Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kétéves felkészülés után elvárható lett volna, hogy az információs társadalomról rendezett ENSZ-világfórumon ne alapvető kérdéseken vitatkozzanak a tagországok képviselői. Sajnos az azonos megközelítések helyett lényeges különbségek mutatkoznak a fejlett és a harmadik világ kormányainak e-társadalmi vízióiban - derül ki a The Economist tudósításából.
A szegényebb régiók kormányai ismét felvetették azt régi problémájukat, miszerint „digitális megosztottság” jellemzi a világ országait: az ő állampolgáraik a gyenge infrastrukturális háttér miatt sokkal nehezebben férhetnek hozzá a világháló áldásaihoz - ha egyáltalán van erre lehetőségük -, mint a gazdag térségekben élő társaik. Elsősorban afrikai diplomaták javasolták, hogy létre kellene hozni egy pénzügyi alapot e különbség eltüntetése céljából, ám ötletük hideg fogadtatásra talált. Kompromisszumként felmerült egy önkéntes hozzájárulásokat fogadó alap működtetésének lehetősége.
Szakértők szerint a digitális megosztottság ideája, bár talán az it-szállítóknak jó üzleteket ígér, félrevezető. Ha csak az egy főre jutó telefonvonalak vagy PC-k számát nézzük, akkor nagynak tűnik a különbség, ám ha figyelembe vesszük az olyan e-kormányzati megoldásokat, mint az irodákon, a hivatalokon, az iskolákon, az internetkávézókon keresztüli netelérés lehetősége, akkor már nem adódik ilyen nagynak a szakadék a gazdag és szegény országok között.
Heves vitákat váltott ki az ENSZ-fórum résztvevői között az internet cím- és azonosítóadási szisztémája is. Jelenleg a csúcsszintű domaineket (például a .sg-s címeket a szingapúri webhelyeknek), illetve a numerikus azonosítókat egy magánszervezet, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) adja ki, amelynek tevékenységét az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma ellenőrzi.
A fejlődő országok szerint jobb lenne, ha olyan nemzetközi szervezet kezébe, például az ENSZ távközlési hivatala, az International Telecommunication Union (ITU) felügyelete alá kerülne e feladat ellátása, amelyben minden tagország képviselteti magát. Ez az USA-nak, más fejlett országoknak, valamint az informatikai ipar vállalkozásainak azért nem tetszik, mert attól tartanak, hogy a nem kifejezetten demokratikus kormányok így befolyást gyakorolhatnának az egész internetes társadalom fejlődésére. Éppen ennek elkerülése érdekében adták egy magánszervezet kezébe a döntési jogokat 1998-ban. Pech, hogy a feladat nagysága miatt az ICANN nem tud kormányzati segítség nélkül működni. Mivel nem sikerül egyezségre jutni, a felek bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy az internet kormányzásáról, a kormányzatok e-társadalmi feladatairól tartandó következő ENSZ-fórumig dolgozza ki a domainszabályozás új lehetőségeit. Ez az esemény 2005-ben lesz Tunéziában.
