Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig több mint fél év van hátra az európai parlamenti (EP) választásokig, aminek nyomán lejár az Európai Bizottság (EB) mandátuma. Az új testület összetétele függ az új EP-ben kialakuló új többségtől is, illetve attól, hogy érvénybe lép-e a lisszaboni megállapodás, amely megváltoztatja a delegálás rendjét. A találgatások már megkezdődtek, hogy ki maradna, illetve maradhat, és ki távozik.
A portugál José Manuel Barroso, az EB elnöke többször egyértelművé tette, hogy szívesen folytatná munkáját egy további cikluson át, ám ha az EP-ben a jelenlegi konzervatív többség helyett a szocialisták kerülnek fölénybe, akkor bizonyosan elveszti posztját. Utóbbi esetben Poul Nyrup Rasmussen volt dán miniszterelnököt tartják a legesélyesebbnek az EB-elnöki posztra.
A francia Jacques Barrot igazságügyi, a brit Catherine Ashton kereskedelmi, az olasz Antonio Tajani közlekedési, a holland Neelie Kroes versenyjogi és a magyar Kovács László adóügyi biztos szintén jelezte, hogy szívesen maradna, és számos kollégájukról úgy tudni, nem mondanának nemet az ismételt felkérésre.
Lehetőségeik azonban erősen függenek országaik belpolitikai erőviszonyainak alakulásától. Kroes például a második liberális holland politikus az EB-ben, ám országának kereszténydemokrata, illetve munkáspártja szeretné végre saját jelöltjét küldeni Brüsszelbe. A 72 éves Barrot-t túl idősnek tartják ahhoz, hogy folytathassa munkáját és hasonló gonddal néz szembe Kovács László is. Ha a lisszaboni megállapodást végül minden EU-tagállam elfogadja, akkor megszűnik a külkapcsolatokért felelős biztos posztja, helyét átveszi az unió külügyminiszteréé, és létrejön egy energiaügyekért és klímaváltozásért felelős biztosi poszt. A mostani EB külkapcsolatokért felelős biztosa, az osztrák Benita Ferrero-Waldner erősen lobbizik az utóbbi tisztség elnyeréséért, ám országa jó eséllyel baloldali politikust jelöl a pozícióra. A külügyminiszteri feladatokat jelenleg ellátó 66 éves Javier Solana utódlására Bernard Kouchner francia és Carl Bildt svéd külügyminisztert tartják esélyesnek.
A német Günter Verheugen ipari és a lengyel Danuta Hübner régiós biztos minden bizonnyal visszavonul, nyitott kérdés, hogy kit delegálnak a helyükre. A német jelölést befolyásolják a szeptemberi választások: ha a szociáldemokraták nyernek, akkor övék lesz az utolsó szó, ha a kereszténydemokraták győznek vagy marad a jelenlegi nagykoalíció, akkor ők döntenek. Lengyelországban Jan Krzysztof Bielecki, a bankárrá lett volt kormányfő, illetve az EP költségvetési bizottságának elnöke, Janusz Lewandowski szerepel az esélyes biztosjelöltek listáján, míg egy másik volt miniszterelnök, jelenleg parlamenti képviselő, Jerzy Buzek első számú esélyes az EP következő elnökének posztjára. Bielecki sokat áldozna a presztízsért: a Pekao Bank vezérigazgatójaként 800 ezer eurót keresett 2007-ben, míg biztosként be kellene érnie évi 220 ezerrel.
