Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző években - uniós támogatással létrehozott - 16 térségi integrált szakképző központnak (tiszk) is át kell alakulnia 2010-ig annak érdekében, hogy fenntartóik 2010. január elseje után is jogosultak legyenek fejlesztési támogatás igénybevételére - derül ki a szak- és felnőttképzés reformját szolgáló, főbb elemeiben szeptember elsejétől hatályos törvénymódosításból. Az újfajta modellnek megfelelő tiszkek pedig pályázhatnak az Új Magyarország fejlesztési terv Társadalmi Megújulás (TAMOP) és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok (TIOP) keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzésfejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre. A július 10-én kihirdetett új jogszabály megszabja, hogy az eddigi laza társulási mód helyett a képzést folytató intézmények, valamint az intézmények fenntartói milyen formában működhetnek együtt a jövőben, illetve csak ennek megfelelőek hozhatók létre. A korábban létrehozott tiszkek esetében nincs ugyanis jogi személyiséggel bíró, a működésért felelős fenntartó, ezért finanszírozásukban sok a bizonytalanság, valamint képzési struktúrájuk alakításában sem kapnak jelentős szerepet a gazdaság szereplői. A kormányzati remények szerint az új szabályozással létrejöhet a szakképző intézmények és az intézményfenntartók döntéseinek integrációja, a képzés struktúráját pedig jobban hozzáigazíthatják a munkaerő-piaci igényekhez. Mindez pedig a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy az eddigieknél hatékonyabb lesz a pályaorientáció és a pályakövetés.A fenntartók intézményesített együttműködése a szakképzésben részt vevő csaknem 375 ezer tanuló 80 százalékának koordinált szakmai oktatását teszi lehetővé. A régiók szakképzésének szakirány és létszám szerinti koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (rfkb) oldják meg, alapvető szerepük lesz a szakképzés-fejlesztési források elosztásában is. A törvénymódosítás nyomán e bizottságok összetétele is változik, működésükbe nagyobb beleszólást kapnak a gazdaság szereplői, és mindezt a gazdasági kamarák által delegált társelnök személye is erősíti.A remények szerint a szabályozás révén tényleges integráció valósulhat meg. Lehetséges lesz például a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartása, azaz az intézmény-összevonással megvalósuló tényleges intézményintegráció. A fenntartók a gazdaság szereplőivel, felsőoktatási intézményekkel közösen is létrehozhatnak szakképzés-szervezési társaságot vagy társulást, a fenntartói döntések integrációjával. Az utóbbi egy olyan szervezeti forma, amelyben a kiemelkedően közhasznú, nonprofit gazdasági társaság keretében közösen szervezik meg az iskolai rendszerű szakképzést. E formában az intézmények önállósága fennmarad, de a szakképzés feladatait már a közös intézmény határozza meg.
