Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Részben kudarcot, részben sikert hozott az érintett szolgáltatóknak a mobiltelefon segítségével lebonyolítható kiskereskedelem. Egy nemrégiben készült felmérés szerint egy könyv megvásárlása 40 percet vett igénybe zsebtelefon segítségével, ugyanakkor sikeresnek bizonyult a csengőhangok, a logók és a játékok értékesítése a mobilosoknak. Az átviteli sebesség nő, megjelentek a színes kijelzős zsebik - minden együtt van tehát ahhoz, hogy az m-kereskedelem többet hozzon a szolgáltatók és a boltosok konyhájára, mint eddig - vélik a The Economist által megkérdezett szakértők. Ez a felismerés ösztönözhette Európa legnagyobb mobilcégeit (a brit Vodafone-t, a francai Orange-t, a német T-Mobile-t és a spanyol Telefónica Móvilest) arra, hogy létrehozzák a Mobile Payment Services Associationt (MPSA). E szervezet rendet tehet az m-vásárlások körül kialakult viszonyokban.
A technikai akadályok mellett korábban az is a mobilkereskedelem útjában állt, hogy a telefonszolgáltatókon keresztül lebonyolított fizetés összeugrasztotta egymással a bankokat és a mobilcégeket. A pénzintézetek attól tartottak, hogy a telefonvállalatok esetleg hitelkeretet nyitnak ügyfeleiknek telefonszámlájukon és jutalékot szednek a boltosoktól a vásárlások után, egyszóval attól féltek, hogy a telefonvállalatok belekotnyeleskednek az ő üzletükbe. A mobilszolgáltatók viszont nem akarták, hogy a bankok fölözzék le az összes hasznot az ügyfelektől és a kereskedőktől a tranzakciók során vagy esetleg - az m-vásárlások szabályozóiként - még abba is beleszóljanak, milyen pénzügyi konstrukciókban számoljanak el saját előfizetőikkel. Az érdekeltek közti ellentéteket szaporította, hogy az egymásra is féltékeny mobilvállalkozások igyekeztek önállóan szerződni a tartalomszolgáltatókkal és a boltosokkal.
Az MPSA új megközelítést jelent: az általa kidolgozott szabványok minden szereplő számára átláthatóvá teszik az m-kereskedelmet, ezzel szolgálva, hogy azonos feltételekkel léphessenek piacra. Tim Jones, a szervezet vezetője bejelentette, hogy a következő évtől két fizetési szolgáltatást vezetnek be. Az egyik a 10 eurónál nem nagyobb összegű vásárlások elszámolását szabályozná, függetlenül attól, hogy előfizetéses vagy előre fizető ügyfél veszi-e igénybe az m-kereskedelmet. Ez az elszámolás úgy működne, mint a telefondíjak felszámítása, levonása. A másik eljárás keretében az ügyfelek előre megadhatnák hitelkártyájuk adatait, majd ezután egy személyes kód beütésével e számlájuk terhére vásárolhatnának mobilszolgáltatójuk segítségével. Ezzel a bankok és a mobilcégek közti konfliktus megszűnne, mert a telefonszámla csak a kis kifizetések esetén működne „lakossági bankszámlaként”. Az MPSA célja, hogy ösztönözze a hitelkártyás vásárlásokat, nem akarja elszipkázni azok hagyományos piacát. E célból a mobilvállalatokat ugyanazokkal a közvetítőkkel hozná össze, akik az ilyen üzleteket egyébként is továbbítják a finanszírozó intézmények és a kereskedők között. Emellett a szabványok bevezetése nyomán nem lehetne banki szolgáltatást nyújtó intézménnyé nyilvánítani a telefoncégeket, minthogy nem adnának hitelt vagy kamatot ügyfeleiknek.
Az MPSA létrejötte nem ad választ arra a kérdésre, vajon akarnak-e majd mobiljukról vásárolni az emberek. Annyi bizonyos, hogy a kis kifizetések lehetősége vonzó lehet a gyerekeknek, fiataloknak, akiknek nincs önálló bankszámlájuk, nem hitelképesek.
