Egy kaliforniai vállalkozás, az SCO (korábbi nevén Caldera, az átkeresztelés a nagy trükk része, de erről később) a The Economist szerint az 1825-ös majomperhez hasonló ügybe keveri a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer számos felhasználóját és terjesztőjét. A majdnem 180 évvel ezelőtti tárgyaláson a keresztény származástanhoz ragaszkodó fundamentalisták idézték bíróság elé azokat, akik a majomtól, pontosabban a főemlősök és az ember egy közös ősétől vezették le az ember eredetét. Az akkori fundamentalisták mostani megfelelői ragaszkodnak ahhoz, hogy minden számítógépes rendszer olyan hardverekből és szoftverekből áll, amelyet egyszer valamikor a szerzők, alkotók meghatározott csoportja hozott létre, s ezért a használatukért termékárat vagy licencdíjat kell fizetni. Az újítók szerint viszont a nyílt forráskódú szoftverek névtelen programozók seregének önkéntes hozzájárulásával és nyílt együttműködésével születtek, így azokért nincs kinek licencdíjat fizetni, azok bárki számára ingyen hozzáférhetők.
A fundamentalisták élharcosa Darl McBride, aki egy éve vette át az akkor még Caldera névre hallgató, veszteségesen működő Linux-disztribútor vezetését. Első ténykedéseként az irányítása alá került Caldera megvette a Unix operációs rendszer egy régi változatának disztribúciós jogát a kaliforniai Santa Cruz Operationstól, amit ez a vállalat korábban a Novelltől szerzett meg, míg a Novell még korábban az AT&T-től jutott hozzá a programhoz. (McBride azelőtt a Novellnél dolgozott, bizonyára innen az ötlet.)
Miután birtokában volt a termék, a hithű mormon cégvezető azonnal hozzákezdett annak hasznosításához. Tervének kiindulópontját a főemlősök és az ember viszonyához hasonlíthatjuk. Ahogy a közös ős nyomán e két élőlényben számtalan azonos építőelem található, úgy a szoftverek világára is igaz, hogy fejlődésük során sok részt vettek át egymástól, így sok közös építőkockájuk van. McBride - bizonyára azért, hogy cége nevében is összefonódjon a birtokába került Unix-változat eredeti, az informatikusok körében ismert márkanevével, az SCO Unixszal - a Santa Cruz Operations kezdőbetűinek lemásolásával átkeresztelte a Calderát SCO-ra, majd leszerződtetett néhány sztárügyvédet, végül előbb egy-, majd hárommilliárd dollárra beperelte az IBM-et, a Linux egyik legnagyobb támogatóját azon a címen, hogy az általa terjesztett Linux-szoftverek bizonyos részei az ő tulajdonában lévő Unix elemei. Még ugyanezzel a lendülettel az SCO (ex-Caldera) bíróság elé idézett 1500 Linuxot használó vállalatot, szerverenként 699 dollár licencdíjat követelve.
Az eseteket hallva az informatikai szakma nem hitt a fülének, ezért először arra gyanakodtak: az SCO (ex-Caldera) vezetői a gyengéd zsarolással azt akarják elérni, hogy az IBM felvásárolja cégüket. (Volt már példa ilyenre korábban az iparágban.) Erre utalhatott, hogy McBride sikeres perelőnek bizonyult a múltban: nyert korábbi munkáltatója, az IKON Office Solutions ellen, amely állítása szerint munkaszerződése megsértésével akarta őt áthelyezni egy Utah államon kívüli irodájába. Ugyanakkor McBride azt állítja, hogy most nem a pereskedés a lényeg, hanem a dolgok helyretétele. Szerinte az egész ingyenszoftver-mozgalom „kommunista” és itt az ideje, hogy „véget vessenek ennek az egész ingyenebéd dolognak”.
Ahogy az már lenni szokott, a bírósági kihívásra viszont perekkel válaszoltak a megtámadottak. Az IBM egyebek mellett azzal perelte vissza az SCO-t (ex-Caldera), hogy az jogtalanul használja az ő négy Unix-licencét. A SUSE, a Linux legnagyobb európai disztribútora Németországban, a Red Hat, a világ legnagyobb Linux-forgalmazója az USA-ban invitálta bíróság elé a vádaskodót. Eközben McBride-ot erősen elkezdték utálni a szakmában, korábbi munkahelyének, a Novell első emberének éppen ezért támadt az az ötlete, hogy atyai levélben figyelmeztesse volt munkatársát: nincs tisztában vele, mi is van cége birtokában.
Bruce Perens, a nyílt forráskód egyik apostola azt kifogásolja, hogy az SCO (ex-Caldera) nem hozza nyilvánosságra, melyek is azok a programsorok, amelyek állítólag az ő tulajdonában lévő Unixból származnak. Ha ezt megtenné, az önkéntes programozók hada sitty-sutty újraírná a kérdéses részeket, kiiktatva ezzel a vita lehetőségét. McBride erre azt mondja: ha konkrét kódokkal lépne a nyilvánosság elé, azzal ezeket az elemeket bárki számára ingyen elérhetővé tenné, amivel beadná a derekát a kommunizmusnak, amit nem szeretne. Bárkinek megmutatja a kritikus részeket, aki előbb aláír egy titoktartási szerződést. Ennek ellenére nemrégiben egy Las Vegas-i konferencián megmutatott néhány programsort, amelyet valaki lefényképezett és továbbadott Perensnek. Utóbbi szerint ezeket az elemeket olyan sokszor publikálták már, hogy egy egyszerű kereséssel is fellelhetők lennének az interneten. Lufi vagy sem a pereskedés, arra jó volt, hogy elbizonytalanítsa a szakértőket. Mind a Gartner Group, mind a Yankee Group tanácsadó azt ajánlja a felhasználóknak, várják meg az ügy kimenetelét, mielőtt a Linux mellett döntenek.
