Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
ä Napi gazdaság
Bár már eddig is sok kifogást fogalmaztak meg amerikai részről az olcsó munkaerővel és időnként állami támogatással készülő kínai áruk erősödő importja miatt, az utóbbi hetekben azonban egy olyan iparágat is elért a tiltakozási hullám, amelynek - szemben a bútorágazattal, a ruházati szektorral és a játékgyártással - stratégiai súlya van az Egyesült Államok gazdaságában. A felvezetőipar befolyásos érdekvédelmi szervezete, a Semiconductor Industry Association (SIA) magához Bush elnökhöz kíván fordulni, hogy az USA tegyen lépéseket Kína ellen, mert az ázsiai óriás a chipek gyártásának és forgalmazásának terén megsérti az általa a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) nem is olyan régen aláírt szerződést - tudósít a The Economist. Ha a SIA kérése meghallgatásra talál, ez lesz az első ilyen kezdeményezés Kína ellen 2001 óta, amióta az ország tagja a WTO-nak. A félvezetőipari szövetség elnökének, George Scalise-nek a nyilatkozataiból úgy tűnik, a szervezet elszánt fellépést tervez az ügyben.
A dolog kulcsa a kínai adószabályokban keresendő. Az oda importált chipekre 17 százalékos értéktöbbletadót vetnek ki, miközben a helyben gyártottakra mindössze hatszázalékos adó nehezül, a Kínában fejlesztett és gyártott félvezetőkre pedig csak három százalék adóteher rakódik rá. Miután az ázsiai országban évente 19 milliárd dollár értékben értékesítenek chipeket - amivel a fogyasztói elektronikai cikkekben használt félvezetők terén Kína a világ harmadik legnagyobb fogyasztója -, valamint a felhasználás növekedésében is világelső az ázsiai ország, nyilvánvaló, hogy nem babra megy a játék.
Tovább növeli a tétet, hogy szemben más feldolgozóipari ágakkal, amelyekben a kínai cégek borsot törnek észak-amerikai versenytársaik orra alá, a chipgyártás sokkal inkább tőke-, mint munkaintenzív ágazat. (Az utóbbi időben átadott félvezetőüzemek között akad olyan is, amelyben egyáltalán nem dolgoznak emberek…) Ennek következtében a SIA számításai szerint ebben az iparágban az amerikai gyártási költségek mindössze tíz százalékkal haladják meg a kínaiakat, így az említett adózási szabályoknak döntő befolyásuk van a beruházásokra: rajtuk múlik, hol épülnek új félvezetőüzemek. A SIA által megrendelt egyik felmérés készítői azt találták, hogy a 2000-ben bevezetett diszkriminatív adórendszer miatt a nagy tajvani félvezetőgyártók nyolc új üzemet adtak át Kínában és további tizenegy vár megnyitásra. Mindez fokozottan veszélyezteti az Egyesült Államokból oda irányuló chipexportot.
A kínai hatóságok egyelőre azzal intézik el a kifogásokat, hogy „rajta vannak az ügyön” és elképzelhető, hogy módosítják az adószabályokat. Az amerikai kormányzat ezért rövid távon úgy tehet a chipipar kedvére, hogy csökkenti az érdekelt vállalatok otthoni adóterheit és kedvezőbb értékcsökkenési szabályokat vezet be. Minthogy választási évben vagyunk, nem lenne meglepő, ha a rövid távú gondolkodás uralná az elnök tanácsadóinak elméjét.
