Igencsak nehézkesen indult útjára tizenöt hónappal ezelőtt Európában a japán NTT DoCoMo i-mode nevű, Ázsiában 39 millió előfizető életét színesítő adatszolgáltatása. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: a kisebb európai cégek lelkesen fizetik a technológia licencdíját. Franciaország harmadik legnagyobb mobiloperátora, a Bouygues Télécom tavaly november óta kétszázezer i-mode-ügyfelet gyűjtött, akik fejenként havi 5,60 dollárt fizetnek (plusz 11,50-et egy megabájt adatforgalom után). Ezért e-maileket fogadhatnak zsebtelefonukon, híreket, banki információkat és játékokat tölthetnek le. A spanyol Telefónica Moviles és Olaszország harmadik szolgáltatója, a Wind júniusban csatlakozott az i-mode-klubhoz. Összességében hatszázezer ember használja jelenleg az i-mode-ot Európában, és várakozások szerint 2004-re megduplázódik ez a szám – tudósít a Business Week.
Az i-mode számos konkurensét – például a wapot – azzal veri, hogy könnyen szerkeszthető és navigálható szolgáltatást nyújt, aminek hátterét áttekinthető üzleti kapcsolatokban szervezik meg. A Bouygues például az Agence France Presstől szerzi be az i-mode-ban elérhető híreket és a Société Générale-től a banki információkat. Tartalomszolgáltatói törik magukat, mert értékesített kínálatuk ellenértékének 86 százaléka az övék, nem úgy, mint például Magyarországon, ahol az ehhez hasonló módon generált bevételek túlnyomó része a mobilszolgáltatókhoz kerül. Technológiailag lényegében annyit kell tudniuk, mint egy website-üzemeltetőnek, mert az i-mode-oldalak szerkesztése majdnem ugyanúgy történik, mint a weboldalaké.
Az i-mode ugyanakkor a „kicsik játéka”, minthogy az öreg kontinens legnagyobb mobilszolgáltatói a wap bukása után saját, könnyen kezelhető adatátviteli megoldásokat fejlesztettek ki. Európa vezető operátora, a brit Vodafone Group Plc live! nevű GPRS-adatszolgáltatását reklámozza kitartóan, hónapok óra. A tavaly októberben indult terméket 1,5 millió felhasználónak tudták eddig eladni. A live! az i-mode-hoz hasonlóan csengőhangok, játékok, hírek letöltését teszi lehetővé, emellett – kihasználva az utóbbi időben megjelent kamerás telefonok népszerűségét – képtovábbításra is alkalmas. A francia–angol Orange és a német T-Mobile szintén kifejlesztette saját adatátviteli szolgáltatását – ezért látható az a tendencia, hogy az i-mode a második-harmadik vonalbeli operátorok megoldása. Mivel ehhez licenc formájában lehet hozzájutni, nem kényszerülnek irdatlan összegekből saját technológiát fejlesztetni, és mégis megjelenhetnek az adatszolgáltatási piacon, ami nélkül nem tarthatnák meg előfizetőiket. A DoCoMo pedig a következő években összesen félmilliárd dollárt tehet zsebre az i-mode-technológia exportjával.
Szakértők szerint a 3G megjelenésével összeolvadnak a mai adatátviteli megoldások. Ebből a nézőpontból az a japán technológia átvételének előnye, hogy segítségével a mobiltávközlési technológia generációváltása után is a piacon maradhatnak.
