Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Tapasztalatai szerint hogyan és ki dönt az outsourcingot tervező cégeknél?
- Ideális esetben az ügyvezető igazgatóknak nem kell elmélyülniük a számítástechnikai döntések részleteiben. Számukra az a fontos, hogy a gazdasági igazgató elégedett legyen az outsourcing által elérhető gazdasági mutatókkal, az üzletági igazgatók elfogadhatónak ítéljék az ígért szolgáltatási szinteket, az informatikai vezető pedig biztosítottnak lássa a szolgáltató ígéreteinek betartását és a technológiai fejlődés lehetőségét. Ha ezek teljesülnek, akkor az ügyvezető számára valószínűleg mindegy, hogy külső vagy belső emberek által üzemeltetett rendszer működik a cégnél. Tendencia, hogy az informatikával kapcsolatos döntések átkerültek korábbi helyükről, az informatikusoktól a gazdasági és üzletági vezetők hatáskörébe. A gazdasági igazgató tehát kiemelt szereplő, állhat vagy bukhat rajta a döntés. Valószínű, hogy számára a pénzügyi szempontok a meghatározók, vagyis hogy drágább vagy olcsóbb lesz az informatika a cég számára, lehet-e ezt a lépést felhasználni a mérleg vagy a készpénzhelyzet javítására.
- A döntés meghozatalában a pénzügyi szempontok az elsődlegesek?
- Ha valaki csak a direkt informatikai költségeit hasonlítja egy szolgáltató ajánlatához, miközben kiköti, hogy a rendszer felépítése, üzemeltetésének módja a régi maradjon, az ajánlatot drágának fogja találni. De ha a látható informatikai költségvetést az összes járulékos rejtett költséget hozzávéve végezzük el az összehasonlítást, változhat a kép. A jó szolgáltatók valóban képesek a megrendelő cég rendszerének hatékonyabb üzemeltetésére. Szakembereik képzésére, a technológia frissítésére is szélesebbek a lehetőségeik. Egy másik félreértés a szolgáltatás elvárt színvonalából eredhet. Valószínű, hogy a szerződésbe nem a korábbi gyakorlatban megvalósított, esetleg mérések híján csak becslések alapján megadott paraméterek kerülnek be. Ezeket esetleg szűkös forrásokból finanszírozták, és nem feleltek meg az üzleti folyamatok követelményeinek, ilyen például az alacsony rendelkezésre állás, a szűkre szabott helpdesk-nyitvatartás. A szolgáltatóval szemben azonban reális, esetleg még annál is magasabb követelményeket támasztanak, ekkor viszont a költségek is óhatatlanul nőnek és a múlttal történő összevetés hamis képet mutat.
- Az erőforrás-kihelyezésnek egyértelműen pozitív hatása van az azt igénybe vevő mérlegére?
- Tény, hogy az erőforrás-kihelyezésnek pozitív hatásai is vannak, de mindenkit óvok attól, hogy egy olyan központi feladat kiszervezésekor, mint az informatikai rendszer hosszútávú működtetése, ilyen időleges szempontok legyenek meghatározóak. Elképzelhető, hogy az a szolgáltató, aki az eszközkivásárlásban a legjobb feltételeket kínálja, nem képes hosszú távon biztosítani az optimális üzemeltetési hatékonyságot.
Ha figyelembe vesszük, hogy az outsource-szerződések időtartama öt-tíz év, valószínű, hogy a kezdeti előnyökért hosszan és drágán kell fizetni. Röviden, ez a hitelfelvétel igen drága formája. Hasonló a helyzet a mérlegjavítással. A kiszervezés egyszeri mérlegjavító hatása nem ismételhető meg. Ha mélyebb gondok elfedésére használjuk a kiszervezést a szerződéskötés évében, legkésőbb egy év múlva felszínre kerül, amit addig elrejtettünk.
- Hogyan viszonyulnak az informatikai vezetők a kiszervezéshez?
- Első „ránézésre” azt gondolhatjuk, hogy ellenezni fogják a kiszervezést, hiszen stábjuk, eszközeik, és így a „hatalmuk” csökkentéséről van szó. Ezzel szemben az outsourcing-szolgáltató munkáját is ellenőrizni kell. Figyelni a működés paramétereit, megfogalmazni az esetleg megváltozott követelményeket, összekötni a vállalatot a szolgáltatóval. Ezeket a feladatokat ellátva az informatikai vezető kulcsszerepe megmarad a vállalat irányításában. Másrészt az informatikai stratégia, a fejlesztések kidolgozása a megbízó feladata, hiszen ő ismeri a működéséből, annak tervezett vagy elszenvedett változásaiból következő igényeket. Valószínű, hogy ezek kidolgozásában, bevezetésében a szolgáltató tud és akar segítséget nyújtani, de a főszerep akkor is az informatikai vezetőé. Ezek az előre tekintő feladatok egyébként valószínűleg a számítástechnikusok legkedvesebb kihívásai, sok nem outsource formában működő informatikai vezető viszont nem jut el ezekhez, mert beleragad a napi üzemeltetés gondjaiba. Az is előfordul, hogy a kiszervezéssel nyomasztó gondok kerülnek le a válláról, például egy régóta esedékes hálózat-korszerűsítés vagy a hozzáférési jogok népszerűtlen szabályozása már a szolgáltató feladata lesz. Elképzelhető tehát, hogy a kezdeti ódzkodás ellenére az informatikai vezető is híve lesz a saját „birodalma” kiszervezésének.
- Általában hogyan alakul a rendszergazdák sorsa?
- Mint a környezetének változását átélni kénytelen szereplőnek, a rendszergazdának szintén lehetnek fenntartásai. Ha különleges kedvezmények elvesztése is járhat a munkáltató megváltozásával, a helyzet még sarkítottabb. Viszont ha rendszergazdánk szereti a szakmáját és érdeklik az új szellemi kihívások, érdekelni fogja, hogy egy az informatikát alaptevékenységként folytató szolgáltatónál valószínűleg több erőforrás áll majd a rendelkezésére. Jobb eszközökkel dolgozhat, szélesebb tudásbázisokhoz fér hozzá a problémáinak megoldása során, több képzésre jut lehetősége, és arra is nagyobb az esély, hogy más feladatokkal teheti változatosabbá a mindennapjait. Az sem mellékes, hogy a fizetése is jobb lehet, hiszen az adott cég kiszolgáló funkciójából a szolgáltató „termelő” csapatába kerül. Felesleges tagadni, hogy a hatékonyság növelésével ott lebeg a létszámcsökkentés veszélye is, de az csak a rosszul teljesítőkre vonatkozik.
- A felhasználó egyértelműen nyer az új modellel, vagy érintheti hátrányosan is?
- Az egész outsourcing a cég informatikájának gazdaságosabb, biztosabb és biztonságosabb működtetése céljából, vagyis voltaképpen a felhasználók munkavégzése érdekében történik. A felhasználó számára az a fontos, hogy eszközei működjenek, el tudja végezni a munkáját. Gyakran észre sem veszi, hogy más módon üzemeltetik az eszközöket. Viszont egy ideig bosszantja az esetleg megjelenő erősebb kontroll, korlátozzák, hogy mit csinálhat a számítógépével, alkalmazkodnia kell a kidolgozott eljárásokhoz, ha segítséget vagy bővítést kér. Idővel viszont az üzembiztosabb környezetben gyorsabban, nyugodtabban végezheti a munkáját.
G. J.
