Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kíváncsian várta a távközlési szakma, milyen hatása lesz a számhordozhatóság bevezetésének az Egyesült Államokban. Voltak olyan jóslatok, amelyek szerint százezrek mozdulnak meg és váltanak szolgáltatót, ám az első hetek tapasztalatai szerint ezek nem váltak be - írja a The Economist.
A nagy „népvándorlást” előre-jelző szakértők a hongkongi tapasztalatokból indultak ki, ahol már 1999 márciusától magukkal vihetik számukat az operátort váltó ügyfelek. A lehetőség bevezetése nyomán hónapról hónapra nőtt az úgynevezett forgási ráta, azaz azoknak a zsebtelefon-tulajdonosoknak az aránya a teljes mobilos népességen belül, akik lecserélték szolgáltatójukat.
Három év alatt összesen ötmillió ügyfél váltott céget (megtartva számát) a hétmilliós tartományban. Úgy tűnt, az USA hiperkompetitív piacán hasonló folyamatok játszódnak majd le.
Az összehasonlítás azonban torzít - állapítja meg Marta Munoz, az Ovum távközlési tanácsadó elemzője. A hongkongi mobilpiac nagyon fejlett, ebből következően ott a számhordozhatóság nélkül is nagy a forgási ráta, hiszen a szolgáltatók csak egymástól tudnak ügyfeleket szerezni. Ezért az újdonság bevezetése csak olajat öntött a tűzre, tovább pörgette az amúgy is gyorsan forgó ügyfelek vándorlási tempóját. Ezzel szemben az Egyesült Államok mobilpiaca viszonylag fejletlen, leginkább az ausztrálhoz hasonlítható, ahol 2001 szeptemberében vezették be a számhordozhatóságot. Ott ebben az időszakban - hasonlóan a jelenlegi észak-amerikai szituációhoz - jellemzően egyéves előfizetéses szerződésben álltak a mobilosok felhasználójukkal, s nem volt érdekük ennek idő előtti felbontása. Az USA-ban is átlag kétszáz dollárt veszít az az ügyfél, aki felbontja kötött idejű megállapodását, amit kevesen fognak bevállalni. Ráadásul az amerikai fogyasztóknak mindig megvolt a lehetőségük arra, hogy telefonszolgáltatót váltsanak - teszi hozzá Munoz -, ezért számuk átvihetősége legfeljebb megkönnyíti, nem előidézi ilyen döntésüket.
A legtöbb országban a számhordozhatóság bevezetése után megugrott, majd visszaesett a forgási ráta. A UBS befektetési bank becslése szerint a lehetőség nyomán az USA-ban 2004-ben 2,7 százalékra nő ez az arányszám a 2003-as 2,4 százalékról. Ez nem nagy változás, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 2001 első negyedévében például 2,9 százalék volt a forgási ráta.
Nagyobb felfordulást hozhat az Újvilágban, hogy a terjedő mobilrendszerek elszívják a vezetékes forgalom egy részét. Már most is évi tízmillió vezetékes-elfőzetést mondanak le azok a fogyasztók, akik második fix vonalukat széles sávú kábeles összeköttetésre vagy vezeték nélküli telefonra cserélik. Ugyanakkor a UBS előrejelzése szerint ez csak hétszázezerrel nőhet amiatt, hogy immár hordozhatók a telefonszámok.
