Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU különböző intézményeinek megbízásából több vizsgálat is készült már a könyvvizsgálók egységes piacon betöltött pozíciójáról. A legismertebbek ezek közül az 1996-os Maastricht Accounting and Auditing Research Centre által készített úgynevezett MARC-jelentés és a szintén 1996-os Zöld Könyv (Green Paper), melyre száznál több hivatalos reakció érkezett európai szakértőktől, s melynek nyomán az Európai Bizottság 1996. december 5-6-án "Könyvvizsgálók szerepe, pozíciója és felelőssége" címmel konferenciát hívott össze.
Az itt összegyűlt szakértők egyetértettek abban, hogy az EU-nak közösségi szinten kell megvalósítania a könyvvizsgálat ellenőrzését, szabályozását. A konferencia - azonos címet viselő - vitaanyaga a Fédération des Experts Comptables Européens szerkesztésében jelent meg, s szintén kulcsfontosságú megállapításokat tartalmaz e témakörben.
1997. február 26-án a Gazdasági és Szociális Tanács tárgyalt a Zöld Könyvben foglaltakról, és megállapította, hogy az - a nemzetközi szabványokkal összevetve - alapját képezheti a magas szintű és összehasonlítható EU-standardok kialakításának. 1998. január 15-én hozott az Európai Parlament egy olyan határozatot, amelyben nagyrészt a Zöld Könyv által tett javaslatok szerepelnek. Ebben elismerte a könyvvizsgálók szerepének fontosságát az egységes piac működőképességének szempontjából, illetve annak a követelménynek a jogosultságát, hogy ne legyenek jogi akadályai a határokon átnyúló könyvvizsgálatnak sem.
KIK IS AZOK
A KÖNYVVIZSGÁLÓK?
Könyvvizsgálón a cikkben olyan személyt avagy társaságot értünk, amely jogosult a jogszabályok által kötelezően előírt könyvvizsgálatok elvégzésére. Ezek a jogszabályok (azaz EU-direktívák) a következők:
- az 1978. július 25-én kelt negyedik direktíva (n° 78/660/EEC, OJEC, 1978. augusztus 14.), amely az első cikkében meghatározott vállalattípusok éves beszámolóiról szól
- a konszolidált könyvvitelről szóló 1983. június 13-i hetedik direktíva (n° 83/349/EEC, OJEC n° L 193, 1983. július 18.)
- a biztosítótársaságok könyvviteléről szóló 1991. december 19-i direktíva (n° 91/674/EEC, OJEC n° L 374, 1991. december 31.)
- az 1985. december 20-i keltezésű, úgynevezett "UCITS"-direktíva (n° 85/611/EEC, OJEC n° L 375, 1985. december 31.), amely a pénzintézetek, biztosítótársaságok és befektetési alapok kötelező könyvvizsgálatáról szól.
- a negyedik és hetedik direktíva első cikkét módosító 1990. november 8-i konszerndirektíva (n° 90/605/EEC) a nyilvános vagy magántulajdonú korlátlan felelősségű társaságokból álló holdingok könyvvizsgálatáról.
Öt országban (Dánia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Nagy-Britannia) nem létezik a kötelező könyvvizsgálókra vonatkozó külön jogszabály, itt tehát a polgári törvénykönyv előírásai az irányadóak. Olaszországban a könyvvizsgálókra csak a külön jogi szabályozás vonatkozik (a Ptk. nem), a többi kilenc tagországban pedig az általános magánjogi szabályozás mellett egy specifikus - a könyvvizsgálói tevékenységet érintő - is hatályban van.
Franciaország és Finnország kivételével az összes tagországban a vizsgált társasággal kötött szerződésben foglaltakért felel a könyvvizsgáló. A francia felfogás szerint a könyvvizsgáló közérdekű munkát végez, tehát nem a szerződés, hanem törvények és jogszabályok alapján ítélhető meg tevékenysége. Finnországban elvileg a szerződésben foglaltak is irányadóak, de ennek jelentősége a gyakorlatban nem túl nagy, mivel a könyvvizsgálói törvény (Tilintarkastuslaki - TTL) igen széles hatókörű. Egyetlen kivétel van: ha a vétkes könyvvizsgálót személyesen nevezték ki, de egy könyvvizsgáló cég tagjaként dolgozott, felelősségét nem a TTL, hanem kizárólag a szerződés alapján kell megítélni. Németországban, Írországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában a vétkes könyvvizsgáló mind a szerződés, mind a magánjog alapján felelőssé tehető, míg Belgiumban valamelyik szerződő fél a polgári jog nyújtotta védelemmel is élhet, ha a szerződés keretein túlmutató hanyagságot tud bizonyítani. Harmadik - a szerződésben nem szereplő - fél minden országban a magánjogi keretek közt léphet fel a szerződésben le nem írt esetekből eredően őt ért károk elleni jogorvoslatért
KI LEHET FELPERES?
A könyvvizsgáló által vizsgált társaságnak az unió összes tagországában jogában áll a könyvvizsgáló ellen peres eljárást kezdeményezni, Ausztriában és Németországban pedig e társaságon kívül a tulajdonában álló vállalatoknak is. Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Luxemburgban, Olaszországban, Portugáliában és Svédországban a kár meglétének bizonyítottsága esetén bárki kártérítési igénnyel léphet fel a könyvvizsgálóval szemben. Nagy-Britanniában, Írországban és Spanyolországban azonban e külső - harmadik - félnek azt is bizonyítania kell, hogy a könyvvizsgáló előzetesen vállalta a felelősséget ezekért az őt ért károkért. Franciaországban a bejegyzett részvényesi szövetségek a befektetők nevében is eljárhatnak, ez azonban a szigorú feltételek miatt a gyakorlatban ritkán történik meg. Portugáliában elvileg szintén lehetséges lenne ilyen kollektív fellépés, erre azonban mindeddig nem volt példa. Itt, valamint Spanyolországban és Nagy-Britanniában csak a részvényesek pereskedhetnek a vizsgált vállalat nevében, míg Olaszországban és Luxemburgban a részvényeseken kívül a hitelezők is. A többi tagországban a kollektív fellépés nem megengedett.
Ha a vizsgált vállalat csődbe jutott, a felszámolóbiztos fogja képviselni a perben. Ausztriában, Dániában, Görögországban, Írországban, Nagy-Britanniában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban a csőd nem befolyásolja egy harmadik fél jogait. A többi tagállamban csak a hitelezőket képviselő felszámolónak van joga pert kezdeményezni. Abban az esetben azonban, ha a könyvvizsgáló hibája nem a vizsgált társaságnak, hanem a hitelezőknek vagy egyéb harmadik félnek okozott kárt, ők közvetlenül is feljelenthetik a könyvvizsgálót.
Nagy-Britanniában több precedensértékű ítélet is született a könyvvizsgálók felelősségéről. A legelső ilyen az 1964-es Hedley Byrne kontra Heller-ügy, ahol a felsőház (House of Lords) úgy vélte: az a személy, aki saját hanyagsága miatt olyan állításokat tesz, amelyek másnak anyagi veszteségeket okoznak, akkor is felelősséggel tartozik utóbbinak, ha köztük semmilyen szerződés nincs - feltéve, hogy "viszonyuk különleges".
A második a Caparo Industries Plc kontra Dickman ([1990] AC 605, House of Lords)-per. Itt a felperes részvényeket vásárolt az auditált vállalatban röviddel azelőtt, hogy annak éves beszámolóját nyilvánosságra hozták volna, majd miután ez megtörtént, újabb papírokat vett, állítása szerint a beszámoló adataira hagyatkozva. Azzal érvelt, hogy mivel a könyvvizsgálóknak előre tudniuk kellett volna - mivel a vállalat köztudottan ki volt téve felvásárlási ajánlatoknak -, hogy egy potenciális befektető az ő jelentésükre alapozva hozhatja meg döntését, és mivel a felperes már akkor is részvényes volt a vállalatban, amikor a második részvényvásárlását tette, fennállt az a szükséges "különleges viszony", amely esetén a könyvvizsgálóknak gondossági kötelezettségük van.
A felsőház elutasította ezt az érvelést. Úgy vélték, a könyvvizsgáló azon felelősségét, amit a jelentés elkészítésével visel, behatárolja a jelentéskészítés tényleges célja. Márpedig - ahogy a társasági törvény írja - ez a cél az, hogy a részvényeseket a vállalat irányításában, nem pedig egyéni döntéseik (mint például részesedésszerzés a vállalatban) meghozatalában támogassa.
A Caparo-ügy konzekvenciája, hogy a könyvvizsgálónak - különleges esetektől eltekintve - nincs gondossági felelőssége a részvényesekkel mint a vállalat egyéni befektetőivel szemben és még kevésbé a vállalatban tulajdonnal nem rendelkező, de abba befektetni szándékozókkal (jellemzően hitelezőkkel, kezesekkel, munkavállalókkal) szemben. A felsőház ezt a precedenst alkalmazta az 1990-es Al Saudi Banque kontra Clarke Pixley perben, ahol azt az ítéletet hozta, hogy a könyvvizsgáló nem tartozik felelősséggel annak a banknak, amely kölcsönt nyújtott a vizsgált vállalatnak. Benjamin Cardozo amerikai bírót idézték, aki ezt mondta: "a különleges viszony kritériuma nélkül a könyvvizsgáló felelőssége korlátlan összegre, korlátlan ideig és korlátlanul sokakkal szemben állna fenn".
AZ ALPERESEK
A kijelölt könyvvizsgáló - legyen bár egyéni vagy vállalati - az összes tagállamban perbe fogható. Ha a könyvvizsgálatot egy cég végzi, a végső jelentést aláíró személy a céggel közösen és egyénileg is felelős. Az alvállalkozók felelősségre vonása mindenhol nehézségekbe ütközik: vagy egyáltalán nem tehetők felelőssé, vagy a megbízást adó könyvvizsgáló felelőssége az elsődleges. Két kivétel van csak ez alól az általános szabály alól: Írország, ahol csak egyetlen egyén vagy cég jelölhető ki a kötelező könyvvizsgálat elvégzésére, és Hollandia, ahol nincs előírva, hogy - a könyvvizsgáló cég nevében - egy természetes személynek is alá kell írnia a jelentést. A több cég által közösen végzett könyvvizsgálat minden tagországban lehetséges, ekkor az egyes könyvvizsgálók általában együtt és külön-külön is felelőssé tehetők elvégzett munkájukért, de van, ahol - bizonyos feltételekkel - lehetséges felelősségüknek az elvégzett munka arányában történő megosztása. Jelenleg Dánia, Franciaország, Írország és Svédország teszi ez utóbbit lehetővé.
A konszolidált számlák vizsgálata esetén néhány ország joga megengedi, hogy ne ugyanaz a személy (illetve cég) legyen az anyavállalat és a leányvállalat(ok) könyvvizsgálója. Ebben az esetben az anyavállalat könyvvizsgálója az összes konszolidált számla vizsgálatáért és a leányvállalatok könyvvizsgálói jelentésében foglaltakért is felelős. Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban nem terheli felelősség abban az esetben, ha a leányvállalatok könyvvizsgálatának adataira jóhiszeműen és a tőle elvárható megfelelő elővigyázatossággal támaszkodott, Ausztriában pedig akkor, ha ellenőrizte, hogy a leányvállalatokat az országban hatályos elveknek megfelelően auditálták. Ezen esetekben tehát csak a leányvállalat könyvvizsgálója tehető felelőssé. Az anyacég és a tulajdonában álló cégek könyvvizsgálói együttesen felelősek, ha mind a ketten hibáztak saját vizsgálatuk során. Finnországban, Dániában és Svédországban az anya- és a leányvállalat auditját ugyanannak a személynek (illetve cégnek) kell végeznie, azaz - logikus módon - ő felel az összes számla vizsgálatáért.
(Folytatjuk)
B. A.
Forrás: az Európai Bizottság XV/98/10/D jelű nyilvános pályázatára készült a "Tanulmány a könyvvizsgálók jogi felelősségi rendszereiről a könyvvizsgálói szolgáltatások egységes EU-piacának jövője szempontjából". (Elkészítésének célja annak meghatározása volt, hogy a tagállamok jogrendszereinek különbözősége milyen mértékben jelentheti akadályát a könyvvizsgálói szolgáltatások egységes EU-n belüli piaca kialakulásának".)
ELFOGADOTT KÖNYVVIZSGÁLÓI
KÉPESÍTÉSEK*
Ausztria Buchprüfer
Wirtschaftsprüfer
Belgium Réviseur d'entreprise (Bedrijfsrevisor)
Dánia Registreret Revisor
Statsautoriseret Revisor
Finnország Kauppakamarin Hyväksymä Tilintarkastaja
Keskuskauppakamarin Hyväksymä Tilintarkastaja
Franciaország Commissaire aux comptes
Görögország Elenktis
Hollandia Accountants-Administratieconsulent
Registeraccountant
Írország Registered auditor
Luxemburg Commissaire aux comptes
Réviseur d'entreprises
Nagy-Britannia Registered Auditor
Németország Vereinigter Buchprüfer
Wirtschaftsprüfer
Olaszország Revisore contabile
Portugália Revisor oficias de contas
Spanyolország Auditor de cuentas
Svédország Godkänd Revisorer
Auktoriserad Revisorer
*az EU-direktíváknak megfelelően
A KÖNYVVIZSGÁLÓK FELELŐSSÉGE AZ EGYES TAGORSZÁGOKBAN
Ország Ki felelős? Van-e törvényileg meghatározott korlátja a könyvvizsgáló Mennyi ideig terheli felelősség a könyvvizsgálót?
felelősségének, illetve határozható-e meg ilyen a szerződésben?
Ausztria Nemcsak a könyvvizsgáló, hanem munkatársai A felelősség korlátlan és át nem ruházható, de auditonként A kár felmerülésétől számított öt éven belül
és - a nem egyéni könyvvizsgálat esetén - legfeljebb 5 millió schillinges (363 364 eurós) összegig terjed. tartozik felelősséggel.
a könyvvizsgáló cég törvényes képviselői is
közvetlenül felelősek.
Belgium A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) terheli Törvényi korlát nincs, és a szerződésben (vagy külön 5 évig.
felelősség + a jelentést aláíró személy(ek)et megállapodásban) sem korlátozható a kártérítés összege,
és munkatársaikat is. illetve a könyvvizsgáló felelősségi köre.
Dánia A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) terheli Törvényi korlát nincs, de a szerződésben megszabható 5 éven belül tehető meg ellene a feljelentés,
felelősség, az auditban megbízás alapján a kárösszeg határa. Egy ilyen - esetleges - limitálás ez az időtartam a szerződésben csökkenthető.
alvállalkozóként közreműködőket nem. harmadik félnek okozott kárra nem vonatkozhat.
Finnország A könyvvizsgáló (egyéni vagy cég) felelős. Törvényi korlát nincs, és - bár elméletileg lehetséges volna - A jelentés aláírásától számított 3 éven belül, ha a felperes
Emellett az aláíró felelős a munkatársak által nem szokás limitálni a könyvvizsgáló kártérítési a vizsgált cég, illetve a kár keletkezésétől számított
okozott károkért is, de ez utóbbiak nem kötelezettségének fokát. 10 éven belül, ha a felperes egy harmadik fél.
vonhatók felelősségre. Ha az auditor egy könyv-
vizsgáló cégnél dolgozik, a cég csak a szerződésben
meghatározott mértékben felelős a károkért.
Franciaország A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) és a Törvényi korlát nincs és a szerződésben sem köthető ki. A kár felmerülésétől számított 3 éven belül.
jelentés aláíróját terheli felelősség,
a munkatársakat nem.
Görögország A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) terheli A bejegyzett könyvvizsgálók felelősségének értékhatára a A szerződésben nem korlátozható a felelősség.
felelősség (az alvállalkozók által okozott kárért is). következő két összeg közül a nagyobbik: A vizsgált cég 2 éven, harmadik fél a kár felfedezését
A jelentés aláírója is felel. - a legfelsőbb bíróság elnöke éves fizetésének ötszöröse követő 5 éven belül, de legfeljebb 20 évvel a káresemény
- a könyvvizsgáló előző pénzügyi évben szerzett teljes bekövetkezése után jelentheti fel.
díjbevételének összege.
Hollandia A szerződésben foglaltak betartásáért csak Törvényi korlát nincs, szerződésben viszont kiköthető. A kár felfedezését követő 5 éven belül, de legfeljebb
a könyvvizsgáló (egyéni vagy cég) felelős. Magán- 20 évvel a káresemény bekövetkezése után.
jogilag a jelentés aláírója és a munkatársak is.
Írország A könyvvizsgáló (egyéni vagy cég) Törvényi korlát nincs, és a felelősség szerződésben Hat évig a szerződés alapján és magánjogilag is.
és a munkatársak is felelősek. vagy külön egyezségben sem korlátozható.
Luxemburg A szerződésben foglaltak betartásáért csak Törvényi korlát nincs, szerződésben megállapítható, de A jelentés aláírásától számított 5 éven belül.
a könyvvizsgáló (egyéni vagy cég) felelős, de harmadik félre nem vonatkozhat.
magánjogilag a jelentés aláírója és a munkatársak is.
Nagy-Britannia A szerződésben foglaltak betartásáért a könyv- Törvényi korlát nincs, és a felelősség szerződésben vagy A kár felmerülését követő 6 éven belül.
vizsgáló (egyéni vagy cég) felelős, ha több cég külön egyezségben sem korlátozható.
végzi, mindegyikük. A munkatársakat nem, de
a jelentés aláíróját terheli felelősség.
Németország Könyvvizsgáló, asszisztensek és a könyvvizsgáló Nem limitálható és nem ruházható át, de vizsgálatonként A szerződésben foglaltakért 5,
cég képviselői. legfeljebb 2 millió márkás értékhatárig terjedhet. magánjogilag 3 évig tart a felelőssége.
Olaszország A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég), a jelentés Törvényi korlát nincs, és a felelősség szerződésben vagy külön A könyvvizsgálói kamara ellen a kár felfedezését
aláíróját és a munkatársakat is felelősség terheli. egyezségben sem korlátozható. követően 5 éven, a könyvvizsgáló cég ellen 10 éven
(ha a károsult a vizsgált cég) illetve 5 éven (ha a károsult
egy harmadik fél) belül tehető feljelentés.
Portugália A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég), a jelentés Törvényi korlát nincs, és a felelősség szerződésben vagy külön A kár felfedezésétől számított 5 éven belül
aláíróját, a könyvvizsgáló cég vezetőségét is egyezségben sem korlátozható. indítható eljárás.
felelősség terheli a vizsgált céggel és hitelezőivel
szemben, és elméletileg a jelentés elkészítésében
munkatársakat is (a gyakorlatban ez utóbbira még
nem volt példa).
Spanyolország A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) terheli Törvényi korlát nincs, szerződésben meghatározható ilyen, A szerződésben foglaltakért 15 éven, magánjogilag
felelősség, ha több cég végzi az auditot, akkor mind- de ez harmadik félre nem vonatkozhat. 1 éven belül kell kezdeményezni az eljárást.
egyiküket. A munkatársakat viszont nem terhelheti.
Svédország A könyvvizsgálót (egyéni vagy cég) és a jelentés Törvényi korlát nincs, és szerződésben sem határozható meg. A vizsgált társaság a káresemény pénzügyi évének
aláíróját terheli felelősség, a munkatársakat nem. végétől számított 5, harmadik fél pdig 10 éven belül
* tehet feljelentést ellene.
A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉG JOGI
HÁTTERE AZ EGYES ORSZÁGOKBAN
Ausztria Szerződéses felelősség: Handelsgesetzbuch 25. szekciója.
Magánjogi szabályozás: általános szabályok..
Belgium Specifikus, a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó szabályozás:
- az 1953. július 22-én kelt törvény 9bis cikkelye
- loi coordonnée sur les sociétés commerciales (" LCSC ") 64. cikkelye.
Dánia A felelősség általános szabályai, amelyekre a dán társasági törvény 141.
paragrafusa hivatkozik.
Finnország Specifikus felelősségi szabályok: a könyvvizsgálói törvény (TTL)
44. paragrafusa. A polgári törvénykönyv általános szabályai.
Franciaország Az 1966. július 24-i keltezésű társasági törvény 234. cikkelye
- amely nem más, mint a polgári törvénykönyv általános felelősségi szabályokról szóló 1382. cikkelyének alkalmazása - rendelkezik a könyvvizsgálók tevékenységéről.
Görögország A specifikus - csak a bejegyzett könyvvizsgálókra vonatkozó - szabályok, a 2190/20- as törvény és a 226/1992-es elnöki határozat. A közönséges (be nem jegyzett) könyvvizsgálókra a polgári törvénykönyv előírásai az irányadóak.
Hollandia Nincs specifikus szabályozás.
Írország Az általános polgári jogi előírásokon túl a könyvvizsgálói tevékenységet szabályozza az 1963-as
társasági törvény 163. szakasza és 1990-es módosításának 193. és 194. szakasza.
Luxemburg A polgári törvénykönyv 1142., 1382. és 1383. cikkelye írja elő a könyvvizsgálók
felelősségi körét.
Nagy-Britannia Csak az általános polgári jogi szabályok az irányadóak.
Németország A Handelsgesetzbuch 323. cikkelye szól a könyvvizsgálók szerződéses felelősségéről.
A Könyvvizsgálói Rendelet (Wirtschaftsprüferordnung ) szintén tartalmaz
ide vonatkozó előírásokat.
Olaszország A Könyvvizsgálói Kamaráról szól a polgári törvénykönyv 2407. cikkelye,
a könyvvizsgáló cégről pedig az - előbbi cikkelyre hivatkozó - 1998. február 24-i törvényi határozat 164. cikkelye.
Portugália A társasági törvény (Codigo das Sociedades Comerciais) 78., 81. és 82. cikkelye, a 487/99-es törvény 114. cikkelye, a Codigo de Mercado de Valores Mobiliarios 10. és a Codigo de Processo Tributario 13. cikkelye.
Spanyolország Specifikusan a könyvvizsgálói tevékenységről szól a 19/1998-as törvény 11. és 12. cikkelye,
az 1988. július 12-én kelt könyvvizsgálói törvény (Ley de Auditoria de Cuentas),
az 1990. december 20-i 1636/1990-es királyi dekrétum 42. és 45. cikkelye és az 1564/ 1989-es királyi dekrétummal jóváhagyott társasági törvény 211. cikkelye
Svédország A svéd társasági törvény 15. fejezetének 2. szekciójában található specifikus
könyvvizsgálói szabályozás.
