Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az oltalmi idő a korábbiakhoz képest megváltozik. Kezdetben a bejelentéstől számított öt évig tart, amely időtartam legfeljebb négyszer, öt-öt évre meghosszabbítható, vagyis a maximális időtartam a bejelentés napjától számított huszonöt év.
A mintaoltalmi eljárások
A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a lajstromozás elrendelésével, vagyis az oltalom megadásával jön létre. A bejelentés benyújtása ebből következően nem keletkeztet oltalmat, de igen nagy a jelentősége, hiszen a bejelentés benyújtásának napja határozza meg többek között a bejelentési elsőbbséget. A hatályos Tvr. a mintaoltalmi ügyek intézésére a szabadalmi törvény vonatkozó paragrafusait rendeli alkalmazni és ezen nem változtat a javaslat sem.
A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a szabadalom megadására irányuló eljárás modelljét követi, annál azonban egyszerűbb és néhány ponton eltérő a szabályozás. A bejelentés minimális kellékeinek meghatározása alapvető jelentőségű, hiszen a bejelentés napja – vagyis az elsőbbséget meghatározó nap – az a nap lesz, amelyen a megfelelő alakiságokkal és tartalommal rendelkező bejelentés beérkezik. Ennek megfelelően a bejelentésnek legalább tartalmaznia kell az utalást a mintaoltalmi igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, valamint a minta ábrázolását a minta szerinti termék megnevezésével együtt. A javaslat alkotója itt nem élt a Hágai Megállapodás felkínálta lehetőséggel, miszerint a részes államok nemzeti szabályozásukban leírás és igénypont csatolását is megkövetelhetik a bejelentés tartalmi kellékeihez, hanem a hatályos – könnyebben kielégíthető – feltételek mellett döntött. Az új mintaoltalmi eljárásban a bejelentési díj mellett nem kell kutatási díjat fizetni, az újdonságkutatási jelentést pedig a hivatal csak a bejelentő kérésére küldi meg, ezért viszont térítést kell fizetni.
A bejelentést a szabadalmakra vonatkozó szabályoktól eltérően – ahol 18 hónap van megállapítva – a legkorábbi elsőbbség napját (ez általában a bejelentés napja) követő kilenc hónap elteltével közzé kell tenni. Ez megtörténhet korábban is, ha a díj befizetésre került és a bejelentési nap elfogadásához szükséges minden kelléket tartalmaz a kérelem, de a bejelentő kérésére maximálisan harminc hónapra elhalasztható, mégpedig díj fizetése ellenében.
Egyébként a mintaoltalmi bejelentés részletes szabályainak megalkotására az igazságügy-miniszter lesz hivatott, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben a tárgyban rendeletet alkot majd.
Átmeneti szabályok
Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg természetesen szükség van átmeneti szabályozásra, valamint a hatályos egyéb jogszabályaink összhangba hozására az új törvénnyel. Így többek között módosul a szerzői jogról szóló törvény, a szabadalmi törvény és a használati minták oltalmáról szóló törvény is. Ez utóbbi esetben nemcsak arról van szó, hogy a Hmtv. utalásait frissítik, hanem megváltozik a használati minták és a formatervezési minták egymáshoz való viszonya, amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség a két oltalmi forma között származtatásra, vagyis arra, hogy az egyik fajta bejelentést követő azonos tárgyú másik bejelentés elsőbbségi napja az első bejelentés napja legyen. Ilyen átjárás a javaslat elfogadása után csak a szabadalmi bejelentés és a használati mintaoltalmi bejelentés között lesz lehetséges.
A szabadalmi törvény több ponton módosul, de a legjelentősebb változás egy új szerződésfajta jogszerűségének kifejezett megerősítése lesz, amennyiben a javaslatot ebben a formájában fogadják el. A jövőben ugyanis a szabadalmak, használati minták és formatervezési minták esetében kifejezetten lehetőség lesz a szolgálati találmányok esetében olyan értelmű díjszerződés kötésére, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőbeli találmányaival kapcsolatban. A javaslat ezt az új – a találmányi díjszerződések egyoldalú kógenciáját feloldó – szerződésfajtát „kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés”-nek hívja.
A javaslat ezen kitételét és a hatályos szabályozás rendelkezéseit egy valamennyi érintettből álló munkacsoport is megvizsgálta. A munkacsoport külön összehasonlítást végzett a kérdéssel kapcsolatban arra, hogy a szerzői jogi felhasználási szerződésekhez hasonlóan – ahol megengedett a jövőben megalkotandó művekre vonatkozó díjszerződés megkötése (kivéve a meghatározatlan számú jövőbeli művek, az „életműszerződések” esetét) – lehetőség van-e a jövőben megalkotandó találmányokra munkavállaló és munkaadó között. A kialakult vélemény szerint a szabadalmi törvénynek sincs olyan rendelkezése, amely ezt kifejezetten megtiltaná, vagyis eddig is volt lehetőség ilyen szerződés megkötésére.
A javaslat ennek szellemében módosítja a szabadalmi törvényt. Kifejezetten nevesítve ezt a szerződésfajtát, a szerzői jogi törvény „életműszerződés” semmisségét kimondó és ezzel a gyengébb helyzetben lévő szerzők érdekeit védő rendelkezéssel analóg, az alkalmazott feltalálók helyzetét erőfölényben lévő munkaadóikkal szemben megerősítő klauzulát azonban nem tartalmaz. A szabadalmi törvény ugyan kifejezetten megköveteli az arányosságot a díjak megállapításánál, de egy esetleges díjvita bírói úton való rendezésének magas költségei hátrányosan érintik az gyengébb pozícióban levő feltalálót. Különösen azért, hogy a díjperekben a feltalálók illetékfeljegyzési joga megszűnt, nem is beszélve az egyéb, személyüket fenyegető hátrányokról a beperelt munkaadó részéről.
Végül érdemes megemlíteni néhány fontos és az oltalmak sorsát érintő átmeneti rendelkezést is. A tervek szerint az új szabályozás 2002. január 1-jén lépne hatályba, így az ezen időpont előtt megkötött díjszerződésekre a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Fontos továbbá, hogy a törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalmak megújítására már az új szabályozás lesz érvényes. Ez annyit jelent, hogy az ilyen oltalmakat is meg lehet újítani az új oltalmi idő maximumáig, vagyis akár 25 évre is. Ugyancsak kedvező rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a javaslat hatálybalépése előtt öt éven belül megszűnt oltalmak az új – 25 éves – oltalomból még hátralevő időre feléleszthetőek. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az oltalom a 10 éves régi időtartam eltelése miatt járt le.
Dr. Ormos Zoltán
