Sokáig aggódtak a luzitánok, ám végül mindkét szupersztárjuk (Figo és Ronaldo) pályára léphetett, kisebb sérüléséből, sikeresen felépülve. A kékeknél nem volt hiányzó, nekik inkább azért kellett óvatosnak lenniük, nehogy besárguljanak a játékosaik, a bírók általa terjesztett, kitartóan tomboló vb-járványban - ez ugyanis automatikus pauzát jelentett volna a következő meccs idejére.
Óvakodásnak nyoma sem volt a pályán, a felek ugyanis nem kímélték egymást, nagy iramban, indulatosan csaptak össze. A harci kedv körülbelül egy jó negyedóráig tartott ki ilyen volumenen, utána igencsak visszavettek a tempóból a fiúk.
Sajnos továbbra is él az edzők fejében a csak gólt ne kapjunk elve, ezért egy árva csatárt állítottak csatasorba, mindkét oldalon. Scolari egy remek tréner, de hát mindenkinek van valamilyen rögeszméje, ő például a makacs tények dacára arról képzeleg, hogy a gól elleni oltását ezúttal is megkapó Pauleta, valaha be fog találni az ellenfelek kapujába - legyen ez az ő bajuk. Domenech sem öntötte le kávéval a jegyzeteit, ezért semmi újat nem láthattunk fiaitól, bekkelést, antifocit, néhány kontrával.
FIgo és Maniche próbálkozott távoli lövésekkel, de gyermeteg próbálkozásaik nem adták fel a leckét Bartheznek. Tulajdonképpen semmi sem történt volna, az első félidőben, ha az uruguayi bíró nem fúj be ostoba módon egy vitatható, sőt nevetséges - a portugálok nem nagyon mosolyogtak - büntetőt, Henry rutinos színjátéka után.
Zidane nem hibázott, pedig a tizenegyes ölő Ricardo jó irányba mozdult a jobboldal felé, 0-1.
Innentől kezdve Figóéknak kellett támadniuk, ezt pedig köztudottan kedvelik a franciák, mert így kontrázhatnak, ha ugyan akarnak.
A második játékrészben nyüstölték egymást a fiúk becsülettel, de a védekező fél mindig ügyesebbnek bizonyult a támadónál.
Cristiano Ronaldo próbálkozott egy-két távoli lökettel, sistergős labdái pedig úgy felforrósodtak, hogy a nagy meleget nem kedvelő Barthez nem is merte megfogni egyiket sem elsőre, inkább ledobta a földre hűlni, vagy röplabdás mozdulattal feladott Figónak - pedig kesztyű is volt rajta, szerencséjére megúszta a paradicsom dobálást komédiája után.
A francia antifoci totálisan megfullasztotta a luzitánokat, akik csak szenvedtek a fegyelmezetten bekkelő rivális térfelén.
Azt már nem tudjuk meg, született volna-e gól, ha nincs a tizenegyes, de a látottak alapján az emóció a nemleges tartományhoz közelít.
Amilyen izgalmas és jó volt a másik elődöntő, ez annyira nem. Valakinek azonban innen is tovább kellett jutnia - a franciák pedig, nem is lesznek esélytelenek a fináléban.
