Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az internet-technológia bevezetésének első szakaszában a vállalatok azt vizsgálják, mekkora hatással lesznek rájuk a változások, illetve mennyire segítik majd versenyképességük javítását. Csak azután alakítják ki stratégiájukat és kezdik el a bevezetési projekteket, hogy e kérdésekre választ adtak – derül ki az European Information Technology Organization (EITO) felméréséből.
A beszerzés évtizedek óta változatlan, leváltásra igencsak megérett módszerei helyére léphetnek az e-üzleti megoldások. A cégek igen hatékony információszerzési csatornának tekintik az internetet, az épülő e-piactereket, amelyek segítségével felmérhetők a fogyasztói szokások, és így javítható kiszolgálásuk minősége. A bevezetett elektronikus megoldások már eddig is jelentős megtakarításokat tettek lehetővé a beszállítások területén. A repülőgépgyártásban 20, a gyógyszergyártásban 80 százalékos volt ezek mértéke, a többi iparágban e két érték között szóródott. Elsősorban a sok kiadással járó rendelési procedúrák leegyszerűsödéséből profitáltak a cégek.
– Egyelőre kis volumenű, néhány tízmillió forintnyi, általános felhasználású termékeket vásároltunk e-piactéren, de a tranzakciós idő harmadára, a folyamatköltségek pedig 70 százalékkal csökkentek – erősíti meg a tendenciát Gábor Zsolt, a Mol Rt. beszerzési igazgatója. A társaság tervei szerint a következő években – lépcsőzetesen – más termékkörökre is kiterjesztik az elektronikus beszerzési formát, melynek értéke elérheti majd a több milliárd forintot is.
A raktárkészletek csökkentésével, illetve a nyilvántartások racionalizálásával 40-től (repülőgépipar) 50 százalékig (autógyártás) terjed a megtakarítási skála. A mérnöki munkát végző fejlesztők extranetekkel való összekapcsolása 30 százalékos kiadáscsökkentést hozott a repülőgépgyártásban a termékfejlesztés terén.
– Az e-piacon átlagosan 10-15 százalékos megtakarítást tudunk elérni, de volt már, hogy 47 százalékot is elértünk – mutat rá a magyarországi lehetőségekre Sánta Sándor, a Stollwerck Budapest Édesipari Kft. logisztikai igazgatója, hozzátéve, hogy – nem mellékesen – a megtakarítás mellett reális képet kapnak a valós piaci árakról. – Magunk is meglepődtünk, hogy átlagosan 15 százalékos ármegtakarítást lehet elérni az e-piactereken – támasztja alá kollégája véleményét Werle Zoltán, a Matáv beszerzési igazgatója, akinek cége közel 1,3 milliárd forint megrendelést adott fel ezen a csatornán keresztül.
E megoldások bevezetésekor a vállalatok számára az jelenti a legnagyobb gondot, hogyan integrálják az új technológiákat meglévő informatikai rendszereikkel, illetve üzletfeleik hasonló rendszereivel. Az e-üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos beruházások informatikai büdzséjük jelentős részét viszik el. A hajógyártásban például az elmúlt két évben 10-ről 25 százalékra nőtt ez az arány, az autógyártásban pedig 30-ról 50 százalékra.
Racionalizálja a technológiai kiadásokat, hogy az e-üzletben fokozatosan megjelennek az infoközvetítők, olyan új piaci szereplők, amelyek előbb információ-hubokként működve továbbítják a vállalatok közötti információáramlást, majd – a felhasználói kapcsolatok egy kritikus tömegének közvetítése nyomán – a termékek és szolgáltatások cseréjének elektronikus piacterévé válnak. E téren az autó- és a repülőgépipar jár az élen, bár egységes e-piaci stratégiát egyik ágazatban sem fogadtak még el (NAPI Gazdaság, 2002. április 3., 9. oldal).
Várakozások szerint az e-kereskedelem és -üzlet gyökeres változásokat fog hozni az információérzékeny iparágakban: a szórakoztatásban, a bankszektorban, a turizmusban, a hirdetési üzletben, a tőzsdei kereskedésben és a közműcégeknél. Ennek figyelembevételével az EITO szerint az e-gazdaság hármas struktúrája rajzolódik ki:
Azokban az iparágakban, amelyek termékei és szolgáltatásai nagyrészt digitalizáltak (ilyen például a hirdetés és a szórakoztatás), az e-kereskedelem gyökeresen új termékek és szolgáltatások kialakításához vezet (lásd például a választások idején kialakult SMS-propagandaháborút). A speciálisan fogyasztócentrikus iparágakban (például a márkahűséggel is operáló autóiparban) ugyan megjelenik a közvetítők értékesítésből való kiiktatásának igénye, de a termék kevésbé digitalizált formája miatt kisebb sikerrel, mint az előbbi esetben. Végül a kizárólag fizikai formájukban érdekes termékeknél gyenge lesz az e-kereskedelem hatása a végfelhasználók és a termelők viszonyában. Ezekben az iparágakban elsősorban a beszállítói folyamatokat átrendező e-piacterek térnyerésében fejti ki hatását az informatikai hálózatok fejlődése. E területeken a nagy beszállítók lesznek az e-biznisz legnagyobb haszonélvezői, amelyek óriási versenyt vívnak majd a költségek csökkentésének terén.
K. S.– G. J.
