Már kaphatók a brit és az olasz nagyvárosokban a harmadik generációs (3G) zsebtelefonok és a kontinens első 3G-s szolgáltatója, a hongkongi Hutchison Whampoa tulajdonában lévő, 3 névre keresztelt vállalkozás 140-140 ezer brit és olasz előfizetővel megkezdte működését. - állítja cikkében a The Economist.
Japánban 2001 októbere óta él ez a lehetőség, ám egyelőre nem hódította meg a piacot. A 3 nevű társaság 85 és 140 euró közé eső havidíjas beszéd- és videoátviteli tarifái igazából csak a nagy forgalmat lebonyolító, az újdonságtól anyagi hasznot is remélő (például terepen dolgozó munkatársaival az ott látható problémáról élő konzultációkat lefolytató) üzleti felhasználóknak lehet vonzó. Csak egy jelentős árcsökkentés után derülhet ki, vajon a kisfogyasztók is beindulnak-e a képtelefonokra. A nagy mobilszolgáltatók, például a brit Vodafone vagy a német T-Mobile óvatosan közelítenek az új piachoz. Egyelőre 2,5G-s hálózataik adatátviteli képességét igyekeznek értékesíteni. Mivel azonban az ilyen rendszerek kapacitása előbb-utóbb elfogy, „feltűnés nélkül” át kell majd állniuk a 3G-re. Ha a felhasználók úgy döntenének, hogy egyelőre nem kívánják igénybe venni annak túl drága pluszképességeit, akkor is megéri az átállás, mert az új generációs hálózatokon a 2G-seknél sokkal olcsóbban lehet megoldani a beszédtovábbítást. Ez pedig felveti a lehetőségét, hogy a mobilszolgáltatók megszerezzék vezetékes versenytársaik piacának jelentős részét. Az így szerzett pluszbevételekből pedig tömeges elterjesztésük érdekében olcsóbbá tehetők a prémium szolgáltatások.
