Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy problémának tartja a nagyvállalatok működésében Jean-Pierre Corniou, a Renault SA informatikai főnöke, hogy miközben az informatika különböző szolgáltatásokat teljesít a vezetőknek, munkatársaknak, az it-rendszerek nem átláthatóak, misztikusak, nem egyértelmű, milyen képességeik milyen hasznot hoznak a társaságoknak. Ez a helyzet oda vezet, hogy a felső vezetők nehezen hoznak döntést az informatikai beruházásokról: sem a megvásárlandó technológia lényegét, sem annak képességeit nem értik igazán. Corniou éppen ezért azt tartotta első számú feladatának, amikor belépett az autógyártóhoz, hogy átláthatóvá tegye a vállalat informatikai hálózatának elemeit a cégvezetés, sőt a társaság bármelyik alkalmazottja előtt - derül ki a szakember Financial Timesnak adott nyilatkozatából.
A Renault a hatvanas évek közepén kezdett informatikai rendszereket vásárolni. Akkoriban ez úttörő beruházásnak számított, a telepített berendezések nagyok és komplexek voltak, amelyekhez csak a kezelésükre felvett szakértők értettek. Az informatikusok jórészt még ma is ennek megfelelően viszonyulnak szakterületükhöz, csak a beavatottaknak érthető, titokzatos, bonyolult rendszereknek tartják mindazt, ami a gondjaikra van bízva, ami csak a hozzáértőknek „muzsikál”, csak nekik engedelmeskedik. Az it-főnök úgy véli, ez a hozzáállás nem jó a cégnek és nem jó az informatikai szakembereknek sem; ahhoz, hogy megszűnjön a laikusok - köztük nem mellékesen a vállalati menedzserek és a tulajdonosok, a részvényesek - bizalmatlansága e technológiával szemben, le kell fordítani az it zsargonját az ő nyelvükre: ki kell fejezni annak tudását a költségek és a velük elérhető haszon összehasonlításában. Corniou egyik első fontos döntése ezért az volt, hogy házon belüli marketingkommunikációs csapatot szervezett a vállalati it-ről való tájékoztatás, az amelletti propaganda elvégzésére. „Miért volt erre szükség?” - kérdezte egyik főnöke, mire azt felelte: „Azért, mert rengeteget költünk informatikára. Egészen pontosan a Renault bevételének 1,7 százalékát”.
Az infokommunikációs kiadások egy része nem az it-részleg jó vagy rossz működésén múlik. Hogy mennyit használják a munkatársak (mobil)telefonjukat, a faxokat, a nyomtatókat az hozzáállásuktól függ. Az ilyesmit általában „ingyenes” szolgáltatásnak tekintik az emberek, éppen ezért fontos, hogy lássák, mennyibe is kerül ez a vállalatuknak. A Renault, hasonlóan más nagyvállalatokhoz, igen sok pénzt fordít erőforrás-tervezési (ERP) megoldásokra és website-okra. Amikor utánanéztek, hogy ebből mit is használnak ténylegesen, meglepődtek, mennyi mindenre nincs szükség ezek képességei közül, illetve mennyi minden jól hasznosítható, eddig rejtve maradt tudás van ezekben a rendszerekben.
Ez is rámutat a tréning hiányának problémájára. Mire az it-részlegek befejeznek egy projektet, éppen elegük van az egészből, a szakemberek legszívesebben már továbblépnének valami új feladat megoldására. Nem fordítanak kellő időt a felhasználók oktatására, így azok nem tudják, hogyan kezeljék az újdonságot, hogyan hozzák ki abból a legtöbbet. További gond a nagyvállalatoknál, hogy sokszor feleslegesen telepítenek új alkalmazásokat. A Renault-nál 1400 különféle rendszer működik, ezért bármilyen új beruházás előtt az az it-nagyfőnök kérdése: biztos, hogy nincs ez már meg nekünk? Sokszor nehéz ellenállni a technológiaszállítók újabb és újabb ötleteinek, ajánlatainak, de Corniou korán megtanulta, hogy a vállalat, amelynél dolgozik, egy autógyár, következésképpen neki elsősorban egy olyan gazdasági szakember fejével kell gondolkoznia, aki a gépkocsik előállításának minél hatékonyabb módjait keresi. Egy új it-megoldásnak előbb bizonyítania kell, hogy ez ügyben képes „letenni valamit az asztalra”, csak ezután lehet szó a megvásárlásáról.
