Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ipari minták oltalmának egyik fontos indoka, hogy ismertté válása, a formatervezett termék megjelenése után igen könnyedén lemásolható, hiszen annak újszerűsége éppen a formában, külsődleges, jól látható tulajdonságokban nyilvánul meg.
A formatervezési tevékenység által létrejött minták különlegessége, hogy azok egyúttal művészi tevékenység eredményeként is felfoghatóak. A következőkben tárgyalt törvényjavaslat szövege kifejezetten erre utalva szögezi le, hogy a megszerzett oltalom nem befolyásolhatja a külön törvényben megállapított szerzői jogokat. Ezek a szerzőt továbbra is megilletik s az ebből fakadó jogosultságokból nem zárható ki a minta csupán azért, mert már részesült formatervezési oltalomban.
Az új szabályozás háttere
Az ipai mintákra vonatkozó hatályos szabályozás megújulásának igényére adott válaszként lapzártakor részletes vitára bocsátás előtt áll a T/4141 számú törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a formatervezési minták oltalmáról, amellyel - ha kihirdetésre kerül - teljesebbé és áttekinthetőbbé válhat Magyarországon a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozás. Az igazságügyi miniszter által előadott javaslattal a kormány újabb - az Európai Megállapodásban vállalt - jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, ugyanakkor a szövegezés megalkotásakor számos egyéb nemzetközi egyezményre, így többek között a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) 1999-ben elfogadott Hágai Megállapodás új szövegére is tekintettel voltak.
A Hágai Megállapodás megújított szövege még nem került megerősítésre és kihirdetésre, az erre való felkészüléshez azonban már most elengedhetetlen az ipari (a javaslat szóhasználata szerint formatervezési) minták korszerűbb szabályozása, hiszen nemzetközi szinten egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik ezen jogi oltalom iránt. Magyarország számára dióhéjban ez annyit jelent, hogy a nemzetközi úton előterjesztett mintaoltalmi igények hazánkra is kiterjednek, számuk a várakozások szerint jelentősen megnő, így az új szabályozás az oltalmak lajstromozásának eljárási rendjét is módosítja - pontosabban egyszerűsíti - a korábbiakhoz képest.
A már említett Európai Megállapodás által hazánkra rótt kötelezettségek keretében mozogva a törvényalkotás folyamata során tekintettel kellett lenni a formatervezési minták (designs) oltalmáról szóló 98/71/EK irányelvre is. Az ipari mintákra vonatkozó harmonizált szabályozás kialakítása különös hangsúlyt kapott az Unióban, hiszen felismerték, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának, az EU versenyképességének biztosítása és a szellemi tulajdon kreativitást és újítási kedvet fokozó, ám egyúttal a verseny korlátozását maga után vonó védelme olyan feladat, amelynek legfőbb célja az ellentétes érdekek kényes egyensúlyának megtartása. Ezt pedig lehetetlen végrehajtani egy olyan helyzetben, amikor az egyes tagországok belső jogi szabályozása alapvetően eltérő.
Mindezeket figyelembevéve az új irányelv az egyes tagállamok nemzeti ipari minta jogszabályainak közelítését és egységesítését éri el, hiszen kötelezi a tagállamokat, hogy az új irányelvet implementáló szabályozásaikat 2001. október 28-ig léptessék hatályba. Az ipari mintákra vonatkozóan az EU majd három évtizede próbálkozik a szabályozás összehangolásával, végül a témáról 1991-ben adták ki a vonatkozó Zöld Könyvet, amely bemutatja a szabályozás új modelljét. A Zöld Könyv alapján meginduló tárgyalások és szakértői viták alapján végül elfogadott irányelv az ipari mintaoltalom megadását lajstromozási eljáráshoz köti, a lajstromozott minták tekintetében pedig mind a 15 tagországra kiterjedő kizárólagos használati, hasznosítási jogot biztosít a jogosultnak. Az oltalom korlátját csak a magáncélú, nem üzleti alapú felhasználás, a kísérleti felhasználások és az oktatási, idézési célú felhasználások jelentik. A védelmi idő felső határa is egységesül, immár maximálisan 25 év terjedelemig lehet megújítani, amely határidő a bejelentés napjától számítandó.
Fontos újdonság továbbá, hogy a lajstromozási eljárás során az Alicantéban székelő Belső Piaci Harmonizációs Hivatal eljárása a védjegyek esetében ismertnél olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb lajstromozást tesz lehetővé, jelentős terhektől és költségektől kímélve meg az igénylőket.
A harmonizációs nehézségeket ugyanakkor jól mutatja, hogy az egyik legfontosabb szektorban, az iparban felmerülő speciális problémát nem sikerült egységesen megoldani a fent említett irányelvben. Itt röviden annak a kérdésnek a megválaszolása lett volna a feladat, hogy a komplex termékek vonatkozásában, így például a gépjárművek esetében egyes alkatrészek részesülhetnek-e oltalomban és ha igen, akkor milyen feltételek mellett. Nem nehéz belátni ennek a problémának a gazdasági és fogyasztókat érintő következményeit, hiszen az ipari termékek szabad áramlásának elengedhetetlen feltétele a javíthatóság és a cserélhetőség biztosítása.
A fogyasztókat különösen érintő olyan termékcsoportok esetében mint a gépjárművek ez - az EU harmonizáció során egyébként is kiemelten kezelt - a fogyasztóvédelemi szempontok érvényesítésének jelentős elnehezüléséhez vezethet, nem is beszélve a pótalkatrészek gyártására szakosodott vállalkozásokról, amelyek működését egyenesen ellehetetlenítené egy kizárólagos oltalom. Ugyanakkor a védelem teljes megtagadása valószínűleg nagyban akadályozná az innovációs kedvet az autógyártók körében, ami végső soron az EU autóiparának versenyképességét csökkentheti. A szabályozás végleges kialakítására az irányelv szerint az implementációs időpontot követő három éves "próbaidőszak" tapasztalatainak értékelése után kerít sort a Tanács módosító javaslat formájában, aminek elfogadásával erre a fontos piaci szegmensre is kiterjed majd a harmonizációs kötelezettség.
Bár a szabályozás megújításának szükségességét a nemzetközi kötelezettségek önmagukban is indokolják, a tény, hogy az új szabályozás nem az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. számú - jelenleg hatályban lévő - törvényerejű rendelet módosításának formájában kerül a parlament elé, hanem egy új törvény formájában. Ezzel a jogalkotó eleget tesz a jogalkotásról szóló törvény azon előírásának, amely szerint a szellemi tulajdonból eredő jogokat és kötelességeket törvényi szinten kell szabályozni.
Ipari minta vagy formatervezési minta
Hagyományosan a magyar jogban az oltalom tárgyai "ipari minta"-ként kerültek megnevezésre, már az e tárgyban kiadott első rendelkezésektől fogva. Ezen fogalom használata van jelenleg is érvényben hatályos jogunkban: az 1978. évi 28. számú törvényerejű rendelet már címében is ezt a kifejezést használja, igazodva az évtizedes hagyományhoz.
A törvényjavaslat indokolása szerint több okból is megalapozott a szakítás a régi szóhasználattal. Egyfelől a "dizájner" szakmában inkább az (ipari) formatervezés kifejezés honosodott meg, másfelől pedig a köznyelv is többnyire formatervezést ért, ha a "dizájn" kerül szóba.
Ezzel párhuzamosan az Európai Uniós Irányelv is a "design" szót használja, jelző nélküli "mintákról" beszél, nem pedig ipari mintákról. Az oltalom tárgya a design ("dessin ou modele", "Muster oder Modell"), hiszen ebbe a körbe nem csak ipari termékek, hanem a kézműipari áruk megjelenése is beletartozik, sőt a javaslat még egy példálózó felsorolást is tartalmaz, amely szerint ide tartoznak a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a betűformák is. (Az indokolás külön kitér arra is, hogy a szoftver önmagában nem részesülhet a javaslat szerinti védelemben, a szoftver elemeinek, ikonjainak, menüsorainak elrendezése, formája, színei azonban igen.)
Mindezt figyelembevéve döntöttek úgy a kodifikációban résztvevők, hogy a "formatervezési minta" fogalma az, amely legmegfelelőbben fejezi ki a védelemben részesített termék körét és fajtáját, valamint ez az, amely a leginkább megfelel harmonizációs kötelezettségeinknek. A hatályban maradó egyéb jogszabályokban természetesen továbbra is az ipari minta kifejezés lesz megtalálható, ez azonban - szögezi le az indokolás - tartalmilag teljesen egyenértékű marad és erről a törvény szövege kifejezetten rendelkezik is.
Tájékozott használó
A törvényjavaslat szövege négy részre oszlik: az utolsó részen kívül, amely a zárórendelkezéseket (hatályukat vesztő jogszabályok felsorolása, módosuló jogszabályok megjelölése és egyéb rendelkezések) tartalmazza, kettő, a mintaoltalommal kapcsolatos eljárásokat (a szabadalmi hivatali és a bíróság eljárási rendje) szabályozza, az első fejezet pedig az EU irányelvvel harmonizált, anyagi jogi szabályozását adja, meghatározva a minta és a mintaoltalom kellékeit, a kizáró okokat és a törvény fogalmait.
A javaslat a hatályos Tvr-nél jóval részletesebben igyekszik kifejteni az oltalomban részesíthető minták körét és az oltalomképesség feltételeit. A hatályos szabályozás az újdonság pozitív feltétele mellett inkább a kizáró okok felsorolásával határozta meg az oltalomban részesíthető minták körét, míg a javaslat - összhangban az irányelvvel - jóval részletesebben igyekszik meghatározni a pozitív feltételeket. Az oltalom két alapvető feltétele az újdonság és az egyéni jelleg. Az egyéni jelleg követelménye, amely indirekt módon a Tvr-ben is megjelenik, pontos definíciót kapott. Akkor egyéni jellegű a minta, ha bármely más már nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. A "tájékozott használó" pedig olyan zsinórmérték, amelyet a joggyakorlat lesz hivatva megtölteni tartalommal.
Összetett termékek
Fontos - az irányelvben is szabályozott - újdonság az összetett termékek (complex product) alkotóelemeire alkalmazott minta oltalomra érdemességének külön kiemelése. A javaslat itt is összhangban áll az irányelvvel. Összetettnek minősül az olyan termék, amely több alkotóelemből áll, amely alkotóelemek eltávolítása által a termék szétszedhető és újra összeállítható. Az ilyen alkotóelem pedig akkor új és eredeti jellegű, ha a beillesztését követően a termék rendeltetésszerű használata során is látható marad, vagy ha az alkotóelem külső jegyei önmagukban újak és egyéni jellegűek. (Vigyázat: az alkotóelem nem ugyanaz, mint a polgári jogból ismert alkotórész.) A rendeltetésszerű használatba nem tartozik bele a termék karbantartása vagy javítása.
Az említett és az irányelv 14. cikkelye által átmenetileg érintetlenül hagyott területen - amely az összetett termékek alkotóelemei oltalmának szabályozását az egyes tagállamokban hatályukban fenntartja, illetve attól eltérést az irányelv hatálybalépését követően csak a liberalizálás irányában enged meg - a javaslat is alkalmazkodik az EU-hoz. Hatályban marad az ilyen javítást, helyreállítást szolgáló alkotóelemekre nézve a jelenlegi szabályozás, vagyis a törvény továbbra sem kíván kivételt engedni a mintaoltalom alól azon az alapon, hogy a minta hasznosítása javítás céljából történik.
Az indokolás szerint ez elemi érdeke a magyar beszállítóknak, hiszen fenntartja a status quo-t ezen a téren, érdeke a fogyasztóknak, hiszen megakadályozza az esetlegesen gyengébb minőségű alkatrészek piaci megjelenését, és végül érdeke a törvényhozásnak is, hiszen a javaslat elfogadása után az új törvényt már csak egyirányban - az oltalom alóli kivétel engedélyezése felé - lehetne módosítani.
Jogok és kötelezettségek
"A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta" - fogalmaz a törvény. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogainak szabályozása tartalmilag és szóhasználatában is a hatályos rendelkezésekkel megegyező jogokat és kötelezettségeket állapít meg. A mintaoltalom tartalma az irányelvvel harmonizálásra került, a jogosult hasznosításhoz való kizárólagos joga, az engedély nélküli hasznosítás elleni fellépés jogával párosul, kiegészítve egy példálódzó felsorolással a használat módjaira vonatkozóan.
A mintaoltalom korlátjai is illeszkednek az EU szabályozáshoz, amennyiben az oltalom jogosultja az oltalomra hivatkozva nem tilthat el mást a fentebb - az irányelvvel kapcsolatban már említett - cselekményektől (magáncélú non-profit felhasználás, kísérleti célok, idézés, iskolai oktatás). A szerzői jogi rendelkezésekhez hasonlóan mondja ki a javaslat, hogy a mintához kapcsolódó oltalomból eredő jogok átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők, kivéve természetesen a szerző személyéhez fűződő jogokat. Fontos rendelkezés, hogy a mintaoltalomból eredő jogosultságon jelzálogjog alapítása a zálogszerződés írásbafoglalásához van kötve, valamint be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba. A hasznosítás kérdésében a javaslat a szabadalmi törvény licenciaszerződésekre vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
Az oltalmi idő a korábbiakhoz képest megváltozik. Kezdetben a bejelentéstől számított öt évig tart, amely időtartam legfeljebb négyszer, öt-öt évre meghosszabbítható, vagyis a maximális időtartam a bejelentés napjától számított huszonöt év.
A mintaoltalmi eljárások
A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozás elrendelésével, azaz az oltalom megadásával jön létre. A bejelentés benyújtása ebből következően nem keletkeztet oltalmat, de igen nagy a jelentősége, hiszen a bejelentés benyújtásának napja határozza meg többek között a bejelentési elsőbbséget. A hatályos Tvr. a mintaoltalmi ügyek intézése tekintetében a szabadalmi törvény vonatkozó paragrafusait rendeli alkalmazni, s ezen nem változtat a javaslat sem.
A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a szabadalom megadására irányuló eljárás modelljét követi, annál azonban egyszerűbb és néhány ponton eltérő a szabályozás. A bejelentés minimális kellékeinek meghatározása alapvető jelentőségű, hiszen a bejelentés napja, vagyis az elsőbbséget meghatározó nap az a nap lesz, amelyen a megfelelő alakiságokkal és tartalommal rendelkező bejelentés beérkezik. Ennek megfelelően a bejelentésnek legalább tartalmaznia kell az utalást a mintaoltalmi igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, valamint a minta ábrázolását a minta szerinti termék megnevezésével együtt. A javaslat alkotója itt nem élt a Hágai Megállapodás felkínálta lehetőséggel, miszerint a részes államok nemzeti szabályozásukban leírás és igénypont csatolását is megkövetelhetik a bejelentés tartalmi kellékeihez, hanem a hatályos, könnyebben kielégíthető feltételek mellett döntött. Az új mintaoltalmi eljárásban a bejelentési díj mellett nem kell kutatási díjat fizetni, az újdonságkutatási jelentést pedig a hivatal csak a bejelentő kérésére küldi meg, ezért viszont térítést kell fizetni.
A bejelentést a szabadalmakra vonatkozó szabályoktól eltérően - ahol 18 hónap van megállapítva - a legkorábbi elsőbbség napját (ez általában a bejelentés napja) követő kilenc hónap elteltével közzé kell tenni. Ez megtörténhet korábban is, ha a díj befizetésre került és a bejelentési nap elfogadásához szükséges minden kelléket tartalmaz a kérelem, de a bejelentő kérésére maximálisan harminc hónapra elhalasztható, mégpedig díj fizetése ellenében.
Egyébként a mintaoltalmi bejelentés részletes szabályainak megalkotására az igazságügyi miniszter lesz hivatott, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben a tárgyban rendeletet alkot majd.
Átmeneti szabályok
Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg természetesen szükség van átmeneti szabályozásra, valamint a hatályos egyéb jogszabályaink összhangba hozására az új törvénnyel. Így többek között módosul a szerzői jogról szóló törvény, a szabadalmi törvény és a használati minták oltalmáról szóló törvény is. Az utóbbi esetben nemcsak arról van szó, hogy a Hmtv. utalásait frissítik, hanem megváltozik a használati minták és a formatervezési minták egymáshoz való viszonya, amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség a két oltalmi forma között származtatásra, vagyis arra, hogy az egyik fajta bejelentést követő azonos tárgyú másik bejelentés elsőbbségi napja az első bejelentés napja legyen. Ilyen átjárás a javaslat elfogadása után csak a szabadalmi bejelentés és a használati mintaoltalmi bejelentés között lesz lehetséges.
A szabadalmi törvény több ponton módosul, de a legjelentősebb változás egy új szerződésfajta jogszerűségének kifejezett megerősítése lesz, amennyiben a javaslat ebben a formájában kerül elfogadásra. A jövőben ugyanis a szabadalmak, használati minták és formatervezési minták esetében kifejezetten lehetőség lesz a szolgálati találmányok esetében olyan értelmű díjszerződés kötésére, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőbeli találmányaival kapcsolatban. A javaslat ezt az új - a találmányi díjszerződések egyoldalú kógenciáját feloldó - szerződésfajtát "kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződésnek" hívja. A javaslat ezen kitételét és a hatályos szabályozás rendelkezéseit egy valamennyi érintettből álló munkacsoport is megvizsgálta. A munkacsoport külön összehasonlítást végzett a kérdéssel kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy a szerzői jogi felhasználási szerződésekhez hasonlóan, ahol megengedett a jövőben megalkotandó művekre vonatkozó díjszerződés megkötése (kivéve a meghatározatlan számú jövőbeli művek, az "életműszerződések" esetét), lehetőség van-e a jövőben megalkotandó találmányokra munkavállaló és munkaadó között. A kialakult vélemény szerint a szabadalmi törvénynek sincs olyan rendelkezése amely ezt kifejezetten megtiltaná, vagyis eddig is volt lehetőség ilyen szerződés megkötésére.
A javaslat ennek szellemében módosítaná a szabadalmi törvényt, kifejezetten nevesítve ezt a szerződésfajtát, a szerzői jogi törvény "életműszerződés" semmisségét kimondó és ezzel a gyengébb helyzetben lévő szerzők érdekeit védő rendelkezéssel analóg, az alkalmazott feltalálók helyzetét - erőfölényben lévő munkaadóikkal szemben - megerősítő klauzulát azonban nem tartalmaz. A szabadalmi törvény ugyan kifejezetten megköveteli az arányosságot a díjak megállapításánál, egy esetleges díjvita bírói úton való rendezésének magas költségei hátrányosan érintik az gyengébb pozícióban levő feltalálót, különösen, hogy a díjperekben a feltalálók illeték-feljegyzési joga megszűnt, nem is beszélve az egyéb személyüket fenyegető hátrányokról a beperelt munkaadó részéről.
Végül érdemes megemlíteni néhány fontos és az oltalmak sorsát érintő átmeneti rendelkezést is. A tervek szerint az új szabályozás 2002. január 1-én lépne hatályba, így az ezen időpont előtt megkötött díjszerződésekre, a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Fontos továbbá, hogy a törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalmak megújítására már az új szabályozás lesz érvényes. Ez annyit jelent, hogy az ilyen oltalmakat is meg lehet újítani az új oltalmi idő maximumáig, vagyis akár 25 évre is. Ugyancsak kedvező rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a javaslat hatálybalépése előtt öt éven belül megszűnt oltalmak az új - 25 éves - oltalomból még hátralevő időre feléleszthetőek. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az oltalom a 10 éves régi időtartam eltelése miatt járt le.
DR. Ormós Zoltán
