Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen problémákat vet fel az ügyviteli szoftverek együttműködtetésének kialakítása az integrált rendszerek fejlesztésében?
- A probléma sokrétű lehet. Felmerülhetnek nyelvi, jogszabályi nehézségek, de ha egy hazai ügyviteli szoftver, illetve egy hazai termelésirányítási rendszer közötti együttműködést szeretnénk létrehozni, akkor a legfontosabb feladat az átfedések kiküszöbölése. Ki kell alakítani a két program közötti összhangot, tisztázva, hogy melyik milyen adatot vegyen, illetve adjon át a másiknak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a felhasználó közreműködése, hogy tudjuk, milyen információkat szeretne a már együttműködő programokból kinyerni.
- Szükséges-e a külföldi vegyesvállalatok külhoni és hazai telephelyein futó különböző ügyviteli szoftverek összekapcsolása az integrált rendszerhez, s a nyelvi, jogszabályi és működési különbségek mekkora akadályt jelentenek e téren?
- A kulturális és jogszabályi környezet néha nagyon nehézzé teszi egy nemzetközi szoftver sikeres magyar adaptációját, amint azt példák is mutatják. Mi a „best of breed” megközelítést alkalmazzuk, azaz mindenki koncentráljon arra a területre, ahol a lehető legjobb kiszolgálást tudja az ügyfeleinek nyújtani. Arra - a legnagyobb ERP-gyártókon kívül - senkinek sincs esélye, hogy minden területen megfelelően versenyképes terméket tudjon kifejleszteni, és ezt a versenyképességet hosszú távon megőrizhesse. Arra viszont figyelni - és költeni - kell, hogy a saját területünkön a legjobbat nyújtsuk, illetve hogy biztosítsuk a kapcsolódó megoldásokkal az együttműködést. Ennek megfelelően a magyar ügyfeleinknek az idegen szemléletű és drága külföldi helyett a professzionális, ugyanakkor kedvező árú, magyar fejlesztésű pénzügyi-számviteli rendszereket, illetve ezeknek a vállalatirányítási rendszerünkkel való integrációját kínáljuk.
- Nagyságrendileg mekkora fejlesztési erőforrásokat és anyagiakat kíván egy integrált rendszer alkalmassá tétele az ügyviteli szoftverrel való együttműködés kialakítására, illetve léteznek-e már szabványos módszerek az ügyviteli szoftverek integrálását biztosító interfészek kialakítására?
- A jó minőségű szoftverek tervezésénél fontos szempont, hogy ne csak saját magával tudjon együttműködni, hanem minden olyan rendszerrel, amely képes és hajlandó a megfelelő adatforgalomra. Ennek egyébként pozitív hatásait Magyarországon érezzük, hiszen ügyviteli rendszere lényegében minden érdeklődőnek van, és egy esetleges bevezetés során úgy lehet kiépíteni egy teljes vállalati információs csomagot, hogy ehhez nem kell minden vállalati területet teljesen felforgatni.
- Milyen együttműködés szükséges az integrált rendszer és az ügyviteli szoftverek fejlesztői között?
- A rendszerek integrálása szervezői, tanácsadói, és fejlesztői, programozói feladatokat jelent. Ha az egyik rendszernek van standard átadó felülete, akkor természetesen a másik rendszer fejlesztői alkalmazkodnak a meglévő program igényeihez. Kompromisszumos megoldások és az ügyfél igényeinek maximális figyelembevétele szükségesek ahhoz, hogy a két rendszer között megvalósuljon az információáramlás.
- Mi a hazai piac jellemzője az önök meglátása szerint: sok cégnél van szükség az ügyviteli szoftver és az integrált rendszer együttműködésének kialakítására, hogyan kerülhették volna el a vállalatok ennek a problémának a jelentkezését?
- Amint azt a fentiekben is említettük, ügyviteli rendszert majdnem minden komoly cég használ, míg a integrált rendszerekkel való lefedettség még nagyon kicsi. Az illesztésekre emiatt gyakran szükség van, a helyzet általában adott. A problémás helyzetek kialakulásának megvannak a fejlődési okai: gyakran az ügyviteli rendszer bevezetésekor sem az igény, sem az anyagi fedezet, sem a megfelelő kultúra nem volt még meg ahhoz, hogy egy nagyobb, drágább és bonyolultabb integrált rendszer mellett döntsenek. E programrendszerek bevezetésének az ideje sok, gyorsan fejlődő cég esetében csak most jött el.
Ú. N.
