Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új Országos Képzési Jegyzék 2008. októberi bevezetésével átalakul a felsőfokú szakképzés rendszere is: a nagyobb összefüggő - minimum három hónapos - szakmai gyakorlat teljesítése egyes szakmáknál kötelező, a többinél pedig választható lesz a mintegy 70 képesítés megszerzéséhez. Emellett jövő szeptembertől az új OKJ-szakmák indítása után kötelező lesz minden szakmában az idegen nyelv vagy a szakmai idegen nyelv tanulása és gyakorlása is, bár a nyelvvizsga nem lesz a szakmai vizsga előfeltétele. Az elmúlt években a felsőfokú szakképzésben tanulói és hallgatói jogviszonnyal részt vevők közül előbbiek száma jóval nagyobb arányban nőtt. Ez azonban a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása, valamint az egyes képzésszintek finanszírozott létszámaránya miatt gyorsan megváltozhat. A munkapiac igényeinek jobban megfelelő gyakorlatot adó képzést már régóta sürgetik a vállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pedig ugyancsak évek óta hangoztatja, hogy a képzés tartalmi átalakítása mellett ezt csak a cégeknél töltött gyakorlat hozhatja meg. Ezt pedig minden fél megelégedésére legjobban az iskolarendszerű szakképzésben már működő tanulószerződéshez hasonló rendszer működtetésével lehet elérni - mondta lapunknak Szilágyi János, az MKIK oktatási és szakképzési kollégiumának titkára.Átnézik az új OKJ-s szakmákatEzért a kamara az oktatási tárcával és az Akkreditált Felsőfokú Szakképzés Kollégium Egyesülettel közösen dolgozik a hallgatói szerződés intézményrendszerének kialakításán, a tervek szerint 2008-tól részlegesen, majd a tapasztalatok alapján 2010-től a felsőfokú szakképzés egészében. Ehhez persze nemcsak az intézményrendszer kialakítására van szükség, hanem az új OKJ-s szakmák felülvizsgálatára, a nem keresett és munkaerő-piaci szempontból nem indokolt szakmák törlésére, szükség szerint újabb felsőfokú szakmák programjainak kidolgozására. Egy 2005-ös felmérés szerint ugyanis a régi OKJ-ban szereplő mintegy 68 felsőfokú képesítésből 16 szakon - melyre a legtöbb oktatási intézmény kérte és kapta meg az indítási engedélyt - folyt az összes képzés 65 százaléka, több mint 15 szakon pedig nincs vagy csak egy helyen van képzés. Mivel a felsőfokú szakképzés szervezésében a felsőoktatási intézmények mellett szakközépiskolák is részt vesznek, az oktatók is a két intézménytípus sajátosságait testesítik meg, és eltérő a teljesítmények értékelése is. Ez a képzéstípus moduláris szerkezetében és kimeneti követelményének meghatározásában új elemeket, módszereket, tanítási formákat követelne, de eddig ezt sem a felsőoktatásban, sem a szakképzésben nem alkalmazták. Szükség lenne a tanárok, gyakorlati oktatók továbbképzésére is, például a lemorzsolódó diákok számának mérséklése érdekében. Az oktatási tárca adatai alapján készített összesítés szerint ugyanis a képzésbe belépett és bizonyítványt szerzett diákok aránya alig 35 százalék.Igaz, még a munkaerőpiac sem tudta igazán beárazni a felsőfokú szakképesítéseket. Ezen azonban a kamara szerint a hallgatói szerződés rendszere, a cégeknél végzett gyakorlat segíthetne, mivel így a gyakorlati képzést vállaló gazdálkodók képet kaphatnának arról, hogy a tanulók milyen tudással kerülnek ki a munkapiacra. Emellett a gyakorlat és a tanuló teljesítményének értékelése mellett a vállalkozásoknak módjuk lenne a képzés tartalmáról is véleményt mondani, iskolai fogadókészség esetén pedig alakítani is azt. Szerződéskötés előtt a területileg illetékes kamara, valamint az oktatási intézmény szakértői ellenőriznék, hogy a hallgató, tanuló által kiválasztott gyakorlati hely megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, majd a cég és a tanuló között létrejött szerződést - melyben szerepel a gyakorlat pontos időtartama is - regisztrálják, és ezzel érvényesítik az integrált szakképzési informatikai rendszerben. Szerződéses viszonyokA szerződésnek tartalmaznia kell a diák kötelezettségeit, jogait és juttatásait is. A szerződés megkötésével a hallgató társadalombiztosítási értelemben véve biztosítottá válik, ezért magánnyugdíj-pénztári taggá kell válnia. Emellett a szerződés szerint évente tíz nap betegszabadság jár neki, amely alatt a pénzbeli juttatásának háromnegyede illeti meg. A hallgatónak a szerződés értelmében kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás - amely a képzés teljes időtartamára, így az iskolai szünetek idejére is megilleti - mindig a hónap elején érvényes minimálbér legkevesebb 20 százaléka. Ez 2004 óta a legkisebb bér 50 százalékáig adómentes jövedelemnek minősül. Ezenfelül ugyancsak a minimálbér 20 százalékának megfelelő kiegészítő juttatást kaphatnak azok, akik hiányszakmában tanulnak és hallgatói szerződéssel vannak szakmai gyakorlaton. A gazdálkodóknak emellett a gyakorlati oktatás napjain vagy kedvezményes étkezést, vagy az étkezéshez természetbeni hozzájárulást, valamint az azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozókhoz hasonlóan munkaruhát, védőitalt és egyéni védőeszközöket kell biztosítaniuk.Egyeztetnek a munkatervrőlMindezt a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatja a vállalkozás, ahogyan az oktatók bérét, a hallgató által felhasznált anyagok és meghatározott összegig az adminisztráció költségét is. A pénzbeni juttatások után fizetendő járulékokkal együtt - az idei 65 500 forintos minimálbérrel számolva - egy hallgató 16 899 forintba kerül havonta a vállalkozásnak. A gazdálkodó és a képző intézmény a szerződéskötést követően megegyezik a tanuló gyakorlati ideje alatt teljesítendő feladatokat rendező munkatervről. A gyakorlat megkezdése előtt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, munka- és tűzvédelmi oktatáson is részt kell vennie. A diáknak a gyakorlat alatt munkanaplót kell vezetnie, amely később, a gyakorlat értékelésekor is szerepet kap. A rendszerben nemcsak a hallgatói tudást és teljesítményt értékelik a cégek, hanem a képzési programot, valamint a képző intézménnyel való együttműködést is.
