Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Dacára az új gazdaság körüli vitáknak, abban mindenki egyetért, hogy az informatikai beruházásoknak köszönhetően 1995 óta felgyorsult a gazdasági hatékonyság növekedése az Egyesült Államokban. Eddig úgy tűnt, ez nem mondható el az Európai Unióról és Japánról, ám a legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a statisztikai számbavételi módszerek különbsége miatt az utóbbi két régió teljesítményét nem megfelelő módon vették figyelembe. Egy amerikai kutató, Dale Jorgenson, a Harvard University munkatársa új eljárások alkalmazásával nemzetközileg összehasonlítható adatokat kapott, amelyek azt mutatják, hogy az informatikai befektetések éppúgy felnyomták az európai és a japán gazdaság hatékonysági mutatóit, mint ahogy azt az Újvilágban tették - derül ki a The Economist cikkéből.
Az amerikai statisztikában a vállalatok szoftverekre költött pénzét beruházásként tartják számon, így ezek a kiadások hozzáadódnak a GDP növekedéséhez. Ezzel szemben Európa legtöbb országában, illetve Japánban napi kiadásként veszik számba az ilyen költekezést, minek következtében az nem járulhat hozzá a végleges kibocsátáshoz. Így a kilencvenes években megugró szoftverbefektetések relatíve megnövelték a gazdasági növekedést az USA-ban, szemben Európával és Japánnal. További differencia, hogy az utóbbi két régióban a hivatalos statisztika kisebb mértékben korrigálja az új informatikai hardverek és szoftverek nominális árát abból a célból, hogy kifejezze az új beruházással a vállalat állóeszközeiben elért valóságos, azaz reál-értéknövekedést. Ennek következtében ismét alábecsüli az it-befektetések hozzájárulását az egyes országok GDP-gyarapodásához.
Jorgenson olyan adatokat használt, amelyeket ezeknek az eltéréseknek a figyelembevételével kaptak, azaz azonos módszer szerint vetette össze az egyes régiók teljesítményét. A 2000-ig rendelkezésre álló új statisztika szerint például a japán gazdaság a kilencvenes évek második felében nem a hivatalosan megadott 1,4 százalékkal, hanem 2,1 százalékkal nőtt. A G-7-en belül minden ország GDP-növekedéséhez egyaránt hozzájárultak az informatikai beruházások, Európa csak azért marad el valamivel Amerikától, mert az it-szektoron kívül megvalósult beruházások értéke itt kisebb volt, mint ott. Az úgynevezett total factor productivity (TFP), amely egyidejűleg fejezi ki az egy munkaórára és a tőkebefektetések egységére eső termelékenységnövekedést, szinte minden vizsgált országban felgyorsult tempóban nőtt a kilencvenes évek második felében - állapította meg új adatai alapján az amerikai kutató.
Mivel az ezredforduló utáni fejleményekről nem rendelkezünk összehasonlítható információkkal, csak találgatni lehet, hogy az USA-ban ekkor is folytatódó termelékenységjavulásához hasonlóan tovább tartott-e a TFP növekedése Japánban és Európában is. A vállalatoknak időre van szükségük ahhoz, hogy miután jelentős informatikai beruházásokat valósítottak meg, hozzáigazítsák cégük működését az új technológiához. Az Egyesült Államok cégei voltak az elsők, amelyek előreléptek ezen a téren, úgyhogy vélhetően előbbre járnak az USA-n kívüli versenytársaiknál a dolog hasznának lefölözésében, de ez nem jelenti azt, hogy a fejlett világ maradék része nem zárkózik fel hozzájuk ezen a téren is.
