Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabadalmak védik a kézzel fogható technikai eszközöket, a festmények, könyvek, zenei művek pedig szerzői jogvédelem alá tartoznak. Milyen védelem illesse meg azonban a számítógépes szoftvereket vagy az olyan informatikai megoldásokat, mint amilyen például az Amazon.com online-áruházának egy kattintásos bevásárlási rendszere (one-click shopping)? A kérdésen vitázó táborok egyikében a nyílt forráskód védelmezői, szoftverfejlesztők és az akadémiai-tudományos élet képviselői, a másikban szerzői jogokkal foglalkozó jogászok, nagy szoftverfejlesztő cégek, illetve hatóságok, például a brüsszeli bizottság foglalnak helyet. A harc olyan heves – és eldöntetlen –, hogy az Európai Parlament kénytelen halogatni a komputerekkel kapcsolatos találmányok jogi helyzetét szabályozó direktívájának megalkotását – írja a The Economist.
A háborúság 1998 óta folyik, akkortól kezdett szabadalmi védettséget adni az USA szabadalmi és védjegyhivatala egyes internetes üzleti megoldásoknak (az egyik leghírhedtebb ezek közül éppen az említett one-click shopping). A szoros szabályozás hívei azzal érvelnek, hogy a szabadalmak (az azok segítésével elérhető jövedelem) megfelelő ösztönzést adnak az innovációnak olyan időkben, amikor az újítások többsége az informatikai-internetes iparban keletkezik. A kritikusok szerint viszont az ilyen intellektuális monopóliumok éppen ellenkező hatást érnek el: visszavetik az innovációt, mert lehetővé teszik a nagy szoftverfejlesztőknek, hogy eltiporják minden lehetséges piaci ellenfelüket. Szerintük a szoftverkódok védelme sok esetben értelmetlen, olyan, mintha Haydn levédette volna a szimfónia formát, és ezzel lehetetlenné tette volna Mozartnak és másoknak nagy szimfóniáik megírását.
Európában még az amerikainál is hevesebb lehet a vita, mert a jogalkotók itt egyszerre két problémát próbálnak megoldani. Az egyik, hogy harmonizálják az érintett jogszabályokat az unió teljes területén. Jelenleg az a helyzet, hogy bár sok szabadalmat véd a Münchenben található Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO), a nemzeti bíróságok joga eldönteni, országuk területén vajon érvényes-e egy bizonyos szabadalom vagy nem. Nagy-Britanniában például az üzleti megoldások általában nem szabadalmaztathatóak, míg Németországban van erre példa. Bonyolítja a helyzetet az amerikai és az európai gyakorlat eltérése: az EPO például a one-click shopping egy változatára, egy olyan számítógépes módszerre adott szabadalmi védettséget, amellyel a szolgáltató a megrendelő kérésére harmadik félnek továbbít ajándékokat.
A másik probléma, amit meg akarnak oldani az EU jogászai, az az, hogy ne az USA-ban bevett precedensjog döntsön a szabadalmi vitákban, mert az – mint látható – a különböző országokban teljesen eltérő eredményre vezethet, ami nem tesz jót a fejlett jogérzékkel rendelkező európai polgárok idegeinek.
A készülő törvény ezért olyan meggondolásokat tartalmaz, mint például az, hogy egy röntgengépben használt szoftver ugyan nem eshet szabadalmi védettség alá, ám maga az egész berendezés már igen. A jogszabályi szöveg szerint egy szabadalommal védett találmánynak „technikai hozzájárulást” kell tartalmaznia, értsd: „olyan jellegű hozzájárulást egy adott technikai területen, ami nem nyilvánvaló egy a szakterületen képzett személy számára”. A meghatározás gumi jellege örömmel tölti el a jogvédőket, például a szoftverek jogtiszta használta fölött bábáskodó Business Software Alliance-t, de fegyverbe szólítja a nyílt forráskód híveit, minthogy szerintük utat nyit az amerikai stílusú, szigorú bírói döntéshozatalnak.
Arlene McCarthy, az Európai Parlament belpiaci és jogi bizottságának referense elővezetett egy további ismérvjavaslatot a szabadalmi védettség megadásához. Eszerint az újításnak új utat kell mutatnia az „ellenőrizhető természeti erők” felhasználására és rendelkeznie kell egy „ipari alkalmazással”. Utóbbi erény felmutatásával ki lehetne zárni az önmagukban álló szoftver- vagy üzleti megoldásokat. Az EU-tisztviselő próbálkozása ezzel együtt arra utal, hogy további nyelvi bravúrokra lesz szükség a kellően kiegyensúlyozott szabályozás megalkotásához.
