Amikor a finn Sonera mobiltávközlési vállalat márciusban bejelentette, hogy szeptember végén üzembe helyezi Európa első harmadik generációs - az európai W-CDMA (UMTS) szabványon alapuló - mobiltelefon-rendszerét, sokan kételkedtek abban, hogy betarthatja ígéretét. Végül nekik lett igazuk: a cég augusztus végén kénytelen volt közölni, hogy a „3G-s" hálózat, amelyet kiépített, egyelőre meglévő GSM/GPRS technológiáján alapul, és csak hónapok múlva lesz W-CDMA-nak nevezhető - derül ki a Financial Times összefoglalójából.
A késlekedés oka a szolgáltató indoklása szerint részint az új rendszer hálózati technológiájának kiforratlansága, részint a W-CDMA-képes mobiltelefonok hiánya. A Sonera most úgy látja, 2004-2005 előtt nem jön létre az újfajta mobilrendszer tömegpiaca. Ez a vélekedés általánosan jellemző az iparágban. A Vodafone például bejelentette, hogy az idén nem fog 3G-s zsebtelefonokat forgalmazni Japánon kívül, mivel nincs elég ilyen készüléke. A brit Orange azt kérte a svéd hatóságoktól, hogy enyhítsék ott elnyert 3G-s licencének feltételeit, tegyék lehetővé, hogy a szolgáltató csak 2006 végére építse ki az ország egészét lefedő W-CDMA hálózatát. Korábban a Sonera és a spanyol Telefónica Moviles elhalasztotta 3G-s szolgáltatásának megindítását Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Svájcban is.
Bajban vannak a kormányok is: az európai kontinens két utolsó 3G-s licencet árverező országa, Írország és Luxemburg csak három-három engedélyt tudott kiadni a tervezett négy-négy helyett. A francia kormány 2001 januárjában egyszer már csalódott, amikor négy helyett csak két licencet tudott értékesíteni. Az idén májusban zárult második forduló azután újabb kudarcot hozott: a jelentősen mérsékelt árak ellenére is csak a Bouygues Telecom indult a pályázaton. Szakértők túl optimistának tarják a norvég kormány azon szándékát, hogy még az idén elárverezze negyedik UMTS licencét, ésszerűbbnek tűnik a többi európai ország magatartása, amelyek halogatják az aukciókat.
Mindeközben a gyártók és a szolgáltatók az MMS technológiára koncentrálják figyelmüket, amelyet immáron majdnem egy tucat országban telepítettek, és amely 2,5G-s hálózatokon használható. Az MMS reményeik szerint felkapaszkodik az SMS sikerhullámára, hiszen annak szöveges üzeneteit egészítheti ki színes képek, grafikák, rajzok, zenei és videoklipek és bővebb szöveges információ küldésének lehetőségével. Az Orange például abban bízik, hogy 2005 végére ügyfeleinek 40 százaléka fog MMS készüléket használni. Az Ovum piackutató erre az időszakra várja, hogy Nagy-Britanniában a személytől személyhez küldött üzenetek 20-30 százaléka lesz MMS-alapú, ami 2005-ben 13,7 milliárd ilyen küldeményt jelent, 1,6 milliárd angol font értékben. Ennek alapján az Orange arra számít, hogy ebben az évben teljes szigetországi jövedelmének egynegyede származik majd adatszolgáltatásból.
S. K.
