Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gere István az Oracle University élén
Gere Istvánt nevezték ki 2006. június 5-től az Oracle Hungary oktatási igazgatójának. Gere 2002-től dolgozik az Oracle-nél, ahol korábban oktatási tanácsadóként és értékesítőként tevékenykedett. Az Oracle-t megelőzően oktatási és e-learning-tanácsadó volt, valamint oktatóként, oktatóanyag-fejlesztőként és projektvezetőként is tevékenykedett. A 42 éves szakember az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett matematika-informatika-ábrázoló geometria szakos tanárként.
Kalózkodás elleni lépések Kínában
Új szabályokkal tereli a szerzői jogvédelem irányába a kínai kormány az ország pc-gyártóit és -forgalmazóit. Az előbbieknek mostantól jogilag tiszta operációs rendszerrel kell ellátniuk minden az üzemeikből kikerülő komputert, az utóbbiaknak pedig, ha külföldről importálják a hardvert, utólag kell arra megfelelő szoftvereket telepíteniük. Bár a kínai hatóságok tagadják, hogy döntésükben szerepet játszott az országra a szoftverkalózkodás visszaszorítása érdekében gyakorolt külső nyomás, megfigyelők úgy látják, nem véletlen, hogy a jogszabályok az Egyesült Államokkal folytatott, e kérdést is érintő kereskedelmi tárgyalások után születtek meg. Kínában egyébként egyelőre 90 százalék a „kalózkodási ráta”. A rendeletek betartatását szolgálja, hogy a hardvergyártóknak, illetve a programokat licencelő cégeknek minden évben jelenteniük kell az ország informatikai minisztériumának, hogy mennyi terméket értékesítettek – így a két szám összevethető. A kormányzat ugyanakkor azt is előírta, hogy a szoftvereket „elfogadható áron és minőségi támogatással” kell értékesíteniük a komputergyártóknak és -forgalmazóknak – derül ki a BBC tudósításából.
A HP nem hívja vissza az R707-eseket
A sajtóban napvilágot látott híresztelésekkel ellentétben a HP nem hívja vissza a Photosmart R707-es digitális fényképezőgépeit. A típus meghibásodása mindössze a fényképezőgép firmware-jére vonatozik, ráadásul csak abban az esetben, ha Duracell CP1-es típusú, nem újratölthető elemmel használják – olvasható a gyártó közleményében. Ez az elem azonban nem kapható Magyarországon. Ráadásul mindössze egyetlen meghibásodást regisztráltak az Egyesült Államokban, Európában eddig egyről sem érkezett bejelentés.
Kapható a Microsoft Antigen
Piacra dobta a Microsoft Antigen e-mail-biztonsági termék új generációját a redmondi társaság, így július 1-jétől megvásárolhatók az Antigen for Exchange, az Antigen for SMTP Gateways, az Antigen Spam Manager és az Antigen Enterprise Manager termékek. A bejelentés érdekessége, hogy Microsoft márkanév alatt először jelennek meg a Sybari Software 2005-ös felvásárlásával megszerzett vállalati vírus- és levélszemétszűrő termékek. Az Antigen-termékek elérhetők lesznek bármely minősített Microsoft-partnertől. Magyarországon kiemelt szerepet kaphat ebben a VirusBuster Kft., amelynek a Sybari Software-rel való együttműködése több évre nyúlik vissza.
Továbbfejleszt a Montana
A Montana Zrt. 2002-ben olyan szoftvert fejlesztett ki a Takinfo Kft.-nek, amely lehetővé tette az összes takarékszövetkezet csatlakozását a banki adósnyilvántartó rendszerhez, a BAR-hoz. Az azóta is eredményesen működő, TBAR fantázianevű szoftver továbbfejlesztését is a Montana Zrt. végzi – jelentette be az informatikai cég. A fejlesztésre azért van szükség, hogy a szoftver eleget tegyen a központi hitelinformációs rendszer működését szabályozó (a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló) törvény 2006. január 1-jén hatályba lépett változásainak.
Túl kemény volt az FBI
Megváltoztatták az Egyesült Államokban a terroristák tevékenységének felderítését szolgáló úgynevezett Patriot Act törvényt, amely így már lehetővé teszi, hogy a hatóságok által a felderítésbe bevolt civil szervezetek felfedjék ügyfeleik, felhasználóik előtt részvételüket a „titkos” információgyűjtésben. A változás előtt, a tavalyi év közepén a 26 Connecticut állambeli könyvtárat összefogó Library Connection kapott egy levelet az FBI-tól, amelyben arra kérték a szervezetet, hogy szolgáltasson adatokat állandó olvasóiról, illetve elektronikus leveleikről. A Patriot Act akkori rendelkezéseinek megfelelően a könyvtárszövetségnek titkosan kellett kezelnie a kérést, ami ellen tiltakozást nyújtott be, hiszen ez sértette alapszabályát, amely szerint nem kutakodhat ügyfelei dolgaiban azok tudta nélkül. A szövetségi bíróság tavaly szeptemberben a könyvtárnak adott igazat, majd nemrégiben a törvényhozás megváltoztatta a szabályokat, így ma már bármely intézmény kap is levelet a hatóságoktól betekintést kérve bizalmas aktáiba, értesítheti ügyfeleit a megkeresésről – írta a The New York Times.
Feleslegesen szigorú a szerzői jogvédelem
Káros hatásai vannak a szerzői jogvédelmet szolgáló Digital Millennium Copyright Actnak (DCMA) – állítja az Electronic Frontier Foundation (EFF). A jogszabályt hét évvel ezelőtt hozták, párhuzamosan azzal, hogy az internet és más technológiák terjedése veszélyeztetni kezdte a szerzői jogok gyakorlását. A DCMA egyebek mellett megtiltja a kalózkodás akadályozását szolgáló megoldások megkerülését, még olyan esetekben is, amikor egy ilyen lépést megfontolt emberek tesznek meg valamilyen pozitív cél elérésének érdekében. A legjellemzőbb példái ennek, hogy amikor kutatók megtalálják egy-egy másolásvédelmi rendszer hibáit, s ennek bizonyításául a DCMA miatt nem hozhatják nyilvánosságra a felfedezett réseken keresztül megszerzett adatokat. Az EFF szerint a törvény jelen formájában a felhasználók, a kutatók, a kiadók és az üzleti vállalkozások legitim információszerzését is gátolja – idézi a szervezet véleményét az Internet News.
