Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedvező beruházási környezet és új munkahelyek megteremtését, a termelékenység növelését, a közszolgáltatások modernizálását, illetve az elektronikus szolgáltatások minél szélesebb körű elterjesztését tűzte ki célul maga elé az unió az eEurope akcióterv elfogadásával 2002 közepén. 2005-re biztonságos alkalmazásokkal széles sávú hozzáférésen keresztül elérhető, hasznos tartalmaknak kell az uniós lakosság rendelkezésére állnia - fogalmazta meg a brüsszeli bizottság a programot ismertető dokumentumában.
Az eddig elért eredmények között tartják számon, hogy Európában megduplázódott az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások száma. A távközlési infrastruktúra mindenütt könnyen elérhető és e két körülménynek köszönhetően esnek az internetezés költségei. Szinte minden vállalat és iskola elérhető a világhálón. Európában van a világ leggyorsabb kutatási célokat szolgáló alaphálózata és lényegében megteremtődtek a törvényi feltételei az e-kereskedelem gyors terjedésének. További biztató fejlemény, hogy egyre több közszolgáltatás érhető el online módon, illetve hogy már az eEurope indulásakor is fejlődőben volt az okos kártyák bevezetését támogató infra-struktúra. Végül meg kell említeni, hogy a tagországok mindegyikében elfogadták a vállalatok webes megjelenésének alapelveit, felté- teleit, céljait összegző irányelveket, ajánlásokat, és kidolgozták az ezek megvalósításához szükséges támogatási rendszert.
Az európai vezető testületek rövidesen áttekintik, hogy a programban kiemelten szereplő akciótervek terén milyen előrelépés történt, illetve miben vannak elmaradások.
Az eEurope egyik legfőbb célja a modern online közszolgáltatások elterjesztése. Eszerint 2005-re a tagországoknak lehetővé kell tenniük, hogy közszolgáltatásaik elérhetőek legyenek gyors, széles sávú elektronikus hozzáféréseken keresztül. A rendszereknek nem szabad különbséget tenniük a technológiai platformok között, azaz mindegyiket támogatniuk kell. 2004 végére meg kell teremteni a legtöbb ügy interaktív elintézésének lehetőségét. Ehhez modernizálni kell a kormányzati intézmények háttérrendszereit.
Külön feladat a korlátozott képességekkel rendelkező állampolgárok egyenrangú hozzáférésének lehetővé tétele. 2005-re a közigazgatásnak át kell vennie, adaptálnia kell a saját szabályai szerint az üzleti szférában bevált elektronikus beszállítási procedúrákat (e-közbeszerzések stb.). Ugyancsak erre az időszakra létre kell hozni azokat a nyilvános internet-hozzáférési pontokat, amelyeken át minden egyes állampolgár felléphet a világhálóra az ügyei intézése céljából. Mindehhez a tagországok és a brüsszeli bizottság közösen kifejlesztik a közérdekű információk felhasználóbarát, könnyen kezelhető hozzáférését lehetővé tevő technikai infrastruktúrát.
Az e-oktatási részprogram keretében 2005-re minden általános és középiskolának, valamint felsőoktatási intézménynek széles sávú internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie. Ugyanekkorra az egyetemeknek lehetővé kell tenniük, hogy minden hallgatójuk és oktatójuk elérje az intézmény erőforrásait online módon. Az európai hatóságok az egész kontinenst behálózó tudományos-kutatási alap-infrastruktúra kiépítésén is dolgoznak, amelynek egyebek mellett olyan lehetőség előtt kell megnyitnia a kaput, mint az úgynevezett grid komputing (azaz a működő számítógépek lekötetlen teljesítményét közös feladatok megoldására kihasználó technológia) bevezetése. Az e-oktatásra kiemelt feladatok várnak a munkanélküliek oktatásában is.
Az e-egészségügyi feladatok közül kiemelkedik az egységes európai azonosítórendszer megteremtése, amelynek alapjait már az idei évben le kellett rakniuk a tagországoknak. Ennek a megoldásnak lehetővé kell tennie, hogy az európai polgárok bárhol igazolhassák a személyazonosságukat, ahol baj éri őket, és a megfelelő adatbázisok kiépítésével elérhetők legyenek a korábbi kezeléseikről készült feljegyzések. 2005-re az EU egészségügyi intézményei, kórházai, laboratóriumai között széles sávú elektronikus kapcsolatot kell kiépíteni, amely az említett célok mellett az európai közegészségügyi együttműködés alap-infrastruktúrája is lesz. Két év múlva elérhetőkeknek kell lenniük online egészségügyi szolgáltatásoknak, elsősorban a betegségmegelőzést szolgáló tanácsadásnak. Be kell vezetni a távkonzultációkat is.
Idén év végén indul a brüsszeli bizottság páneurópai e-üzleti tanácsadó rendszere, amely a kis- és középvállalkozásokat kívánja segíteni. A hálózat üzletágak és térségek szerint szegmentálva nyújtja szolgáltatásait. Szintén 2003 végére kell elkészülnie annak a felmérésnek, amelyből kiderül az unió üzleti vállalkozásainak e-felkészültségi szintje. Ennek erősítésére a köz- és a magánszféra együttműködését javasolja az Európai Bizottság. Rövidesen áttekintik, hogy mit sikerült elérniük a cégeknek az e-aláírások elfogadásában, valamint az e-fizetési rendszerek bevezetésében. Az eEurope terv ezeket a gyors, hatékony elektronikus üzleti folyamatok elengedhetetlen feltételeként jelölte meg. Az idei év végére készül el az a felmérés is, amely egy az egész kontinenst behálózó e-üzleti rendszer kiépítésének lehetőségeit vizsgálja. Ez a rendszer a kibővült EU kis- és középvállalkozásait fűzhetné egyetlen nagy csokorba. Végül 2003 vége a határideje annak, hogy a brüsszeli bizottság felmérje, milyen pluszszolgáltatásokat köthetnének az .eu domainvégződéshez. Szóba jöhet a megbízható automatikus azonosítás vagy más, a gyors vállalati kapcsolatfelvételt segítő lehetőség bevezetése.
