Elodázhatatlan a Ferihegyi repülőtéren a cargo fejlesztése, részben azért, mert jelenleg rendkívül kicsi az árukezelő terület, ráadásul a reptér különböző pontjain található. A szűkös kapacitás, az elavult infrastruktúra miatt napjainkban a Magyarországra érkező légi áru meghatározó része Bécsben landol, és onnan közúton érkezik hazánkba. Ez az ország versenyképességét rontó tényező is indokolja a ferihegyi cargobázis fejlesztését, mellette szól az is, hogy a reptér környezetében hasonló beruházások kezdődtek. Szollár Domokos, a repteret működtető Budapest Airport (BA) Zrt. szóvivője lapunknak elmondta: jelenleg a Ferihegyen megforduló légi áru kétharmada a reptér területén lévő raktárakból kerül a gépekre, míg egyharmaduk a reptér melletti létesítményekből. A BA - nem titkoltan - ezt a mennyiséget is szeretné a kerítéseken belül látni, ami a közelség - vagyis az időtényező - miatt olcsóbbá is tenné a tevékenységet, ráadásul az M0-ás közelsége, vagyis a közúti kapcsolat sem elhanyagolható szempont - tette hozzá a szóvivő. Ezért is tervez a német Hochtief AirPort tulajdonában lévő BA egy cargovárost felépíteni a 2-es kifutópálya Vecsés felőli részén, vagyis a reptér meglévő területén, ott, ahol a BA Zrt. korábbi, angol tulajdonosai - a BAA - is megálmodták. De míg az angolok a földi kiszolgálók által üzemeltetett cargobázis (belly cargo) fejlesztésében gondolkodtak, a németek teret adnának a cargotevékenységet folytató integrátoroknak, valamint a közúti fuvarozóknak is. A tervek szerint a komplexum három fázisban épül ki, jelenleg az előkészítésnél tartanak, ami a különböző engedélyek beszerzése miatt igen hosszadalmas, akár egy évet is igénybe vehet. Az első szakaszban, 2009-2013 között 132 ezer tonna éves kapacitású cargovárost hoznának létre, ahol majd 46 ezer négyzetméteres raktár- és kiszolgálóterület és 3,6 ezer négyzetméteres irodaterület áll rendelkezésre a cargoszolgáltatást igénybe vevők számára. A legutóbbi adatok szerint az elmúlt 12 hónapban 62 ezer tonna áru fordult meg Ferihegyen. A második fázisban, 2014-2019 között évi 200 ezer tonnára növelik a cargováros kapacitását, ahol akkor már közel 72 ezer négyzetméter alapterületű raktár- és kiszolgálóterület és 5,5 ezer négyzetméternyi iroda áll rendelkezésre, a bázis 2025-re nyeri el végső formáját, 106 ezer négyzetméteres raktár- és kiszolgálóterülettel és 8 ezer négyzetméteres irodaterületettel, éves kapacitása pedig eléri majd a 300 ezer tonnát.
