Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több olyan szoftver, szolgáltatás is elérhető az interneten, amelynek segítségével kisebb, ötven-száz fős csoportok titkosított kapcsolatban csereberélhetnek fájlokat - zenéket, filmeket vagy más információkat - az interneten. A mozifilmeket, zeneszámokat kínáló Direct Connect küldeményeit például titkos belépőjelszavak védik, míg a Waste-éit az üzenetek kódolása is óvja - írja a Business Week.
A sötét hálókra az hívta fel a figyelmet, hogy a zenekiadók egyesült államokbeli szövetsége (Recording Industry Association of America, RIAA) bejelentette: megkezdi az olyan fogyasztók perbe fogását, akik a kiadók szerint illegálisan töltenek le zeneszámokat az internetről.
A titkos minihálók azonban nem csupán az olcsó szórakozásra vágyó tinédzserek „játékszerei”, hanem kínai és iráni politikai emigránsok, illetve bevándorlók is érdeklődnek irántuk, ezek ugyanis lehetővé teszik az illegalitásban vagy annak határán élő személyeknek, hogy országaik kormányának vizslató szemei elől rejtve tartsák a kapcsolatot egymással. További felhasználók a nagyvállalatok - köztük a HP és a Siemens -, amelyek úgy szeretnének adatokat küldözgetni az interneten, hogy üzleti versenytársaik ne szerezhessék meg azokat.
Ha valakik sötét hálót akarnak létrehozni, akkor először is meg kell szerezniük az internetről általában ingyen letölthető speciális szoftvert. Ezután komputereik titkos jelszavakat és digitális kulcsot cserélnek egymással. Az így létrejött hálóban aztán általában kódolt módon keringenek az üzenetek. Az új tagok belépéséhez általában a régiek ajánlása kell - ez a beépülő kémek kizárásának (többé-kevésbé megbízható) módszere. A sötét hálók létezésének időtartama változó: a céges megoldások évekig üzemelhetnek, ám a zenecserélő tinik akár hetente felépíthetik és lebonthatják rendszereiket igényeiktől függően, illetve a lebukás esélyének csökkentése érdekében.
A minihálók szoftvereit általában független programozók fejlesztik - ilyen a Freenet vagy az invisibleNET -, de a Waste az America Online (AOL) internetszolgáltató Nullsoft divíziójának terméke, amelyet megszereztek az internetezők és most már ők fejlesztik tovább.
Amióta kiderült, hogy a lemezgyárak magánembereket akarnak perbe fogni a zenei fájlok cseréje miatt, ötven százalékkal megugrott a kereslet a BadBlue nevű vállalkozás kis létszámú csoportoknak szánt szoftvere iránt (amelynek licence egyébként 30-60 dollárba kerül). Doug Ross, a cég technológiai főnöke beszámol arról, hogy az elmúlt négy hónapban megtriplázódott, kétmillióra nőtt a Freenet letöltéseinek száma. „Ahogy az RIAA bejelentette szándékát, hirtelen megszaporodtak a sötét hálók iránt érdeklődő levelezők” - nyilatkozta Chirs Hedgecock, a 160 ezer felhasználót tömörítő, hírek, tőzsdei tippek és más információk cseréjét lehetővé tevő internetes vállalkozás, a Zeropaid Inc. elnöke. A zenekiadók azonban egyelőre nem aggódnak az új technológia miatt, úgy vélik, az túl bonyolult ahhoz, hogy használata tömegesen elterjedjen, az 50-100 fős csoportok csereberélése pedig - bár felfedésük tényleg szinte lehetetlen -, nem olyan jelentős, ami érintené bevételeiket.
A sötét hálók megjelenésének iróniája, hogy titkosságot visz az internetre, amely pedig a teljes nyíltság, a rejtett információk felfedésének igényével lépett fel születésének idején. Máris vita indult arról, korlátozni kellene-e használatukat, pedig még az sem dőlt el, mennyire lesznek népszerűek a felhasználók körében.
