Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sajátos fajtáját képezik a mikroprocesszoroknak az egyedi feladatok ellátására kifejlesztett speciális chipek. Az egyebek mellett mobiltelefonokban, 3D-kártyákon megtalálható eszközök jóval drágábbak átlagos tudású, univerzálisan használható társaiknál, cserébe azonban olyan feladatokra is alkalmasak, amire azok nem képesek. A speciális chipek csak azért nem terjedtek el szélesebb körben, mert fejlesztésük irdatlanul drága és kockázatos (igaz, éppen emiatt a velük foglalkozó cégek - Altera, Xilinx - kedvelt céljai a tőzsdei befektetőknek és spekulánsoknak). Egy ilyen eszköz mintapéldányáig és gyártásának megkezdéséig 10-15 millió dollár elköltésével lehet eljutni, és mivel a legtöbb elektronikai cég büdzséjének 10 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, a terméknek 100 millió dollár bevételt kell hoznia ahhoz, hogy megtérüljön a kifejlesztésére fordított pénz - derül ki a The Economist összeállításából.
További baj, hogy ha a chipben hibát találnak, akkor a miniatűr eszköz javításának rendkívüli nehézsége miatt a csillagos égig szökhetnek fel a kiadások. Hasonló a helyzet az utólagos módosítással: egy megrendelő például nemrégiben 11 millió dollárt fizetett ki egy speciális mikroprocesszor kifejlesztéséért, ám amikor rájött, hogy növelni akarja az eszköz teljesítményét, újabb 5,6 millió dollárt kellett kiadnia. Így aztán 50 százalékkal nagyobb végfelhasználói piacot kellett találnia saját szolgáltatására, hogy kifizetődjön a befektetése. A különleges processzorok módosítása, javítása azzal is kárt okoz, hogy a késlekedéssel a fejlesztő elmulaszthat egy kínálkozó piaci lehetőséget, ráadásul legjobb szakembereit ilyen munkákkal kénytelen lekötni.
E kockázatokat kétféle módon lehet csökkenteni. Az egyik a „többé-kevésbé speciális”, a másik az újraprogramozható chipek gyártása. Az előbbi kategóriába tartozó eszközöket alkalmazásspecifikus standard termékeknek (application specific standard product) nevezik. Az ilyen processzorokat nem egyetlen felhasználónak, hanem a piac egy szegmensének, például a digitális videók gyártóinak szánják. Kifejlesztésükben általában részt vesz az adott részterület szakértő cégóriása - az említett példában ilyen volt a Sony. A partner segítségéért jogot szerez arra, hogy mondjuk fél évig kizárólagos hozzáférése legyen a speciális chiphez, így le tudja fölözni a legigényesebb vásárlók által támasztott keresletben rejlő hasznot.
Az átprogramozható processzorok korábban a fő mikroprocesszorok és az azokat használó rendszerek közötti kapcsolatokat voltak hivatva biztosítani, ám időközben önálló működésre képes eszközökké fejlődtek. Ahhoz, hogy kaméleon módjára váltogathassák szerepüket, számos plusz hardverkaput kell beléjük építeni - ezek ki- és becsukásával terelhetik más pályára az elektronokat, módosítva az éppen rajtuk futó programok alapját adó logikai áramköröket. Emiatt ezek a chipek nagyobbak és lassúbbak, mint univerzális vagy egyfunkciós társaik. Ennek ellenére már korábban is nélkülözhetetlenek voltak olyan esetekben, amikor a piacra lépés gyorsasága fontosabb volt, mint hogy kiforrott termékkel rendelkezzen a piaci szereplő. Ilyen volt a GSM mobiltelefon-rendszerek bevezetésének időszaka, amikor maga a GSM szabvány még alakulóban volt, ám az operátorok már hozzákezdtek a rendszer- és piacépítéshez. A „kaméleonchipek” segítségével hozzá tudták idomítani telepített rendszereiket a szabvány végleges formájához.
A változtatható tartalom felkeltette az univerzális hardvereket gyártó vállalatok, például az IBM érdeklődését is. Az óriásvállalat a Xilinxszel összeállva olyan keveréket épített, amelyből négy PowerPC-processzort alakíthat ki az Apple Macintosh gépeihez. Az újraprogramozás lehetővé teszi azt is, hogy például egy internetes zenék lejátszására szolgáló eszköz többféle szabványt is megértsen: amennyiben új formátum tűnne fel a ma elterjedt MP3-as helyett, akkor a felhasználó letölthetné az annak megfelelő programot a világhálóról, és így tovább használhatná berendezését. Ezzel a chip egyszerű termékből egy szolgáltatáscsokor alapjává válhat.
K. S.
