Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már 2007-2009-re kibontakozik az a folyamat, amelyben a Linux és a hozzá hasonló nyílt forráskódú szoftverek teret nyernek a vállalatok alkalmazásaiban a Windowszal, a Unixszal és más szoftverházak által fejlesztett termékekkel szemben. Az átalakulás mozgatórugója azonban nem az a gyakran emlegetett körülmény lesz, hogy ez a technológia - minthogy nem kell utána licencdíjat fizetni - olcsóbb versenytársánál. Sőt 2004-2005-ben az átállás egyszeri költségei, a magasabb támogatási díjak és adminisztrációs kiadások, továbbá az újdonság bevezetésével és viszonylagos kiforratlanságával járó kockázat miatt még többe is kerül a Linux telepítése, mint a hagyományos rendszerek megtartása. Csak később, évek múltán alakul ki az az új, a nyílt forráskódú megoldásokra alapuló standard vállalati informatikai környezet, illetve az ennek működtetéséhez értő szakértői gárda, amely gazdaságossá teszi - utólag - a „nagy informatikai paradigmaváltást”. Addig nem technikai és nem gazdasági okok miatt folytatódik az újdonság gyors térnyerése - állapítja meg elemzésében a Meta Group informatikai piackutató vállalkozás -, hanem kulturális, geopolitikai és kormányzati erők állnak a változás mögé. Elsősorban azokban a régiókban, országokban számíthat kedvező fogadtatásra az új it-technológia, amelyekre hagyományosan a viszonylag erős központi, állami irányítás jellemző: Európában, Kínában, Délkelet-Ázsiában, Japánban. Így például 2008-2009-ben a Meta szerint diszkrét, de erős kormányzati támogatásra számíthat a Linux és a hozzá hasonló szoftverek köre a kontinentális Európa országaiban.
A nyílt forráskódú megoldások terjedése egyre inkább úgy jelenik meg a európai kormányzati szervezetek előtt, mint komolyan vehető és fair alternatíva az USA informatikai túlsúlyát megtestesítő és fenntartó technológiákkal szemben. Ezt erősíti a világméretű monopóliumokkal szembeni gyanakvás, a félelem attól, hogy szoftverek titkos ajtóin keresztül információ szivároghat ki az azokat alkalmazó szervezetek bizalmas, belső ügyeiről. Ugyanakkor a Meta nem számít arra, hogy a nyílt standardokat utasításra, felülről lefelé vezetik be az államigazgatásban. A kutatók úgy vélik, a hagyományos szállítói termékek és a nyílt forráskódú megoldások folyamatos értékelése, összehasonlítása vezet majd el az utóbbiak egyre gyakoribb választásához (ahogy erre már vannak is példák az európai kontinensen, különösen Németországban).
A „nagy áttörés” - eltérő sebességgel, különböző szinteken - mindenekelőtt az infrastruktúra-szoftverek világában lesz érezhető. Az alkalmazásszerverek, az integrációs szerverek, a céges adatbázismenendzsment-rendszerek, a portálszolgáltatások, a fájl- és nyomtatószerverek, a könyvtárak mind-mind a Linux prédája lehet. Az úgynevezett low end alkalmazások térképét nagyon gyorsan átszínezhetik, amit csak segít az a folyamat, amelyben vegyes, nyílt/licencelt termékek, architektúrák alakulnak ki. A hódítókat támogató további tényező, hogy 2007-2008-ra, a jövevények hatékonyságának, megbízhatóságának javulásával a világ vezető 2000 nagyvállalata (G2000) is beszáll az alkalmazásszolgáltatások új alapokra helyezésébe. Ennek nyomán de facto világszintű, iparági nyílt forráskódú szoftverstandardok alakulhatnak ki. Ez a folyamat ugyanakkor nem lesz villámgyors, mert az átállással járó kockázatok csökkentése arra készteti a G2000 cégeit, hogy először csak az elemi informatikai funkciókat végző, egyszerű rendszerek szintéjén lépjék meg a szoftvercserét. Az evolúció részeként a független szoftverfejlesztők egyre kifizetődőbbnek, egyre kevesebb kutatást-fejlesztést igénylő feladatnak fogják találni programjaik hozzáigazítását a nyílt forráskódú alapokhoz, ami persze megint csak nem jelenti azt, hogy a vállalatok máról holnapra megszabadulhatnak hagyományos it-szállítóiktól, az azoktól kapott támogatástól.
Még ennyire fényes jövőképet sem láthatunk, ha az elektronikus üzleti alkalmazások területét vesszük szemügyre. Bár a Linux máris kitaposta magának a helyet a kiskereskedelmi szervezetek point-of-sale (POS) rendszereinek, bankkártyás fizetési termináljainak üzemeltetésében, még igen kemény harc vár rá a Windowszal szemben a tárolási megoldások territóriumáért. A POS-technológia „fekszik” az olcsó, jól konfigurálható Linuxnak, ám a webalapú e-üzleti rendszerekben (például tartalommenedzselés, keresőmotorok, folyamatautomatizálás) csak 2006-tól várható a nyílt forráskódú szoftverek jelentősebb megjelenése. Akkor is „csak” bizonyos lényeges alfunkciók támogatását bízzák majd rájuk, például az indexálást, a routingfeladatokat és az image managementet.
Az újdonság előretörése megdolgoztatja majd a vállalatok informatikai stratégáit is. A Meta várakozása szerint 2004-re a beszerzőknek ki kell dolgozniuk valamilyen ütemtervet arra, hogyan, honnan szerzik be a nyílt forráskódú programokat, megoldásokat. Ha ezt elmulasztják, azzal csak növelik az átállás bizonytalanságát, kockázatát és - következésképpen - költségeit. A végső cél a vállalati informatikai rendszerek telepítési és működési ráfordításainak mérséklése, de ezt csak céltudatos fejlesztéssel lehet elérni.
Új hozzáállást kíván a Linux azoktól is, akik arra adják a fejüket, hogy ilyen termékek szállítóivá válnak. Az üzleti folyamatok informatikai támogatásában nem következik be lényegi változás a nyílt standardok térnyerésével, éppen csak e funkció ellátásának módszere, hatékonysága változik meg. (Hasonló ez ahhoz, ahogyan a Ford-féle munkaszervezés megváltoztatta az autógyártást: az autó lényege, felépítése, működése nem változott, előállításának gazdaságossága azonban annál inkább.)
A hagyományos it-szállítói modellben az eladók termékeik képességeivel, funkcionalitásával versenyeznek. A vevőknek komoly felkészültségre van szükségük a kínálat értékeléséhez, az egyes termékek minden tudáselemének összevetéséhez. A Meta tapasztalatai szerint ez oda vezet, hogy a vállalatok sokszor vagy olyan terméket vesznek meg, amely túlteljesíti az igényeiket, s ezért drágább a kelleténél, vagy, ha spórolni akarnak, bizonyos szükségleteik teljesítéséhez nem kapnak segítségét, mert az olcsóbb program funkcionlitása nem illik szervezetük működéséhez.
A nyílt forráskódú programok forgalmazásával foglalkozó MySQL AB-t vizsgálva viszont azt találták, hogy az fenekestül felforgatja a képességek/funkciók felmutatásán alapuló értékesítési modellt. Ez a vállalkozás nem száll ringbe az Oracle, a Microsoft vagy más gyártók termékeivel azon az alapon, hogy „Lássuk, emberek, ki mit tud felmutatni itten tudásban!”, hanem a leggyorsabb és legstabilabb adatbázist nyújtja a lehető legalacsonyabb árért. A Meta tapasztalatai szerint a MySQL vevői másodpercenként átlag 300-2000 lekérést kezelő adatbázisokat használnak. E kis- és közepes vállalati körből kikerülő felhasználói kör éppen azt kaphatja a MySQL-termékével, amit a szállító kínálni akar: gyors, olcsón fenntartható, stabil árut - ha az nem is tud annyi kunsztot, mint nagynevű versenytársai.
A MySQL mind a fejlesztésben, mind a támogatásban kihasználja a nyílt forráskódból eredő előnyöket. A cég az alfa és béta verziók mellett még egy gamma változatot is a fejlesztők rendelkezésére bocsát a hibák kibogarászása céljából. A nyílt forráskód ez esetben azt jelenti, hogy a szállítói termékeknél sokkal több számítástechnikus tud hozzáférni a készülő programhoz, és több szem, ugye, többet lát. Szemben az első generációs Linux-vállalkozásokkal, mint amilyen például a Red Hat, a MySQL birtokolja termékei védjegyét és forráskódját. A támogatástért fizető vevőinek hozzáférést biztosít mindkettőhöz - többen is úgy nyilatkoztak: ez a modell érv volt amellett, hogy e cég szoftverét válasszák, hiszen így könnyebb volt a hibajavítás, illetve könnyebben tudták saját igényeikhez igazítani a szoftvert. Emellett azt mondták a Meta kutatóinak, hogy kérdéseik 99 százalékára választ kaptak a szolgáltató ingyenes e-mail-listájából - ismét működött a több szem többet lát modell, a tapasztalatok megosztása. Többen hozzátették: nemigen volt szükségük a támogatásra, azért szálltak be a rendszerbe, hogy segítsék a MySQL-t és társait a nyílt forráskódú programok fejlesztésében.
