Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Románia nemrég még Európa egyik vezető gabonaellátója volt, ma már azonban az alapvető élelmiszerek előállításához szükséges alapanyagokat importálni kényszerül. A bukaresti vezetés célja az, hogy Románia rövid időn belül ismét agrárexportőrré váljék - jelentette ki nemrég Emil Boc miniszterelnök. Az élelmiszer-ipari vállalkozások szövetségének (FSIA) adatai szerint Románia a sertéshús 70 százalékát, a zöldség-gyümölcs 80 százalékát, a tejtermékekhez felhasznált tej 30 százalékát importból fedezi és az évi 30 ezer tonna cukor nyersanyagát is külföldről szerzi be. Az ágazat leépüléséért a szakemberek szerint a géppark és a szubvenciórendszer hiányossága a felelős, illetve az, hogy az uniós források kevesekhez jutnak el. (Tavaly a támogatást igénylő gazdáknak 1,2 milliárd lejt nem fizetett ki az akkori vezetés, ebből az idén már 1,1 milliárdot törlesztettek.)
Az agrártárca az idén csupán a GDP 1,5 százalékát kapta meg, vagyis 8,45 milliárd lejből (2,11 milliárd euró) gazdálkodhat a tavalyról átcsúszott összegen kívül. A szubvenciókra az idén mindössze 2,49 milliárd lej jut, szemben a tavalyi 3,34 milliárddal, emellett a minisztérium 12 százalékkal csökkenti a bérköltségeit és 32 százalékkal kevesebbet fordít a működésére. A hektáronként igényelhető szubvenció 1-6 ezer lej között mozog, terménytől függően; a cukorrépa után például hektáronként 3700, a kukorica, illetve a napraforgó után 1300, illetve 1100 lejes támogatásban részesülnek a termelők.
A mezőgazdasági intervenciós ügynökség (APIA) szerint uniós forrásokból az idén 618 millió euró osztható szét. Hogy a gazdák már a tavaszi munkálatokra pénzhez juthassanak, az APIA szerződésben áll három bankkal (CEC, BRD, BCR), amelyek az uniós támogatással azonos összegű kedvező kamatozású hitelt folyósítanak a termelőnek, amíg a szubvenció a számlára meg nem érkezik.
