Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy okos kis doboztól, a 240–360 dollárba kerülő Venus nevű többfunkciós eszköztől várta a Microsoft, hogy segítségével tömegessé teheti az internethasználatot Kínában. A berendezést tévékészülékekhez kell kapcsolni, hogy segítségével eljusson a felhasználó a világhálóra. A Windows CE operációs rendszert futtató eszköz előnye, hogy viszonylag olcsó és egyszerű kezelni. A nagy reményekkel indult Venus-forgalmazás mostanra lényegében összeomlott: a berendezést áruló három cég közül kettő levette polcairól a terméket. A Microsoft nem árul el forgalmi adatokat, csak annyit, hogy azok „alatta vannak a várakozásoknak” – derül ki a Business Week cikkéből.
A kudarc okát a „doboz” kitalálói abban látják, hogy kevés a kínai webtartalom és drága az internet-hozzáférés. Mások szerint a redmondiak túlbecsülték a lakosság hajlandóságát egy ilyen eszköz használatára: amikor 600 dollárért már PC-t lehet kapni, megfontolandó, hogy érdemes-e megvenni ezt a butább berendezést. Emellett a projektben részt vevő tévétársaság nem forgalmazta a Venust, mert úgy érezte, a Microsoft nem igazán elkötelezett a koncepció mellett.
Az amerikai szoftvercégnek nem ez az egyetlen gondja a világ legnépesebb országában. Folyamatos háborút vív az óriási méreteket öltő szoftverhamisítással, eléggé rossz viszonyban van a kormányzattal, amely korábban úgy döntött, a Windows helyett a Linux használatát támogatja hivatalaiban, és az üzleti és magánfelhasználók piacán is szembe kell néznie az Linux-alapú termékeket nyújtó, olcsón szállító konkurenciával. Mindezek nyomán becslések szerint idén kevesebb mint 100 millió dollár árbevételt fog elérni Kínában, ami nem éri el hongkongi forgalmának szintjét.
A redmondiak a káros folyamatok megfordítása céljából több lépést is tettek az utóbbi időben. Először is sajátos PR-offenzívába kezdtek. Ennek részeként az állami vállalatoktól elbocsátott alkalmazottaknak átképzési programot indítottak. Ezeket az embereket sohasem fogja alkalmazni a Microsoft, de a programmal bizonyítja, hogy hosszú távon elkötelezett a kínai gazdaság támogatása iránt. Kevésbé PR jellegű tevékenység a redmondi szoftvereket használó, főleg start-up vállalkozások vezetőinek, szakembereinek képzése.
A Microsoft gesztusokat tesz a kormánynak is. Amikor Steve Ballmer vezérigazgató szeptemberben látogatást tett Kínában, bejelentette, hogy 80 millió dollár ráfordításával bővítik a cég sanghaji szervizközpontját, amely technikai támogatást nyújt a Microsoft ázsiai és egyesült államokbeli vevőinek. Miközben egyesek azzal vádolták a redmondiakat, hogy PR-okok miatt állították fel ezt a központot, a szoftvercég vezetői állítják, hogy a kínai mérnökök tudása vonzotta oda a befektetést. Ez az oka annak is, hogy Pekingben olyan kutatási-fejlesztési központot hoztak létre, amilyenből összesen hármat tartanak fenn a világon. A bázis 100 alkalmazottja a komputeres beszédfelismerés, a multimédia és a vezeték nélküli kommunikáció terén végez kutatásokat.
A Microsoftnak újult erőfeszítéseket tesz a kínai üzleti felhasználók megnyerésére is. E téren talán az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy saját országa nagyjaival, a Sun Microsystemsszel, az IBM-mel, a Hewlett-Packarddal kell megküzdenie. Külön csata bontakozott ki a Linux-alapú termékeket forgalmazó cégek, például a TurboLinux és a redmondi szoftveróriás között. Peking szereti összeugrasztani a nagy külföldi vállalatok termékeit, ezt tette a Boeing és az Airbus esetén és ezt teszi a két nagy szoftverrendszerrel is.
Mindezek mellett a legnagyobb kihívást a kiterjedt, egyes vélemények szerint „művészi” szintre fejlesztett kínai szoftverkalózkodás visszaszorítása jelenti. Miközben tavaly 18 milliárd dollár értékű hardvert adtak el Kínában, a szoftverértékesítés értéke 2,1 milliárd dollár volt. E kettő normális piacokon nagyjából egyenlően alakul. A hamisítások miatt a Microsoft mindössze kétmillió licencet értékesített a 2000. június 30-án zárult üzleti évben. Mint a cég ottani képviselői mondják: nincs sok vevőnk, de sok felhasználónk van. Ahogy a világon mindenütt, hosszabb távon ez Kínában is a vállalat kezére játszik, különösen ha párosul a kínai kormányzat hosszú távú törekvéseivel is. Ha a kínaiak erős helyi szoftveripart akarnak kiépíteni, akkor saját érdekükben vissza kell szorítaniuk a kalózkodást.
Végül, ami a Venust illeti, e termék nem vész el, csak átalakul. Kína helyett Hongkongban és más ázsiai országokban próbálkoznak meg a terjesztésével. A China Gas Co., Hongkong monopol gázszolgáltatója már be is vezette a Venus szoftverén alapuló lakossági internetszolgáltatását és néhány dél-koreai vállalkozással tárgyalásokat folytatnak a termék közös hasznosításáról.
K. S.
