bérbeadás, illetve földjáradék címen szerzett jövedelem után ebben az esetben is változatlanul 20 százalék adót kell fizetni. Nem kell viszont az adót leróni abban az esetben, ha a föld nagysága nem haladja meg a három hektárt. Ha azonban a tulajdonban (haszonélvezetben) lévő bérbe adott termőföld nagysága az adóév közben három hektár fölé nő, az összes terület bérbeadásából szerzett jövedelem után le kell róni az éves adót.
Ha a termőföldet nem magánszemély, hanem kifizető bérli, és ő is fizeti a bérleti díjat, földjáradékot, az ebből származó jövedelem utáni adó megállapítása és levonása e szervezet és nem a tulajdonos (haszonélvező) bérbeadó kötelezettsége. Ebben az esetben a kifizető által juttatott bérleti díjról adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak, a bérbeadó magánszemélyt pedig igazolással kell ellátnia. Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása és befizetése a bérbeadó kötelezettsége, amelyet az említett módon kell befizetnie. Így kell eljárni akkor is, ha a kifizető az adót nem vonta le vagy a bérleti díjat természetben fizette meg. A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek a föld fekvése szerinti illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania.
A mezőgazdasági ültetvény és egyéb földterület bérbeadása az áfatörvény hatálya alá tartozik, így a forgalmi adó alanyává válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérbeadó a jövedelem után áfát is fizet, mivel e tevékenység művelési ágtól (gyümölcsös, szántó, rét, legelő) függetlenül tárgyi áfamentességet élvez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti díjra nem kell áfát felszámolnia, ugyanakkor az esetlegesen eszközölt beszerzéseinek áfatartalmát sem vonhatja le, így forgalmiadó-bevallást sem kell készítenie.
Sz. E.
