Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fejlett információtechnológia az ellátási lánc hatékony menedzselésének egyik alapköve, amely támogatja a vállalaton belüli és az üzleti partnerekkel történő információcserét, ezáltal lehetővé teszi a valós idejű információáramlást és az átláthatóságot - állítja a KPMG közelmúltban készített elemzése. Az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) vállalatok 62 százaléka használ valamilyen integrált vállalatirányítási rendszert (ERP). Viszonylag magas az ilyen rendszert nem használó cégek aránya (38 százalék), ennek oka, hogy a válaszadók között számos kis- és középméretű cég is szerepelt. Ezért külön is vizsgálták azokat az FMCG cégeket, amelyek árbevétel szempontjából beletartoznak a kétszáz legnagyobb vállalat körébe (Top 200). Ezek 83 százaléka használ ERP rendszert.
Szegmensenként nagy különbségeket mutat az integrált vállalatirányítási rendszert (ERP) használó vállalatok aránya. Legnagyobb mértékben a konzerv- és egyéb élelmiszerek (90 százalék), a higiéniai termékek (83 százalék), a húsfeldolgozás és -kereskedelem (83 százalék) szegmensében használnak ERP rendszereket. Ugyanakkor bizonyos iparágakban a vállalatok mindössze harmada, negyede használ vállalatirányítási rendszert, mint például a tejtermékek (25 százalék) vagy a malom- és sütőipar (29 százalék) területén. Meglepő módon az ERP rendszert nem használó vállalatok 65 százaléka nem is tervezi integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését - állapítja meg a vizsgálat.
Az ellátási lánc optimalizálása leginkább az informatikai rendszerek integrálásával valósítható meg mind vállalaton belül, mind az üzleti partner esetében. A felmérés szerint a vállalaton belüli informatikai rendszer integráltsága leginkább a „részben integrált” kategóriába sorolható, ezt a válaszadók 57 százaléka jelölte meg. A részben integráltság azt jelenti, hogy bár nincs minden rendszer minden rendszerrel integrálva, a legfontosabb rendszerek között megoldott a megfelelő adatcsere. A „teljesen integrált” kategóriát mindössze a válaszadók 13 százaléka jelölte meg, ezek a vállalatok (egy kivételével) a Top 200-ba tartoztak. A válaszadók 21 százaléka szerint vállalaton belüli informatikai rendszereik „korlátozottan integráltak”, és nyolc százalékuk szerint egyáltalán nem integráltak. Az utóbbi kategóriát választó cégek azok, amelyek semmiféle integrált vállalatirányítási rendszert nem használnak. A vállalatok IT rendszereinek partnereik rendszereivel való integráltsága meglehetősen alacsony fokú: a válaszadók 41 százaléka a korlátozottan integrált kategóriát jelölte meg, 37 százalékuk szerint pedig rendszereik egyáltalán nem integráltak üzleti partnereikével. Mindössze a vállalatok három százaléka jelezte, hogy informatikai rendszereik teljes mértékben integráltak.
A szegmensszintű összehasonlításokból megállapítható, hogy a legmagasabb fokú integráltság a higiéniai termékek gyártóira jellemző. Mind a belső integráltság, mind az üzleti partnerekkel való integráltság ebben az iparágban a legnagyobb. A belső integráltságot tekintve a konzerv- és egyéb élelmiszer szegmens, az üzleti partnerekkel való integráltságot tekintve viszont a cukorka- és csokoládégyártás szegmens vezet, míg a legalacsonyabb belső integráltságú a keksz- és ostyagyártás, legalacsonyabb külső integráltságú pedig az állateledel szegmens.
Koherens internetstratégia kialakításával az FMCG vállalatok növelhetik együttműködési készségüket beszállítóikkal, vevőikkel és egyéb üzleti partnereikkel, lehetővé téve a folyamatok ellátási lánc menti optimalizálását - vélik a vizsgálatot végzők. A fejlett e-business- megoldások segítségével jelentősen javulhat az ellátási lánc átláthatósága és nagymértékben csökkenthetők az átfutási idők. Ennek kettős előnye van: egyrészt a gyorsabb reakció következtében csökkenthetőek a készlet- és egyéb költségek (például állagromlás, avulás), másrészt jelentősen növelhető a vevői kiszolgálási szint, amely nagyobb piaci részesedés elérését teszi lehetővé. Az e-business emellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalatok új alapokra helyezzék üzleti folyamataikat és új piacok, a hatékonyságnövelés további lehetőségei nyíljanak meg számukra.
A felmérés alapján megállapítható, hogy az e-business-kezdeményezések leginkább a vállalaton, vállalatcsoporton belüli, illetve az üzleti partnerekkel való együttműködés támogatására irányulnak. A vállalaton belüli alkalmazást a válaszadók 37 százaléka, míg a vállalatok közötti (b2b) kezdeményezéseket a vállalatok 32 százaléka jelölte meg. A fogyasztói lánccal kapcsolatos (b2c) vizsgálatból kiderült, hogy a vállalatok mindössze kilenc százaléka esetében történtek e-business jellegű beruházások.
A szegmensszintű adatokból megállapítható, hogy az FMCG vállalatok nagy arányban végeznek e-business-tevékenységet a húsfeldolgozás (83 százalék), az állateledel-gyártás (83 százalék), a cukorka- és csokoládégyártás (80 százalék), valamint a higiéniai termékek (78 százalék) gyártása területén. Alacsony százalékot jelöltek meg a malom- és sütőipari vállalatok (14 százalék). A b2b kapcsolat aránya legmagasabb a cukorka- és csokoládégyártás (80 százalék) és a kereskedelem (67 százalék) területén, alulmúlhatatlan viszont a húsfeldolgozás, és a malom- és sütőipar területén (0-0 százalék). A b2c kapcsolat szempontjából szintén a cukorka- és csokoládégyártás szegmensben találjuk a legmagasabb, húszszázalékos arányt. Ugyancsak húsz százalékot jelöltek meg a konzerv és egyéb élelmiszer szegmensbe besorolt vállalatok. Egyáltalán nem jelöltek meg b2c kapcsolatot az üdítőital-gyártók, a keksz- és ostyagyártók, a malom- és sütőipar, valamint a kereskedelem szegmensbe tartozók.
A legtöbb FMCG vállalat elsősorban az információk közzététele (36 százalék) és a tranzakciófeldolgozás (29 százalék) területén végez e-business jellegű tevékenységet. Az üzleti folyamatok új alapokra való helyezését a vállalatok alig hat százaléka jelölte meg. A Top 200-as vállalatok valamennyi területen nagyobb arányban végeznek e-business tevékenységet, mint az FMCG-átlag, az előbbi vállalatok esetében az e-business alkalmazásoknál az információk közzétételétől (52 százalék) eltolódott a hangsúly a tranzakciófeldolgozás (58 százalék) irányába.
Megállapítható tehát, hogy az FMCG vállalatok egy része már átgondolta e-business-stratégiáját és bizonyos területeken már használ is ilyen megoldásokat, elsősorban vállalaton belüli és b2b viszonylatban. Ugyanakkor a b2c alkalmazások aránya nagyon alacsony, s az is inkább az információk közzétételére és a webes jelenlétre korlátozódik.
(NAPI)
