Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A működő gazdaság területén a magáncégek megjelenése, a több ezer főt foglalkoztató cégek néhány száz - de sok esetben alig tíz vagy néhányszor tíz - főt foglalkoztató szervezetekké történő átalakulása, feldarabolása a foglalkoztatás területén is számos negatív elemmel párosult. Ezek közül néhány: megjelent a bejelentés, munkaszerződés nélküli, a túlóra szabályainak megsértésével történő, illetve a jogos munkabér-kifizetés elmaradása melletti foglalkoztatás, valamint a külföldi állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása.
A főváros területén 237 ezer működő gazdasági szervezet található. Ebből 60 ezer kft., 98 ezer egyéni vállalkozó, 58 ezer bt. és kettőezer rt. A munkaügyi ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokkal évente 4-5 ezer munkáltatónál lehet a vizsgálatot lefolytatni, sokszor a társhatóságok bevonásával. Ennek ellenére senkinek sem ajánlható, hogy az előbbi számokat arányba állítva arra a következtetésre jusson, hogy "nem is eszik olyan forrón a kását", nem kell a munka világát szervező, meghatározó törvényeket nagyon betartani, hiszen alig van erőforrás: 40-50 év is eltelhet, míg valakit ellenőriznek.
Akik így gondolkodnak, azokat szeretném kiábrándítani, mert a felügyelőség nem ábécé- vagy adószám szerinti sorrendben végzi az ellenőrzéseket. Az éves munkaprogram összeállításánál széles körű elemző munkával határozzák meg az ellenőrzendő területet. A meghatározásban lényeges elemek:
- jogszabályváltozás esetén annak fogadtatása,
- a korábbi évek ellenőrzései által feltárt súlyos vagy gyakori jogsértések,
- egy-egy nemzetgazdasági ágazathoz, alágazathoz tartozó munkáltatók jogkövető magatartásának megítélése.
Ezen túlmenően még számos elemet mérlegelnek, de e cikk keretében nem tartom fontosnak ezek teljes felsorolását. Amivel szélesebb körűen kívánok foglalkozni, az a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.
A gazdasági élet szereplői sok esetben nem ismerik kellő mélységben az egyes jogviszonyok jellemzőit, vagy túlzottan a profitérdektől vezérelve döntenek egy-egy forma mellett, nem gondolva a reájuk leselkedő egyéb veszélyekre. Mivel jó néhány tapasztalatot gyűjtöttünk, ezért kimondható, hogy van olyan eset, amikor nagyon is tudatos a jogviszonyváltás. Főleg ha a munkáltató számára terhessé vált a munkaviszonyban történő foglalkoztatás.
A MUNKAVISZONY ISMÉRVEI:
- tradicionálisan az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél számára, annak irányítása alatt, rendszeresen munkatevékenységet végez,
- a munkavállaló általában a munkáltató telephelyén, annak eszközeivel, meghatározott munkakört ellátva tevékenykedik,
- a munkavállaló köteles jogszabályban meghatározott munkaidőben munkát végezni,
- a felek munkaszerződésben rögzítik - kötelező a munkába lépést megelőzően írásba foglalni - a törvényben meghatározott kritériumokat, így a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét. Ezenkívül számos más kérdésben is megállapodhatnak. Például a foglalkoztatás időtartamában (rész- vagy teljes munkaidő), a bérezés formájában (időbér, teljesítmény- vagy kombinált bér), a bérkifizetés napjában stb.,
- a munkáltató utasítási joggal rendelkezik a munkavégzés minden elemére (helyére, módjára, idejére) vonatkozóan,
- a munkavállaló köteles rendelkezésre állni, köteles a helyi szabályokat betartani,
- a munkajogviszonyt szigorú hierarchia - alá- és fölérendeltség - jellemzi,
- a munkáltató kizárólag a munkavállaló munkájának ellenértékét fizeti meg,
- a munkavégzés során felmerült költségeket a munkáltató megtéríti.
A VÁLLALKOZÁSI
JOGVISZONY ISMÉRVEI
E jogviszony jól elkülöníthető a munkajogviszonytól, hiszen a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó eredmény létrehozására (tervezésre, kivitelezésre, átalakításra, üzembe helyezésre stb.) vállal kötelezettséget. A megrendelő is kötelezettséget vállal a szolgáltatás átvételére, a díj kifizetésére. A vállalkozó a munkáját szabadon szervezi meg, osztja be a határidők és egyéb feltételek figyelembevételével (általában alvállalkozókat is igénybe vehet, kivéve ha a megrendelő ezt megtiltja). A megrendelő utasításai szerint végzi el a munkát, de ezen utasítások a munkaszervezésre nem terjedhetnek ki. A vállalkozó független a megrendelőtől, nincs alá-fölé rendeltségi viszony, a vállalkozói díj magába foglalja a munka ellenértékét és az eredmény előállítása során felmerült költségeket (a felmerülő költségeket a vállalkozó megelőlegezi). Szóban vagy írásban kötött vállalkozási szerződés alapján történik az együttműködés.
A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY ISMÉRVEI
A munkajogviszony és a megbízási jogviszony elhatárolása már nehezebb feladat, mint a munkajogviszony és a vállalkozási jogviszony megkülönböztetése. A megbízás sok esetben ügyviteli tevékenységre szól, a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításai alapján és érdekének megfelelően eljárni. A megbízott kötelezettséget vállal valamely cél érdekében, de nem ígéri, hogy a tevékenysége eredménnyel fog járni. Ennek megfelelően:
- a megbízott vállalja a rábízott ügy gondos ellátását,
- a megbízott maga osztja be munkáját, idejét, amely az ügy ellátásához igazodik,
- a megbízó és megbízott között nincs alá- és fölérendeltségi viszony,
- a megbízott általában személyesen látja el a feladatát, de más személyt is megbízhat a munkavégzéssel,
- szóban vagy írásban egyaránt köthető megbízási szerződés.
Nézzük meg közelebbről, hogy ki mit veszít - esetleg nyer -, ha nem a valós tények, a valós akarat alapján jön létre a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony. A munkaügyi felügyelők ellenőrzéseik során több területen tártak fel szabálytalanságot, színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást.
Fontos lenne pontosan meghatározni - itt a Munka Törvénykönyvére gondolok - a munkaviszony ismérveit és ezzel is egyértelművé tenni e jogviszonyt. A szerződés szabadsága nem sértheti a szándék szabadságát, nem vezethet megtévesztéshez. Mit is veszíthet a munkavállaló olyan esetben, ha akarata ellenére vállalkozó lesz? A ledolgozott évek nem számítanak munkaviszonynak; ha megszűnik a szerződés, a foglalkoztatás - mivel addig önfoglalkoztató volt - nem jár részére munkanélküli-ellátás; nem jár részére szabadság, közlekedési költségtérítés, munkaruha, tehát magáról kell gondoskodnia; a tb-járulékot, a szja-t fizetnie kell a vállalkozási díjból; a jogviszony megszűnése esetén nem jár felmondási idő, nincs végkielégítés.
A munkáltató előnye jól érzékelhető: nemcsak a munkabér és terhei kifizetésétől menekül meg, hanem számos más felelősségtől is. Például a megrendelés csökkenése esetén a szerződés lejártával megszűnik a felek közötti jogviszony; kevés kivételtől eltekintve nem tartoznak felelősségi körébe a munkabalesettel járó terhek, kockázatok; nem kell a létszámleépítés anyagi és erkölcsi hatásait viselnie.
A színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás a legsúlyosabb jogsértések közé sorolható, a munkaügyi felügyelő nem csak feltárja a jogellenes magatartást, hanem köteles intézkedni ennek megszüntetésére. A munkaügyi ellenőrzési törvény alapján ha több főt érint a jogsértés, akkor az eljáró felügyelő kétféle intézkedést tehet:
- a foglalkoztatót határozattal kötelezi a jogellenes gyakorlat megszüntetésére, vagy
- a felügyelőség igazgatója felé javaslattal él munkaügyi bírság kiszabására.
Ha a foglalkoztatónál egyéb jogsértést - a munkaviszonyban állóknál - nem tapasztal, akkor a bírság összege 50 ezer és 1 millió forint közé eshet. Ha több joghelyet is megsértett a munkáltató, a bírság összege 3 millió forintig terjedhet. A felügyelő szabálysértési eljárást is lefolytathat az 1999. évi LXIX. törvény alapján és legfeljebb 100 ezer forint büntetést alkalmazhat az elkövetővel szemben. Fontos megemlíteni, hogy a szabálysértési bírság minden esetben a természetes személyt terheli és azt nem a gazdálkodó szervezet köteles befizetni.
KETTŐS JOGVISZONY
A jogsértések között az is előfordul, hogy a munkát végző személyt kettős jogviszonyban foglalkoztatják. Vagyis munkaviszony keretében 6-8 órában, majd további feladatokkal bízzák meg a munkát végző személyt megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel. Néhány kivételtől eltekintve ez jogsértő magatartás, hiszen az esetek többségében a túlmunka szabályainak kijátszására irányul. A foglalkoztató a Munka Törvénykönyvében meghatározott négy egymást követő napon történő túlmunkavégzés korlátozása, vagy az éves túlórakeretre vonatkozó szabály megtartása alól akar ezzel kibújni, természetesen pótlékok meg nem fizetésével.
Papp István
ÖSSZEFOGLALÓ
- a munkaügyi felügyelő jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére,
- a színlelt, de leleplezett szerződéssel történő foglalkoztatás súlyos jogsértésnek minősül,
- a munkaügyi ellenőrzés mindig a végzett munka formája, tartalma, a szerződő felek célja alapján dönt a jogviszony megítélésénél,
- a foglalkoztató felelős a jogviszony betartásáért, ezért neki is kell a kirótt munkaügyi bírságot befizetnie.
