Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A netes vásárlás gyors és kényelmes. Sokan mégis inkább vállalják a bolti tülekedést, mert nem tartják az online vásárlást biztonságosnak. Az amerikai Nemzeti Fogyasztói Szövetség szerint az elmúlt évben a vevők 32 millió dollárja bánta az internetes csalások valamilyen formáját. A hitelkártya-információk ellopásától a tisztességtelen kereskedőkig tartó lista az amúgy hálófüggő számítógép-használókat is elriasztotta az online vásárlástól.
Az igazán minőségi webáruházak mind a megbízhatóságot, mind a jó hírnevet illetően meg akarnak felelni a hagyományos üzletek többsége esetében megszokottnak. Ezt szolgálják a titkosító programok, a felügyelő csoportok és a minősítési rendszerek, hogy csak néhányat említsünk a netes vásárlók védelmét szolgáló, megvalósulóban lévő intézkedések közül. A biztonságos vásárlás érdekében a vevőknek azonban bizonyos fokig le kell mondaniuk a netes vásárlásokra nagyobbrészt jellemző impulzív vásárlásról. A biztonságos és a veszélyes helyek megkülönböztetése odafigyelést, utánajárást igényel.
Az online bűnözést illetően már régóta nem arról van szó, hogy a hackerek és a vírusírók adatrombolási céllal nagystílű kártevő programokat terjesztenek el az interneten. A céljuk egészen más: sokkal inkább anyagi előnyhöz akarnak jutni. „Az adattolvajok nagyon cselesek, és folyvást új módszereket eszelnek ki, hogy az internetezők pénzéhez hozzájussanak” – magyarázza Gombás László, a Symantec magyarországi képviseletének vezető konzultánsa. „A felhasználók nagy része nem tudja, hogy az internetes banki műveletek vagy vásárlás során használt kényes információkat, például a számla adatait vagy a jelszavakat az adattolvajok elfoghatják, ha nem megfelelő a számítógép védelme. Naponta közel nyolcmillió – csaló weblapra irányító – adathalászó levél forog az interneten. A leggyakrabban bejelentett kártevő programok 80 százaléka ki tudja kémlelni a bankkártya- vagy számlainformációkat, illetve módosítani tudja a kedvencek között tárolt webcímeket, hogy a felhasználókat a csalók oldalára irányíthassa. Sajnos, sok felhasználó ezt gyakran nem veszi azonnal észre” – mondja a szakértő.
Minden tisztességes bevásárlóhelynek „védett szerverrel” kell rendelkeznie, amely titkosítja a fizetési információkat a felhasználó és a kereskedő rendszere közti úton. A hely védettségéről az alábbiak közül legalább egynek a megléte árulkodik: felugró ablakban érkező információ, amely arról tájékoztat, hogy a fizetéshez történő továbblépéskor a vevő egy védett helyre lép be. Az címben egy „s” betű a http:// után, tehát így kezdődik: https://. A böngészőkben a felhasználókat az alsó navigációs sorban megjelenő lakat ikon tájékoztatja, hogy a kommunikáció titkosítottan folyik.
Gombás László szerint a képlet egyszerű: „Ha vásárolni megyünk, bezárjuk a lakást. Ugyanígy, a felhasználóknak megfelelően védeniük kell a számítógépüket, ha kilépnek az internetre.” A Symantec szakértője ezért olyan korszerű víruskereső használatát ajánlja, amely a szokásos kártevők (a vírusok és a férgek) mellett a kémszoftvereket is felismeri és eltávolítja. Fontos egy, a hackertámadásokat a számítógéptől távol tartó behatolásgátlóval (Intrusion Prevention System) felszerelt tűzfal használata is. És mindezek mellett nem árt némi odafigyelés.
