Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä napi gazdaság
Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság egyharmada, mintegy 2,9 millió ember tanult már valamilyen szervezett formában vagy autodidakta módon a számítógépekről, a hardverekről és szoftverekről. Túlnyomó többségük a PC-használók táborába tartozik, míg a számítógépet egyáltalán nem használók 92 százalékát informatikai analfabetizmus jellemzi - olvasható a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar infokommunikációs jelentésben.
Az informatikai tudás forrásai között az iskolai oktatás képviseli a legnagyobb súlyt: azok közel kétharmada, akik intézményi keretek között vagy önállóan tanultak a számítástechnikáról, kötelező vagy szabadon választható tantárgy, illetve szakkör keretében tették ezt. Minden negyedik válaszadó barátoktól, ismerősöktől is kapott hasznos útmutatást, míg munkahelyi it-képzésben és egyéb szervezett tanfolyamokon a megkérdezettek ötöde vett részt. Az autodidakta tanulás súlya szintén számottevő: könyvekből, folyóiratokból és tévéműsorokból a téma iránt érdeklődők negyede képezte magát, míg az internet nyújtotta tudásforrást és interaktív konzultációs lehetőségeket 14 százalékuk használta ki.
A magyar felhasználók közül a legtöbben az általános irodai programokhoz értenek. Ezeken belül is a szövegszerkesztéshez használatos alkalmazások állnak az élen, a felhasználók több mint háromnegyede képes kezelni legalább egy ilyen szoftvert. A második, szintén kiemelt helyen a táblázatkezelés, illetve egyéb számítási jellegű feladatok elvégzése áll - a felhasználók közel kétharmada képes boldogulni e programokkal. A többi alkalmazástípus ismerete jelentősen elmarad az említettekétől. Adatbázisokhoz, illetve ezek kezelőprogramjainak használatához a számítógépekkel kapcsolatban állóknak csupán mintegy harmada ért.
Folytatás a IV. oldalon ä
ä folytatás az I. oldlaról
A prezentációkészítés, valamint az ügyviteli, könyvelő- és pénzügyi szoftverek használata, a nyilvántartások kezelése a lista alsó középmezőnyébe szorult, ezeket a PC-használóknak csak mintegy negyedrésze sajátította el. Hasonlóan alakul a grafikai, illetve a multimédiás programok népszerűsége is: a hozzáértők köre szintén a felhasználók negyedére terjed ki, bár e csoport korösszetétele sokkal fiatalabb, mint például a korábban említett ügyviteli vagy könyvelőprogramoké. A honlapszerkesztés a számítógépes tevékenységek viszonylag új területe. Az ilyen jártasság egyelőre speciális tudásnak minősül, s csupán a felhasználók 12 százalékát jellemzi, akiknek túlnyomó része - nem meglepő módon - az ifjabb - 15-24, illetve 25-34 éves - korosztályokból kerül ki. Végezetül szintén inkább a fiatalokra jellemző a komolyabb elmélyülést és tanulást feltételező programozási ismeretek elsajátítása - a hazai számítógép-használók 11 százaléka állítja magáról, hogy ismer valamilyen programnyelvet, s közülük majdnem minden második 24 évesnél fiatalabb.
