Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Széles körben elterjedt gyakorlat volt az észak-amerikai hardver- és szoftveriparban a kilencvenes években, hogy a programozási feladatokat indiai szakemberekkel végeztették el, akik sokkal alacsonyabb bérért ugyanolyan jó munkát végeztek, mint nyugati kollégáik. Az őket alkalmazó helyi cégekből nőttek ki azok a vállalkozások, amelyek már a megrendelő informatikai feladatainak, adatfeldolgozásának egy szélesebb körét vállalják át, azaz erőforrás-kihelyezési szolgáltatást (outsourcing) nyújtanak partnereiknek - derül ki a The Economist összeállításából. Mellettük szólt az olcsóságon kívül az, hogy az Amerika és India közti tízórás időeltolódásnak köszönhetően a velük szövetkező amerikai outsourcer partner 24 órás, folyamatos kiszolgálást kínálhatott a megrendelőknek. Ebben az időben egyébként az olyan észak-amerikai óriások uralták ezt a részpiacot, mint az EDS és az IBM.
Az említett előnyöknek hála, az indiai outsourcingcégek 1994 és 2000 között évente több mint ötven százalékos növekedést könyvelhettek el. A .com-buborék kipukkadása azonban utolérte az erőforrás-kihelyezést nyújtó ágazatot is, aminek következtében 2001-ben már csak húszszázalékos volt a forgalomnövekedés a várt negyven helyett. Ez csapást mért a nyereségre és elmaradt a foglalkoztatás tervezett növekedése is, ám ahelyett, hogy a fejlett országokra jellemző módon hagyták volna elsorvadni az iparágat, az érintett cégek vezetői úgy döntöttek: megpróbálnak előnyt kovácsolni hátrányos helyzetükből. Agresszív marketingkampányba kezdtek azzal a céllal, hogy úgy mutassák be vállalkozásaikat, mint kiváló, az EDS-ével és az IBM-ével megegyező minőségű, ám olcsó outsourcing-szolgáltatásokat kínáló üzleti partnereket.
A húzás, úgy tűnik, bevált. Az elmúlt években IT-költségvetésüket drasztikusan megkurtító amerikai nagyvállalatok lehetőséget láttak az ajánlatban, így tavaly az indiai outsourcerek a korábbiakat jóval meghaladó értékű megrendeléseket kaptak. Az iparág legnagyobb vállalkozása, a Tata Consultancy Services (része a családi vállalkozásnak) idén egymilliárd dolláros forgalommal számol, de a két fő konkurensének, az Infosys Technologiesnek és a Wipro Technologiesnek a bevétele sem lesz sokkal kevesebb. A Tata legutóbbi három szerződése egyenként ötvenmillió dollár értékű (a GE Medical Systems, a Verizon és a United Utilities a megrendelők) és az Infosys, valamint a Wipro is 30-40 milliós üzleteket kötött. Az iparág teret vesztő hagyományos cégei leginkább azon gondolkodhatnak csupán, hogy felvásárolják-e valamelyik konkurensüket. Az EDS például hírek szerint a negyedik legnagyobb indiai piaci játékosra, a Satyam Computer Servicesre vetett szemet.
Az erőforrás-kihelyezés iránti igény a következő években várhatóan folyamatosan növekedni fog, ezért az indiai vállalatok máris azon ügyködnek, hogy megvessék lábukat a magasabb hozzáadott értéket képviselő, több profitot ígérő technológiai szinteken, elsősorban a tanácsadásban. Emellett azt is felismerték, hogy ha hosszú távon a csúcson akarnak maradni a világ IT-iparában, akkor célszerű magas szintű, az igazgatótanácsokban, a felügyelőbizottságokban való kölcsönös személyes részvételen alapuló kapcsolatokat kiépíteniük a potenciális megrendelőikkel és ott kell lenniük azokon a fórumokon, amelyeken a világgazdaság sorsát meghatározó döntések születnek. Ez indíthatta az Infosys elnökét és vezérigazgatóját arra, hogy részt vegyenek a davosi világgazdasági fórumon, ahová sok nagynevű versenytársuk vezetői nem tudták megváltani a jegyüket.
S. K.
