Számos országban a lakosságnak több mint a fele használ mobiltelefont, és a piac továbbra is gyorsan növekszik. Az iparág képviselői szerint 2005-ben nem kevesebb mint 1,6 milliárd mobiltelefon-előfizető lesz a világon. Ekkora tömegben még egészségkárosító hatásnak is komoly közegészségügyi jelentősége lehet - állítja egy brit egészségügyi szakértői bizottság, az IEGMP.
A bázisállomások kis teljesítményt sugárzó rádióantennák, amelyek kapcsolatban állnak a felhasználók készülékeivel. Magyarországon ma a bázisállomások száma 3000 felett van.
A mobiltelefonok és bázisállomások által okozott expozíció (sugárzásnak való kitettség) alapvetően különböző. A mobiltelefon használóját érő rádiófrekvenciás (RF) sugárzás sokkal nagyobb, mint amely egy bázisállomás közelében élő személyt ér. Ugyanakkor, eltekintve a mobiltelefon által a közeli bázisállomással való kapcsolat fenntartása céljából időnként kibocsátott jeltől, a kézi készülék csak akkor továbbít RF-energiát, amikor hívás zajlik, a bázisállomások azonban folyamatosan bocsátanak ki jeleket.
A mobiltelefonok csekély, 0,2 és 0,6 watt közötti teljesítménnyel működő adóvevők. Az egyéb kézi adóvevők jóval nagyobb teljesítményt bocsátanak ki, például a walkie-talkie ötwattnyit vagy még többet. Az RF-tér erőssége a készüléktől való távolság növekedésével rohamosan csökken. Ebből következik, hogy fejhallgató és mikrofon használata esetén, ha a mobiltelefon néhányszor tíz centiméterre van a fejtől, az expozíció sokkal kisebb, mint ha a használó közvetlenül a fejéhez tartja a készüléket. A közelben lévő embereket érő sugárzás nagyon kicsi.
Az RF-energia elnyelődik a testben és melegedést okoz, de a test normális hőszabályozó folyamatai ezt a hőt elszállítják. Az RF-sugárzás által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelműen ezzel a melegedéssel áll kapcsolatban. Habár az RF-energia a kimutatható melegedést okozónál kisebb sugárzási szinten is hatást gyakorol a testszövetekre, a nemzetközileg elfogadott határértékeken belüli expozíció esetén egyetlen tudományos közlemény sem mutatott ki káros egészségügyi hatást.
A jelenlegi kutatási eredmények szerint valószínűtlen, hogy az RF-terek előidéznék vagy elősegítenék a rák kialakulását. Számos, a mobiltelefonokéhoz hasonló RF-térnek kitett állatokkal végzett kutatás zárult azzal az eredménnyel, hogy nem mutatható ki az agydaganatot előidéző vagy elősegítő hatás. Habár egy 1997-es kutatás azt találta, hogy genetikailag érzékennyé tett egereken az RF-tér elősegítette a nyirokrák kialakulását, ennek az eredménynek az egészségügyi következményei nem egyértelműek. Három, a közelmúltban közzétett epidemiológiai tanulmány szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a mobiltelefonok használata növelné a rák vagy bármely más betegség kockázatát.
Szakemberek beszámoltak a mobiltelefon használatával kapcsolatban más hatásokról, mint az agy aktivitásának, a reakcióidőnek és az alvás lefolyásának változása. Ezek a hatások csekélyek és nincs egészségügyi jelentőségük. Számos kutatás folyik abból a célból, hogy az eredményeket pontosítsák. Némelyik orvosi eszköz (szívritmus-szabályzó, beültetett defibrillátor és hallókészülék) közelében a mobiltelefon használata esetén fennáll az interferencia (a két készülék zavaró egymásra hatásának) lehetősége. A repülőgépek elektronikájának és a mobiltelefonnak az interferenciája szintén lehetséges. A mobiltelefon vezetés közbeni használata esetén pedig (akár kézben, akár kihangosítóval) nő a közlekedési baleset kockázata.
C. Á. P.
