A bankok voltak az első olyan üzleti vállalkozások, amelyek a teljes szervezetüket behálózó informatikai rendszereket telepítettek. Legtöbbjük még ma is használja a hetvenes években kialakított technológiája jelentős részét, mivel azok bevált, megbízható megoldást adnak sok problémájukra. Ugyanakkor az olyan új tevékenységek, mint például az online bankolás vagy a befektetési alapok kezelése új eszközök telepítését igénylik, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a gazdasági visszaesés miatt a pénzintézetek IT-költségvetései is soványabbak lettek.
Ebben a helyzetben a bankok informatikai vezetői sokat remélhetnek a webalapú informatikai megoldásoktól - írja a Financial Times. Minthogy ez egy nyílt technológia, segítségével a régi, bevált rendszerek hozzákapcsolhatók a vállalati intranetekhez, vagy akár hozzáférhetővé tehetők külső partnerek számára is, a mai fejlesztések pedig bizonyosan támogatni fogják a további, jövőbeni újdonságokat (hiszen gyökereik közösek, a széles szakmai-fejlesztő körök által elfogadottak és használtak). Egy átlagos banknál 30-40 IT-projekt fut egy időben, ezek párhuzamos kezelését is megkönnyíthetik a közös alapok, s mindettől összességében a költségek érezhető csökkenése várható.
Az ígéretek azonban, mint mindig, nincsenek teljesen összhangban a valósággal. A nagy szállítók, mint a Microsoft, a Sun Microsystems vagy az Oracle persze ódákat zengenek az újdonságról, ám olyan gyakorlati példákat, esettanulmányokat még nemigen tudnak felmutatni a webszolgáltatásokról, amelyekkel meggyőzhetnék az IT-menedzsereket, hogy érdemes elmozdulniuk a saját rendszerek fejlesztésétől a közös platform felé - állapítja meg Daniele Bonfanti, az International Data Corp. (IDC) vezető elemzője. Kivételt jelent ez alól a Barclays bank, amely évekkel ezelőtt hozzákezdett informatikai rendszere átállításához egy egységes, egyszerű, webalapú platformra. Kevin Lloyd, a pénzintézet informatikai főnöke szerint egy olyan cégcsoport, mint az övék, enélkül nem tudna reagálni az új technológiák és piacok kihívásaira. Korábban minden tevékenység, például a bankkártyaüzletág támogatására önálló rendszert fejlesztettek ki, míg ma csupán annyi a dolguk, hogy adaptálják az újdonságot a meglévő IT-infrastruktúrába. Ehhez az internet új nyelvjárását, az XML-t (extensible mark-up language) és a Soap protokollt (simple objects access protocol) használják, és elfogadtak egy általános szabályrendszert (házi politikát alakítottak ki) az XML-komponensek publikálására és újrafelhasználására. Az egyik legjobb példa a nyílt technológiák előnyére az úgynevezett mikro-outsourcing lehetősége. Ezen az alapon ugyanis egy bank megteheti azt, hogy külső szolgáltatóra bízza olyan apró részfeladatok megoldását, mint amilyen egy hitel ellenőrzése vagy csak a hitelkérelem, a hitelfolyósítás dátumának kontrollja. Így nem kell kifejlesztenie és telepítenie az erre szolgáló alkalmazásokat.
A nyílt technológia lehetővé teheti a bankok számára, hogy kihasználva óriási ügyfélbázisukat, illetve az ügyfeleikről az informatikai rendszerükben őrzött tudásbázisukat, új szolgáltatásokat fejlesszenek ki. Adrian Harkin, a PwC Consulting bankügyekre szakosodott elemzője úgy tudja, a jogi és a számviteli szolgáltatásban is teret akarnak nyerni a pénzintézetek. További lehetőség, hogy a nagy IT-szolgáltatók internetes platformjaihoz kapcsolódva brókeri tevékenységbe kezdjenek. A PA Consulting például a Microsoft .Net rendszeréhez kötődő részvénykereskedési megoldást fejleszt.
K. S.
