Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ugyan a versenyszféra foglalkoztatási szintjének dinamikus növekedésével idén sem számol a munkaügyi tárca, a napokban közzétett éves, több mint 7200 vállalkozás megkérdezésével készített reprezentatív munkaerő-piaci prognózisa szerint azonban idén már teljesülhet a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramban Brüsszelnek tett vállalás és a foglalkoztatottak aránya elérheti az 57 százalékot. A konvergenciaprogram alapján 2006-ban felülvizsgált terv 58,7 százalékra csökkentette a 2005-ben benyújtott, 2010-re eredetileg 63 százalékos foglalkoztatási ráta elérését vállaló tervet. (A lisszaboni programban az unió országai 2010-re a 70 százalékos foglalkoztatottság elérését vállalták.)
Lassan, de növelik a létszámot a cégek
Az SZMM adatai szerint 2002 és 2007 között mintegy 47 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a közszféra munkavállalóinak száma 47 ezerrel csökkent. A tárca szerint a következő három évben mintegy 55 ezerrel bővülhet a foglalkoztatottak száma, az Új Magyarország fejlesztési terv programjai eredményeképp pedig 2015-ig négy százalékkal bővül a versenyszféra foglalkoztatási szintje. Szakértők szerint azonban ehhez olyan, a támogatott időszak lejárta után is fenntartható programok szükségesek, amelyek tartósan hozzájárulhatnak a foglalkoztatás növeléséhez. Az első nemzeti fejlesztési terv tapasztalatai alapján még van min javítani, többek szerint ugyanis a kifutó programok miatt újra munkanélkülivé válók is hozzájárulhattak a munkanélküliség tavaly év végi megugrásához. Ráadásul a cégek csak kismértékben tudták megvalósítani a tavalyi munkapiaci prognózisban előre jelzett létszámbővítési szándékaikat. Amíg a 2007-es prognózis adatfelvételekor 33 ezer fős létszámigényről, és a közszférából elbocsátottak elhelyezkedését is figyelembe véve 20-25 ezer új munkahely létesítéséről adtak számot, addig a KSH első 11 havi adatai szerint mindössze ötezer új álláshely létesült 2007-ben. Igaz, a 2006-os felmérésben is mintegy 28 ezres bővítést prognosztizáltak a vállalkozások, amiből aztán tízezres lett - jegyezte meg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az SZMM és az MKIK GVI által közösen készített elemzés ismertetésekor.
A 2008-as előrejelzés szerint folytatódik a bővülés a versenyszféra foglalkoztatásában. Amíg 2007-re a cégek 60 százaléka számolt változatlan létszámmal, 26 százalékuk bővüléssel és 15 százalékuk leépítéssel, addig idén a vállalkozások 67 százalékánál várhatóan nem változik a dolgozók száma, csaknem negyedük számol bővüléssel és 9 százalékuk elbocsátással. Csökkent ugyanakkor a felvenni szándékozott létszám is, így a prognózis szerint nemzetgazdasági szinten 3-4 ezres nettó munkahelybővülés jöhet össze. Nagyobb arányú bővítéseket továbbra is csak a külföldi tulajdonú vállalatok terveznek (41 százalékuk számolt be ilyen elképzelésről), míg a magyar cégek 21 százaléka jelzett felvételt. Az idén a cégek előrejelzése szerint várhatóan leginkább az iparban nő majd a létszám, a vállalkozások 29 százaléka számolt be bővítési tervekről, a szolgáltatásoknál 22, a mezőgazdasági vállalkozásoknál pedig 14 százalékos az arány. A létszámfelvétel mértéke alapján azonban a prognózis szerint 2008-ban az iparban - hasonlóan az építőiparhoz, a kereskedelemhez és a szolgáltatószektorhoz - csak minimálisan bővül a foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságban pedig további leépítésekre kell számítani.
Több ágazatból is hiányzik a munkaerő
A prognózis szerint nemzetgazdasági szinten a vállalkozások többségénél nem okoz gondot a munkaerőigény kielégítése, azonban a tavalyihoz képest jelentősen - kilencről 15 százalékra - nőtt a tartós munkaerőhiányra panaszkodó cégek aránya. A vállalatok szerint a versenyszférában mintegy 23 ezer tartósan betöltetlen álláshely van, a legtöbb továbbra is az építőiparban, ahol hét százalékkal bővülhetne a foglalkoztatás, ha valamennyi üres helyre találnának megfelelő munkaerőt.
Tartós munkaerőhiánnyal küzd a feldolgozóipar, a szállítás és a távközlési ágazat is: a cégek 21,4, illetve 19,7 százaléka számolt be ilyen problémáról. Ugyancsak az átlagosnál nagyobb mértékben jelentkezik a probléma a dinamikusabban fejlődő és a nagyvállalati körben. A 250 főnél többet foglalkoztató cégek 35, a létszám felvételét tervezők 36,6, a külföldi társaságok 35,3, valamint az exportra termelő vállalatok 38,6 százaléka jelzett munkaerőgondokat. A betöltetlen álláshelyek 53 százalékára szakképzett fizikai, míg egyharmadára szakképzetlen munkaerőt várnak. A kielégítetlen kereslet mindössze 14 százaléka irányult szellemi, elsősorban felsőfokú végzettségű munkavállalókra. Eszerint továbbra sem sikerült érdemben összehangolni a gazdaság munkaerőigényét és az iskolarendszer vagy a felnőttképzés kibocsátását, noha a gazdasági szereplők az elmúlt öt évben folyamatosan jelezték gondjaikat, és ugyan sok vita után, de elindult a szakképzés reformja is.
Nyitottak a fiatalok felé
Kedvező változás, hogy a cégek tavaly az előrejelzésben szereplőnél több pályakezdőt alkalmaztak: amíg 2006 végén a vállalatok 23 százaléka tervezte, hogy fiatalokkal bővít, addig a 2008-as prognózis felvételekor 34,6 százalékuk számolt be erről. Az idén a cégek 28 százaléka fontolgatja kezdők felvételét: a nagyvállalati szektorból a megkérdezettek 72,6 százaléka számolt be ilyen tervekről, szemben a kisvállalatok 15,5 százalékos arányáról. A pályakezdőkben bízók válaszai alapján a tervezett bővítések nagysága 2008-ban a statisztikai állományi létszám 1,5 százalékát teszi ki.
A prognózis szerint idén változatlan marad a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek száma: tavaly 5,9 százalékuk tette ezt, a kölcsönzött létszám pedig az érintett cégeknél elérte a létszám 16 százalékát. Az idén a megkérdezettek 1,7-1,7 százaléka tervezi növelni, illetve csökkenteni a kölcsönzött kontingens számát. Tavaly a külföldieket alkalmazó vállalkozások aránya a 2006-os 20 százalékról 16 százalékra esett vissza, az idén másfél százalékkal nő az ilyen cégek aránya, a versenyszférában foglalkoztatott külföldiek létszámával kapcsolatos előrejelzés valamennyi vállalati kategóriában stagnáló vagy kismértékű, egyszázalékos csökkenést prognosztizál. Mindemellett a külföldieket foglalkoztató cégek 7,4 százaléka kívánja növelni és 4,8 százaléka csökkenteni a külföldi munkavállalók számát 2008-ban. Úgy tűnik, Magyarország elszalasztotta az EU legutóbbi bővítésekor kínálkozó lehetőséget, hogy olcsó munkaerővel pörgesse föl egy kicsit a gazdaságot - véli Parragh.
