Ma már viszonylag nagy pontossággal ki lehet számítani, hogy mennyibe kerül, ha nem költünk a szűrésre. A beérkező kéretlen e-mailek elolvasása és törlése a legkézenfekvőbb költségelem, mely az erre fordított idő és az átlagos bérköltség szorzatából könnyen kalkulálható. Az iparági kutatóintézetek egyetlen levélszemét elolvasásának és törlésének időigényét tipikusan fél-egy percben határozzák meg, melybe beletartozik a véletlenül törölt valódi e-mailek visszakeresése (vagy ha ez nem lehetséges, a károk elhárítása). Napi húsz spam tehát felhasználónként és 2500 forintos átlagos rezsiórabérrel kalkulálva 4–800 forintot jelent a cégnek, ami egy százfős szervezetnél éves szinten tíz-húsz millió forintra tehető. Nehezebben kalkulálható költség spamszűrő híján a bérelt vonalak és az e-mail-szerver felesleges terhelése, a biztonsági mentés elkészítéséhez szükséges idő (ami magával vonja az esetleges visszaállításkor a mentett adatok elavultságát), illetve a szükséges mentő eszközök kapacitása és a média mennyisége. Ezeket a kiadásokat szervezetenként eltérő módon lehet számolni, de tipikusan 20–40 százalékkal növelik a munkaidő-kiesésből fakadó károkat.
A példában említett 100 fős cégnél a spam által okozott károk évente tipikusan 12–28 millió forintot jelentenek, míg egy ekkora cégnél a spamszűrő megoldás ára évi 0,5-2 millió forint közé tehető – könnyen belátható a levélszemétszűrő használatának gazdaságossága. Kérdés viszont, hogy milyen megoldást érdemes választani. A piacon – szerencsére – számtalan gyártó termékéből választhatunk, amelyek között bizony nehéz eligazodni. Mégis mik a szempontok a döntésnél?
Ma a legtöbb spamszűrő gyártója azt állítja termékéről, hogy az a kéretlen levelek legalább 96-98 százalékát képes kiszűrni. Túl azon, hogy ezeket az értékeket csak a legkiválóbb megoldások képesek ténylegesen teljesíteni, általában nem ez jelenti a fő különbséget a gyengébb és a jobb megoldások között, hiszen napi néhány átjutó spam tényleg nem jelenthet gondot. Súlyos probléma lehet ugyanakkor, ha a beérkező e-mailek közül fontosakat is levélszemétnek minősítve eldob a rendszer, hiszen egy-egy megrendelést elmulasztva a kár akár a spamszűrő árának többszörösére is rúghat. A legtöbb gyártó pont ezért nem dicsekszik a téves riasztások (angol terminológiával false positive, FP) arányával, holott a spamszűrési hatékonyság tekintetében sokkal inkább ez az érték lényeges.
A megoldás kiválasztásakor érdemes a beszerzés és üzemeltetés teljes költségét (total cost of ownership, TCO) is figyelembe venni. Bár léteznek ingyenesen elérhető spamszűrők is, ezek beállítása jelentős szakértelmet és hosszú finomhangolási időszakot jelent, ami a belső vagy külső rendszergazdák elfoglaltságát annyira megnövelheti, ami önmagában is indokolhatja egy gyorsan üzembe állítható, bár drágább megoldás beszerzését. Egyes megoldások elérhetőek szoftverként vagy célhardverre telepítve is. A célhardverek előnye, hogy nem szükséges külön szervert vásárolni használatukhoz, és a meglévő e-mail-rendszert nem fogják inkompatibilitásukkal veszélyeztetni. A legtöbb célhardver pedig már előre konfigurálva érkezik, így csak apróbb beállításokat kell elvégezni rajtuk.
A legkorszerűbb megoldásnak ma a kihelyezett e-mail-szűrés számít. Egy ilyen szolgáltatás igénybevételekor a vállalatnál nem szükséges szakértelmet felhalmozni, hiszen a specialista szolgáltató szakembereihez hasonló felkészültséget egyébként sem lehetne egy mással foglalkozó cégnél elérni. Azt is figyelembe véve, hogy ma már Magyarországon is eléri a spamek és vírusok aránya az 50 százalékot a teljes e-mail-forgalmon belül, belátható, hogy egy kihelyezett e-mail-szűrő megoldással az e-mailezésre szánt infrastruktúra fele megtakarítható, hiszen a szemetet a rendszer már a távolban megfogja. Mivel beállításra és karbantartásra sincs szükség, hosszú távon a nyugati tapasztalatok szerint is a menedzselt szolgáltatásoké a jövő.
Girnt József (admin)