Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
T-Rex néven mutatja be nyolcadik mainframe-generációját az IBM ez év közepén, bizonyára tudatosan provokálva azokat a szakértőket, akik rég eltemették volna a méreteik és több évtizedes múltjuk miatt sokak által dinoszauruszoknak tekintett nagyszámítógépeket. A 16 processzoros, később 32 processzorosra bővülő rendszer teljesítménye a várakozások szerint egyharmadával haladja majd meg a kék rózsás cég aktuális mainframe-generációjának képességeit. Ennek köszönhetően minden bizonnyal megragadja majd azoknak a felhasználóknak a fantáziáját, amelyek a működési költségek csökkentése céljából egyszerűsíteni akarják több mainframe-ből álló informatikai hálózatukat – írja a Financial Times.
A nagyon nagy számítási teljesítményt és megbízhatóságot igénylő feladatok elvégzése tarja életben a szuperszámítógépek és a nagyszámítógépek iránti igényt. Ilyen nagy feladat az élet alapjaival kapcsolatos tudományos kutatás, vagy az üzleti életben számos nagy bank elszámolási rendszereinek futtatása. „Miközben a szerverpiac 14 százalékkal zsugorodott 2001-ben, majd 12 százalékkal 2002-ben, a mainframe-ek iránti igény nem csökkent” – hívja fel a figyelmet a technológiában rejlő üzleti lehetőségekre Bill Zeitler, a részpiacot vezető IBM illetékes főnöke. A nagygépek hárommilliárd dollárral részesednek a kék rózsás cég évi 81 milliárdos forgalmából.
A nagyvállalat eladásait segíti, hogy sok pénzintézet hozzászokott a nagygépek használatához és nem kíván lemondani azokról. Ugyancsak e technológia mellett szólnak a rendszerkonszolidációk, amelyek során a felhasználók leegyszerűsítik túlzottan szerteágazó vált, túl sok szerverből álló infrastruktúrájukat. Az ingyenes Linux operációs rendszer terjedése szintén az IBM-et segíti – a vállalat nemrégiben kifejezetten felkarolta a nyílt forráskódú alapszoftvert –, ez új vevőket is hoz a cégnek – állítja Zeitler. (Különösen az óriáshálózatokkal rendelkező egyesült államokbeli egyetemi campusok értékelhetik, hogy a nagy teljesítményű „vas” megszerzése mellé nem társul az alapszoftverek licencének költsége.) Előnyük még a mainframe-eknek, hogy a rajtuk futó, hozzájuk járó operációs rendszerek teszteltek, kipróbáltak, a vírusok elkerülik azokat, továbbá működtetésük munkaerőköltsége kisebb lehet, mint a szerteágazó, sok gépből álló hálózatoké, amelyek rendszergazdák seregének ügyködését igénylik.
A munkaerő ugyanakkor egyben a technológia gyenge pontja is, mivel kevés a mainframe-ekhez értő szakember. Az amerikai Meta Group piackutató tavalyi felmérése szerint a nagygépekkel dolgozók hatvan százaléka ötvenéves vagy még korosabb, tíz százalékuk betöltötte a hatvanat is. Van olyan cég, például az amerikai General Mills élelmiszergyártó, amely a munkaerő hiánya miatt kénytelen volt átállni a nagygépekről a HP high-end Unix-rendszerére. Segíthet ugyanakkor a gondon, hogy sok működtetési feladat ellátását automatizálták az utóbbi időben, továbbá, hogy a Linux előretörésével olyan programok került a mainframe-ekre, amelyek közel állnak a frissen végzett számítástechnikusok érdeklődéséhez.
